1992. évi LXXXIV. törvény — mi változott? 2026. január 1.
A 2023. január 1. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 48 sor került be, 41 sor került ki.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
#### I.
### A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSPÉNZÜGYI ALAPJAI
### A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
PÉNZÜGYI ALAPJAI
### Általános rendelkezések
1. § (1) A társadalombiztosítás két biztosítási ágának pénzügyi folyamatai az ágak önálló pénzügyi alapjain:
⋯ 33 változatlan sor ⋯
### A Nyugdíjbiztosítási Alap
4. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is –, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.
4. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat is –, a hozzátartozói nyugellátás, a törvényben meghatározott méltányossági kifizetések, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj, a tizennegyedik havi nyugdíj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb egyszeri juttatás fedezetére szolgál.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással, továbbá a központi nyugdíjbiztosítási szerv és a nyugdíjfolyósító szerv hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre – ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumainak előállítási költségére, a kapcsolattartás elektronikus és digitális eszközeinek – ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat – fenntartási költségére, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét.
⋯ 21 változatlan sor ⋯
5. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap
- a)
- b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást és tizenharmadik havi ellátást,
- b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat, valamint az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak összege alapján kiszámított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyszeri juttatást, tizenharmadik havi ellátást és tizennegyedik havi ellátást,
- c) a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, a gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátást, az anyatej-ellátást, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatást, az utazási költségtérítést, továbbá a nemzetközi egyezményekből eredő és külföldön történő ellátásokat,
kiadásainak fedezetére szolgál.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
(4)
5/A. §
#### 5/A. §
5/B. §
#### 5/B. §
5/C. §
#### 5/C. §
### Az Alapok tartalékai
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(4) Az Alapok tartósan lekötött eszközeinek végleges felhasználásáról (a folyó kiadások fedezetébe történő bevonásáról) az Országgyűlés dönt.
8. §
#### 8. §
9. §
#### 9. §
### Működési költségvetés
⋯ 55 változatlan sor ⋯
### A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
12. §
#### 12. §
13. §
#### 13. §
14. §
#### 14. §
### Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése
15. §
#### 15. §
16. §
#### 16. §
17. §
#### 17. §
18. §
#### 18. §
19. §
#### 19. §
20. §
#### 20. §
### Az 1993. július 1-jétől érvényesülő szabályok
### Háziorvosi szolgálat
21. §
#### 21. §
22. §
#### 22. §
### Egészségügyi szakellátás
23. §
#### 23. §
24. §
#### 24. §
25. §
#### 25. §
26. §
#### 26. §
27. §
#### 27. §
28. §
#### 28. §
29. §
#### 29. §
30. §
#### 30. §
### A teljesítményfinanszírozásbabe nem vont feladatok
### A teljesítményfinanszírozásba
31. §
be nem vont feladatok
#### 31. §
### A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása
31/A. §
#### 31/A. §
### A gyógyító-megelőző ellátásra folyósított összegek felhasználása
32. §
#### 32. §
### A finanszírozás szabályai
33. §
#### 33. §
### Működési költségvetés
34. §
#### 34. §
### A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlege
35. §
#### 35. §
### Vegyes rendelkezések
36. §
#### 36. §
37. §
#### 37. §
38. §
#### 38. §
39. §
#### 39. §
### Záró rendelkezések
40. §
#### 40. §
41. §
#### 41. §
### 1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez
⋯ 21 változatlan sor ⋯
### 13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez
- 1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni): ahol
- 1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):
ahol
- 1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti – bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő.
- 1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.
- 1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék.
- 1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.
- 1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.