# 1992. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről Az Országgyűlés — az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 85. és 86. §-ában foglaltakra, a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozatban meghatározott célokra, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvényben foglaltakra figyelemmel — az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosítás két ága: a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás pénzügyi alapjainak elkülönítése és ezáltal a biztosítási ágak önálló gazdálkodásának erősítése érdekében, továbbá az említett alapok 1993. évi költségvetésének meghatározása céljából a következő törvényt alkotja: #### I. ### A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI ### Általános rendelkezések 1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain: - a) a Nyugdíjbiztosítási Alapon és - b) az Egészségbiztosítási Alapon (a továbbiakban együtt: Alapok) keresztül bonyolódnak le. (2) Az Alapok az államháztartás központi alrendszerének részei. (3) 2. § (1) Az Alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során - a) a 4—5. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki; - b) - c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról a központi költségvetésről, illetve annak végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik. (2) (3) Az Alapok pénzeszközei az Alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át. (4) 3. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) Nem minősül az Alapok kiadásának, illetve bevételének a társadalombiztosítási szervek által folyósított, de a központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása, illetve annak megtérítése. Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számla forrásainak a kiadások megelőlegezésére történő igénybevételét, és annak visszapótlását. (7) ### A Nyugdíjbiztosítási Alap 4. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is –, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizennegyedik havi nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál. (2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással, továbbá a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre – ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumainak előállítási költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek – ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat – fenntartási költségére, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét. (3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: - a) a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része; - b) a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, valamint a megfizetett nyugdíjjárulék; - c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, 2. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 3. 4. 5. 6. 7. a magánnyugdíjpénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget; - d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg; - e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság; - f) a központi támogatások; - g) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett – jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt – visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, - h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel; - i) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg; - j) - k) - l) törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz. (4) (5) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény és a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint megállapított hozzátartozói nyugellátások fedezetét a központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. ### Az Egészségbiztosítási Alap 5. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap - a) - b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást, tizenharmadik havi ellátást és tizennegyedik havi ellátást, - c) a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat, kiadásainak fedezetére szolgál. (2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál. (3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik: - a) a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része; - b) a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulék Egészségbiztosítási Alapot megillető része; - c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot, 3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást, 4. az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 5. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megillető része; 6. - d) az egészségügyi hozzájárulás; - e) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg; - f) a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét; - g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve 1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat, 2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét, 3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget, 4. a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét, 5. egyéb törvényben meghatározott további bevételeket; - h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel; - i) az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg; - j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek; - k) (4) #### 5/A. § #### 5/B. § #### 5/C. § ### Az Alapok tartalékai 6. § (1) (2) (3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni. (4) 7. § (1) (2) (3) (4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt. #### 8. § #### 9. § ### Működési költségvetés 10. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket a központi nyugdíjbiztosítási szerv költségvetésében kell biztosítani, amelynek forrása a központi költségvetés pénzeszközei. (2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében kell meghatározni, amelyek forrása az Egészségbiztosítási Alap pénzeszközei és az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének egyéb – az Egészségbiztosítási Alaphoz kapcsolódó – bevételei. (3) A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok kiadásai nem az Alapokat terhelik. ### Egyéb rendelkezések 11. § (1) (2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben - a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a központi nyugdíjbiztosítási szerv, - b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, mint a vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt. (3) A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az Alapok kezelőinek jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg: - a) - b) - c) - d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait. Az a)–c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni. (3a) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése alapján jogszabályban kijelölt kezelő szerv ellátja az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatban a kijelölő jogszabályban meghatározott feladatokat. (3b) E törvény alkalmazása során az Egészségbiztosítási Alap kezelője alatt a (3a) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban kijelölt kezelő szervet, egyéb esetekben a (2) bekezdés b) pontja szerinti irányító szervet kell érteni. (4) Az Alapok és kezelőik – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet. (5) (6) (7) (8) (9) A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során. (10) (11) (12) (13) 11/A. § (1) A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Alapok kezelőinek számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra. (2) Az állami adóhatóság a járulékbevallásokhoz igazodóan, a bevallások feldolgozása alapján, a bevallásokról és bevételekről havonta adatokat szolgáltat az államháztartásért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint az Egészségbiztosítási Alap kezelője és a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére. (3) A szociális hozzájárulási adó és járulék bevallás-befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az állami adóhatóság az éves bevallást követően a tárgyévet követő év május 5-éig küldi meg az Alapok kezelői részére. #### II. ### A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 1993. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE ### A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése #### 12. § #### 13. § #### 14. § ### Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése #### 15. § #### 16. § #### 17. § #### 18. § #### 19. § #### 20. § ### Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok ### Háziorvosi szolgálat #### 21. § #### 22. § ### Egészségügyi szakellátás #### 23. § #### 24. § #### 25. § #### 26. § #### 27. § #### 28. § #### 29. § #### 30. § ### A teljesítményfinanszírozásba be nem vont feladatok #### 31. § ### A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása #### 31/A. § ### A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása #### 32. § ### A finanszírozás szabályai #### 33. § ### Működési költségvetés #### 34. § ### A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege #### 35. § ### Vegyes rendelkezések #### 36. § #### 37. § #### 38. § #### 39. § ### Záró rendelkezések #### 40. § #### 41. § ### 1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 3. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 5. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 6. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 8. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 9. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 10. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 11. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 12. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez ### 13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez - 1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni): ahol - 1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti – bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő. - 1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata. - 1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék. - 1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege. - 1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.