1992. évi LXXXIV. törvény — mi változott? 2014. január 1.
A 2013. január 1. és 2014. január 1. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. január 1.)Következő módosítás (2015. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 44 változatlan sor ⋯
4. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj – ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében meghatározott szolgálatfüggő nyugellátást is –, a hozzátartozói nyugellátás és törvényben meghatározott méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre – ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumai előállítási költségére, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre – ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is – az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumai előállítási költségére, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel, ideértve az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből történő nyugdíjbiztosítási átutalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő összeg fedezetét.
(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
- a) a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék;
- b) 1. a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében, 2. a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék, 3. 4. a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék, 5. 6. az álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék;
- c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjjárulékot, 2. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 3. a Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítéseket, 4. a korkedvezmény biztosítási járulék, 5. 6. 7. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 29. § (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. §-ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,
- c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjjárulékot, 2. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 3. a Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítéseket, 4. 5. 6. 7. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 29. § (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. §-ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,
- d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;
- e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;
- f) a költségvetési hozzájárulások, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás és az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvétel összegét;
- g) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett – jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt – visszatérült, bevételként elszámolt összeg és az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény szerint a nyugdíjbiztosítási visszautalás során a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg,
- h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;
- i) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;
- j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek;
- j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;
- k)
- l) törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
kiadásainak fedezetére szolgál.
(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik.
(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a fedezetére szolgál.
(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
- a) a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);
- a) a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);
- b) a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);
- c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot, 3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást, 4. az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 5. a Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítéseket, 6.
- d) az egészségügyi hozzájárulás;
⋯ 2 változatlan sor ⋯
- g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve 1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat, 2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét, 3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget, 4. a nemzetközi egyezményekből eredő ellátások megtérítésének összegét, 5. egyéb törvényben meghatározott további bevételeket;
- h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;
- i) az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;
- j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek;
- j) a 10. §-ban meghatározott működési bevételek;
- k)
(4)
⋯ 717 változatlan sor ⋯