1992. évi LXVI. törvény — mi változott? 2016. január 1.

A 2015. szeptember 1. és 2016. január 1. között hatályba lépett módosítások. 299 sor került be, 44 sor került ki.

← Előző módosítás (2015. szeptember 1.)Következő módosítás (2016. január 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 58 változatlan sor ⋯

- f) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát a hazai anyakönyvezést végző hatóság anyakönyvezi,

- g) a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár Magyarországon történt születését az anyakönyvvezető anyakönyvezi.

(2b)

(2b) A 29/I. § hatálya kiterjed arra a külföldön élő magyar állampolgárra, aki nem szerepel a nyilvántartásban és érvényes magyar útlevéllel rendelkezik.

(2c) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján – ha a nyilvántartásban nem szerepelnek – hivatalból kerülnek a nyilvántartásba

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(3) E törvény hatálya kiterjed:

- a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra,

- b) a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,

- b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,

- c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra,

- d) az értesítési cím bejelentési eljárásra.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

- a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;

- b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.

(8) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.

(8)

(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a polgár személyi, lakcím és értesítési cím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba felvették.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(11) Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló – külön törvényben meghatározott módon képzett – számjegysor.

(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványának, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.

(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a személyazonosító igazolvány azonosítására alkalmazott jel.

(13) A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(17) Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.

(18) Elektronikus egyedi azonosító: az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvényben meghatározott, az elsődleges kártya funkcióhoz szükséges elektronikus egyedi azonosító.

(19) Tároló elem: elektronikus adathordozó egység.

(20) Ujjnyomat: a kézfej két ujjának sík felületre helyezésekor előállt állapot elektronikus formátumban tárolt képe és annak további leíró adatai.

(21) Állandó személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel és – a 29/E. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány.

(22) Ideiglenes személyazonosító igazolvány: a törvényben meghatározott érvényességi idővel rendelkező, az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén kiállított személyazonosító igazolvány.

### II. Fejezet — A nyilvántartás szervezete, hatásköri és illetékességi szabályai

6. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal és a nyilvántartást kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.

(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. szerv) közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.

(3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv ellátja a 4. § (2a) bekezdés d) és e) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

- j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a polgár egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.

#### 7/A. §

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- f) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az e-közigazgatásért felelős miniszter jóváhagyásával államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével kivéve, ha a miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján más adatfeldolgozó megbízását engedélyezi;

- g) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (2) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:

- ga) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt,

- gb) Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását,

- gb)

- gc) a bevándorlási engedély, letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély, vagy az ideiglenes letelepedési engedély visszavonását, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállás megszűnését,

- gd) a magyar állampolgárság megszűnését,

- ge) a tulajdonos halálát;

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(3) A központi szerv Központi Okmánytárában – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:

- a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;

- a) az állandó személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímbejelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat, valamint az értesítésicím-bejelentőlapot;

- b) a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, valamint a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;

- c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett – a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi alapiratok kivételével;

- d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

- i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;

- j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;

- k) családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;

- l) arcképmását és – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását, ha a 29. § (3) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett;

- m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;

- l) arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását, ha a 29. § (12) bekezdésében meghatározott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt igényelt, vagy az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyafelhasználói regisztrációt kezdeményezett;

- m) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén érvényes aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;

- n) személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait;

- o) személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat;

- p) értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének.

- p) értesítési címét, ha azt a polgár bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének;

- q) arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.

(2) A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)–j) és l) pontja szerinti adatait, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.

⋯ 40 változatlan sor ⋯

- c) az anyakönyv;

- d) az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság által továbbított, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok;

- e) a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;

- f)

- f) a bv. szerv által továbbított, a nyilvántartásba vételhez, valamint a személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges adatok;

- g) a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;

- h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;

- i) a polgár értesítési címének bejelentése;

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- mg) – a Magyarország területén élő, a 4. § (2c) bekezdés b) pontja szerinti magyar állampolgárok esetében – a magyar állampolgárság igazolásáról, a természetes személyazonosító és magyarországi lakcím adatokról, a családi állapotról, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyéről és a neméről,

- mh) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,

- mi) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról;

- mj) a magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított ujjnyomatáról;

- n) az anyakönyvvezető értesítése

- na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint

- nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,

⋯ 18 változatlan sor ⋯

- b) új lakcímét,

- c) jogszabályban meghatározott kivétellel a szállásadó nevét, szállásadói minőségét, lakcímét vagy székhelyét és hozzájárulását.

