1992. évi LXXXIV. törvény — mi változott? 2011. január 1.
A 2010. január 1. és 2011. január 1. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 7 sor került ki.
⋯ 49 változatlan sor ⋯
(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
- a) a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, ideértve az álláskeresési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot;
- b) 1. a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében, 2. a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék, 3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a 123. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeg, 4. a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék, 5. 6. az álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék;
- c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot, 2. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 3. a Munkaerőpiaci Alap általi megtérítéseket, 4. a korkedvezmény biztosítási járulék, 5. a gyermekgondozási díjban részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen átvett pénzeszközt, 6. a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai kedvezményes nyugellátásához – a járulékkal nem fedezett többletre vonatkozóan – fizetett hozzájárulás összegét;
- b) 1. a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében, 2. a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék, 3. 4. a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulék, 5. 6. az álláskeresési támogatásból fizetett nyugdíjjárulék;
- c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot, 2. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 3. a Munkaerőpiaci Alap általi megtérítéseket, 4. a korkedvezmény biztosítási járulék, 5. a gyermekgondozási díjban részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen átvett pénzeszközt, 6. 7. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában, a 29. § (9) bekezdés b) pontjában, továbbá a 123/A. §-ában meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget,
- d) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;
- e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság;
- f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve 1. a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, rehabilitációs járadékban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot, 2. a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására biztosított költségvetési támogatást, 3. a központi költségvetésben tervezett, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatást, 4. a központi költségvetésben tervezett, a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszközt;
- f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve 1–3. 4. a központi költségvetésben tervezett, a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszközt;
- g) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett – jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt – visszatérült, bevételként elszámolt összeg,
- h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;
- i) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg;
- j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek.
- j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek;
- k)
- l) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel, ideértve a Tbj. 18. § (6) bekezdése és 26. § (11) bekezdése szerinti bevételt, valamint a külön törvény szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszközt.
(4)
⋯ 13 változatlan sor ⋯
- a) a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék), ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is;
- b) a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);
- c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot, 3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást, 4. az Alk. tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 5. a Munkaerőpiaci Alap általi megtérítéseket, 6.
- c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve 1. az egészségügyi szolgáltatási járulékot, 2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot, 3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást, 4. az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget, 5. a Munkaerőpiaci Alap általi megtérítéseket, 6.
- d) az egészségügyi hozzájárulás;
- e) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;
- f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét;
⋯ 33 változatlan sor ⋯
(2) A költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatokat terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az egyéb működési célú támogatások és kiadások, a kamatfizetések, intézményi beruházási kiadások, felújítás és egyéb intézményi felhalmozási kiadások, a kölcsönök, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások .
(3)–(4)
(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő társadalombiztosítási igazgatási szervek működési és felhalmozási kiadásai nem az Alapokat terhelik, azok fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
(4)
### Egyéb rendelkezések
11. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell:
⋯ 684 változatlan sor ⋯
A: a tárgyévi adó bevételi előirányzat
E: a tárgyévi munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, baleseti járulék és táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzat
E: a tárgyévi munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék és táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzat
Ny: a tárgyévi munkáltatói nyugdíjbiztosítási és biztosítotti nyugdíjjárulék bevételi előirányzat
P: az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára havonta befolyt összeg
B: az állami adóhatóságnál kezelt bírság bevételi számlán befolyt összeg (ideértve az adóbírság, mulasztási bírság és önellenőrzési pótlék bevételeket