(2) A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja – a 29. § (2) bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását, és a kérelmet – ha a 14. életévét betöltötte – saját kezűleg aláírja. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel.

(2) A polgár a személyazonosító igazolvány, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátja – és a jogszabályban foglaltak szerint igazolja – a 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt adatait, és – ha a 12. életévét betöltötte – saját kezű aláírását. Ha a polgár írásképtelen vagy írástudatlan, a kérelem aláírás rovatában a kiállító hatóság az „írásképtelen” megjelölést tünteti fel. A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor – a 29. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével –rendelkezésre bocsátja az ujjnyomatát is.

(3) A polgár az értesítési cím bejelentése során a következő adatokat közli a helyi vagy a központi nyilvántartó szervvel:

⋯ 24 változatlan sor ⋯

- a) név, lakcím és értesítési cím adatok (felvilágosítás a lakcímről és az értesítési címről);

- b) természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;

- c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;

- d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;

- d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja, valamint az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével, a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;

- e) természetes személyazonosító adatok és állampolgárság.

(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokat — a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel — statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat — a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel — statisztikai célra felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.

(4) A központi szerv a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.

⋯ 111 változatlan sor ⋯

- b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;

- c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.

24. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, – a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont] igénylésére jogosultak.

24. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség és a rendőrség személy- és létesítményvédelmi feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m), n) és p) pont] igénylésére jogosultak.

(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban – személyazonosítás és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványon történő feltüntetés céljára – az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

24/D. § A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető.

24/E. § Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának, valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye, valamint az állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítója kivételével.

24/F. § (1) A központi szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adatot átadja.

(2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek – az e törvényben meghatározott feltételekkel – a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.

(3) A központi szerv – a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat alkalmazásával – köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a polgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint a polgár nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.

### V. Fejezet — A nyilvántartási eljárás

25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:

⋯ 39 változatlan sor ⋯

(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be.

(9) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30 nap.

27. § (1) Az értesítési címet – annak bejelentésétől számított két éven belül – ismét be kell jelenteni, ha annak a nyilvántartásban való szerepeltetését a polgár továbbra is kéri. Az ismételt bejelentéssel való megújítás hiányában az értesítési címet a nyilvántartásból törölni kell.

(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál is bejelentheti.

⋯ 83 változatlan sor ⋯

(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.

### Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok

### Személyazonosítás és személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok

29. § (1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás – nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat – alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Az állandó személyazonosító igazolvány alkalmas az ügyfél elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, e törvényben megjelölt kivételekkel – a polgár kérelmére – minősített elektronikus aláírás létrehozására, valamint a polgár törvényben megjelölt esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát.

(2) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár

(2) A személyazonosító igazolvány vizuálisan észlelhető módon tartalmazza

- a) nevét,

- b) születési helyét,

- c) születési idejét,

- d) állampolgárságát,

- e) anyja nevét,

- f) nemét,

- g) arcképmását,

- h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte,

- i) személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

- j) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját.

- a) a polgár nevét,

- b) a polgár születési helyét,

- c) a polgár születési idejét,

- d) a polgár állampolgárságát,

- e) a polgár anyja nevét,

- f) a polgár nemét,

- g) a polgár arcképmását,

- h) a polgár aláírását, ha a 12. életévét betöltötte,

- i) a polgár személyazonosító igazolványa érvényességi idejét,

- j) a polgár személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,

- k) a polgár személyazonosító igazolványa kiállításának idejét,

- l) a polgár személyazonosító igazolványát kiállító hatóság nevét,

- m) a (4) bekezdés szerinti tényt vagy a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt esetekben – jogszabályban meghatározott nem olvasható formában – a külföldre utazási korlátozás tényét.

(3) A polgár személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevél vagy kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. Személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(3) A 29/G. § (1) bekezdésében foglalt eset kivételével a magyar állampolgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (2) bekezdés a), c), d), f), i) és j) pontjában meghatározott adatokból képzett, a polgár és a személyazonosító igazolvány azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

(4) A kiskorúság miatt cselekvőképtelen polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(4) Külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár részére kiállított állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza annak tényét, hogy az állandó személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít.

(5) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.

(5) Az állandó személyazonosító igazolvány tartalmazza a (7) bekezdés szerinti tároló elemben rögzített adatokhoz történő jogszerű hozzáférést biztosító protokoll elindításához szükséges kódszámot.

(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak személyesen terjeszthető elő.

(6) Az állandó személyazonosító igazolvány informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot tartalmaz, amely

(7) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Az előzőekben felsorolt és a jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

- a) a (2) bekezdés j) pontjában, és

- b) – a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – a (7) bekezdés f) pontjában

(8) A személyazonosító igazolványt a (7) bekezdés szerinti esetben az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

foglalt adatokat tartalmazza.

(9) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére – 14. életévét be nem töltött polgár kivételével – annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)–i) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt az okmányazonosító kivételével a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni.

(7) Az állandó személyazonosító igazolvány – a 29/E. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – tároló elemet tartalmaz. A tároló elem tartalmazza

29/A. § (1) A központi szerv a jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását bejelentették, illetve az a jogszabályban meghatározott egyéb okból érvénytelenítésre került és ezt a tényt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték.

- a) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat,

- b) a polgár ujjnyomatát a (9) bekezdésben meghatározott kivételekkel,

- c) az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adatot,

- d) a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, ha a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkezik,

- e) a polgár adóazonosító jelét, ha a személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor adóazonosító jellel rendelkezik,

- f) a személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítóját.

(2) Ha a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesíti a központi szervet, a központi szerv a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.

(8) A tároló elem az ujjnyomatot abból a célból tartalmazza, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és a kitöltött személyazonosító igazolvány esetében annak megkerülése tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik az (1) vagy (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés törléséről.

(9) A tároló elem nem tartalmazza az ujjnyomatot, ha

29/B. § Ha törvény valamely, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

- a) a polgár a személyazonosító igazolvány kiállításakor a 12. életévét még nem tölti be,

- b) a polgár annak rögzítését visszautasította, vagy annak adására fizikailag képtelen.

(10) A tároló elem a polgár arcképmását, aláírását és ujjnyomatát képi formátumban tárolja.

(11) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány a (2) bekezdés szerinti adatokat és a kiadásának okát tartalmazza.

(12) A polgár a személyazonosságát a személyazonosító igazolványon túl az érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel igazolhatja. Személyazonosítás céljából – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.

(13) A cselekvőképtelen kiskorú polgár részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú jogosultat a személyazonosító igazolvány kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség.

(14) A polgár köteles a személyazonosító igazolvány kiadását igényelni, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal. A cselekvőképtelen kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár törvényes képviselője köteles biztosítani azt, hogy a kiskorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú polgár személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezzen.

(15) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem – jogszabályban meghatározott kivétellel – csak személyesen terjeszthető elő.

(16) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton történő kapcsolattartás útján is bejelentheti a személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség. Ezen, és jogszabályban meghatározott más eseteket kivéve a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával összefüggő eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(17) Ha a személyazonosító igazolvány igénylésére – 12. életévét be nem töltött polgár kivételével – annak eltulajdonítása miatt, a (2) bekezdés a)–i) és m) pontja szerinti adatok változatlansága mellett kerül sor, a személyazonosító igazolványt a (2) bekezdés a)–i), l) és m) pontja szerinti adatok tekintetében a korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni azzal, hogy az így kiadott személyazonosító igazolvány érvényességi ideje nem haladhatja meg a 29/E. §-ban meghatározott érvényességi időt.

29/A. § (1) A 29. § (9) bekezdésben foglalt esetek kivételével a személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor a nyilvántartás szerve az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából rögzíti a polgár ujjnyomatát, ha a polgár a kérelem benyújtásakor 12. életévét betöltötte, valamint ha a személyazonosító igazolvány kiállításakor 12. életévét betölti. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.

(2) A bv. szerv átveszi a fogvatartott polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét. A fogvatartott polgár a bv. szerv rendelkezésére bocsátja a 29. § (2) bekezdés a)–g) pontjában megjelölt személyes adatait és saját kezű aláírását, valamint az (1) bekezdés szerint az ujjnyomatát. A bv. szerv – ha törvény eltérően rendelkezik – az adatokat a központi szerv részére történő megküldésig kezelheti.

(3) A 29. § (9) bekezdésben foglalt esetek kivételével a honosítási és visszahonosítási kérelmet átvevő szerv a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár esetén a honosítási és visszahonosítási kérelem (a továbbiakban együtt: honosítási kérelem) benyújtásakor 12. életévét betöltött, valamint a honosítási kérelem benyújtásának évében 12. életévét betöltő polgár ujjnyomatát rögzíti az ujjnyomatnak a személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából. A honosítási kérelmet átvevő szerv az ujjnyomatot a honosítási kérelem továbbításával egyidejűleg továbbítja az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az ujjnyomatot a 14. § m) pont mj) alpontjában meghatározott feladata teljesítése céljából, az értesítés megküldéséig kezelheti, az értesítés megküldését, valamint a honosítási kérelem elutasítását követően az ujjnyomatot haladéktalanul törölnie kell. Ha a polgár az ujjnyomat rögzítését visszautasítja, a személyazonosító igazolványt anélkül kell kiadni.

(4) A központi szerv az ujjnyomatot – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állandó személyazonosító igazolvány kiállításáig, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig jogosult kezelni, azt az állandó személyazonosító igazolvány kiállításakor, valamint a személyazonosító igazolvány kiadását megtagadó határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul törölni kell.

(5) A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár ujjnyomatát a központi szerv az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételéig, legfeljebb azonban a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 16. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig vagy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséig jogosult kezelni. A honosítási kérelmet előterjesztő, magyarországi lakóhellyel rendelkező polgár ujjnyomatát a központi szerv a tároló elemen csak akkor helyezi el, ha a polgár 12. életévét legkésőbb az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének napján betölti.

(6) Az ujjnyomatot az e törvényben foglaltak kivételével adatszolgáltatás során nem lehet átadni és továbbítani.

29/B. § (1) A személyazonosító igazolvány tároló elemét úgy kell kialakítani, hogy a 29. § (7) bekezdésében megjelölt adatokat csak törvényben arra felhatalmazott szerv vagy személy ismerhesse meg. A 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában megjelölt adatok tekintetében a központi szerv a személyazonosító igazolvány előállítási folyamata során adatfeldolgozóként jár el, ezen adatokat a személyazonosító igazolvány kiállítását követően haladéktalanul és véglegesen törli.

(2) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt adatot a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból.

(3) A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adat segítségével történő személyazonosításra csak törvény kifejezett rendelkezése alapján, kizárólag abból a célból kerülhet sor, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen.

(4) A polgár a tároló elemben szereplő adatokat a Kormány által erre a feladatra kijelölt hatóságnál ellenőrizheti. A 29. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt adatot a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag abból a célból kezelheti, hogy az érintett polgár a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse.

29/C. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme az elektronikus aláírásról szóló törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti, minősített elektronikus aláírás létrehozására alkalmas biztonságos aláírás-létrehozó eszköz.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a cselekvőképes nagykorú polgár kérelmére

- a) a központi szerv a tároló elemen aláírás-létrehozó adatot helyez el,

- b) a Kormány által kijelölt szolgáltató az a) pontban foglaltak, valamint az azonosítás kivételével az Eat. szerinti elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást nyújt.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének (1) bekezdés szerinti funkciója (a továbbiakban: e-aláírási funkció) vonatkozásában az Eat. rendelkezéseit az e §-ban, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az állandó személyazonosító igazolvány jogosultja a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésekor elfogadja az e-aláírási funkcióval kapcsolatos szolgáltatási szabályzatot, kezdeményezi a szolgáltatási szerződés megkötését, valamint megteszi a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyilatkozatokat.

(5) A személyazonosító igazolványra irányuló kérelem ügyében eljáró szerv az e-aláírási funkció biztosítása érdekében felveszi a polgár elektronikus levélcímét. A központi szerv a (2) bekezdés szerinti szolgáltató részére a (2) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a 29. § (2) bekezdés a)–c), e), i) és j) pontjában megjelölt adatokról, a polgár által megadott elektronikus levélcímről, valamint az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásáról adatot szolgáltat. A (2) bekezdés szerinti szolgáltató – feladatainak ellátása érdekében – a szolgáltatásra való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezelheti ezen adatokat.

(6) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány érvényességi idejének lejárta nem érinti a személyazonosító igazolvány érvényességi idejét. Az aláíró tanúsítványt a (2) bekezdés szerinti szolgáltató visszavonja, ha a személyazonosító igazolvány érvénytelen.

(7) A tároló elemen elhelyezett aláíró tanúsítvány személyazonosító adatként a polgár családi és utónevét, valamint okmányazonosítóját tartalmazza. A tanúsítványban álnév nem tüntethető fel, továbbá a tanúsítvány nem bocsátható ki olyan céllal, hogy az a polgárt más személy, illetve szervezet képviseletében történő aláírásra jogosítsa fel.

(8) A (2) bekezdés szerinti szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásról, visszavonásáról és azok időpontjáról értesíti a központi szervet.

29/D. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti elsődleges kártyának tekintendő, és ahhoz a polgár kérelmére a Nektv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kártyakibocsátó által e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.

(2) Ha a polgár az állandó személyazonosító igazolványhoz az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, Nektv. szerinti másodlagos kártyát kér rendelni, a Nektv.-ben foglaltakat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az állandó személyazonosító igazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártyaként nem igényelhető.

(4) Az állandó személyazonosító igazolványra a Nektv.

- a) 5. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontját,

- b) 5. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját,

- c) 5. § (2) bekezdés b) és c) pontját,

- d) 9. alcímét,

- e) 16. § (3) bekezdését és

- f) 18. §-át

nem kell alkalmazni.

(5) A tároló elem az (1) bekezdésben meghatározott funkció (a továbbiakban: Nek. funkció) kapcsán kizárólag a Nektv. 5. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatot tartalmazhatja.

(6) A Nektv. 9. § (3) bekezdését, 19. §-át és 20. §-át kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni.

(7) A központi szerv értesíti a Nektv. szerinti működtetőt (e § alkalmazásában a továbbiakban: működtető) az állandó személyazonosító igazolvány elektronikus egyedi azonosítójáról, kiállítása tényéről és időpontjáról, érvényességi idejéről és érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A működtető – a Nektv. szerinti regisztráció megkönnyítése és a Nektv. szerinti nyilvántartás vezetése érdekében – az állandó személyazonosító igazolvány ezen adatait a személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásától számított két évig kezeli.

(8) A Nektv. 10. alcímét kizárólag az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt másodlagos kártyára vonatkozóan lehet alkalmazni azzal, hogy

- a) az elsődleges kártya egyedi sorszáma alatt az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját kell érteni;

- b) a Nektv. 17. § (1) bekezdésétől eltérően a működtető a Nektv. 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kártyaigénylőnek a kártyaigénylő lapon megadott természetes személyazonosító adatai és az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítója felhasználásával kezdeményez adatigénylést a kártyaigénylőre vonatkozóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt kapcsolati kódról és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdése szerinti adatairól, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítójáról, elektronikus egyedi azonosítójáról, érvényességi idejéről, valamint a kártyafelhasználó arcképmásáról és – ha rendelkezésre áll – aláírásáról. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvényes, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kódot és a kártyafelhasználó Nektv. 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét, okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, valamint a kártyafelhasználó arcképmását és – ha rendelkezésre áll – aláírását továbbítja a működtető részére. Ha az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a központi szerv erről a tényről értesíti a működtetőt;

- c) a Nektv. 17. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a központi szerv értesítése szerint az állandó személyazonosító igazolvány érvénytelen, a működtető ezt a tényt jelzi a kártyakibocsátónak. Egyebekben a működtető az (1) bekezdés alapján beszerzett és a kártyakibocsátó által átadott adatokat összeveti. Adateltérés esetén a működtető az eltérés tényét, a kapcsolati kód hiánya esetén a kártyafelhasználói regisztráció hiányának tényét a kártyakibocsátónak jelzi. A kártyakibocsátó a működtető jelzésére figyelemmel a kártyaigénylővel adategyeztetést kezdeményez. Kártya csak érvényes állandó személyazonosító igazolvány és adategyezőség esetén bocsátható ki;

- d) a Nektv. 17. § (5) bekezdésétől eltérően másodlagos kártya kibocsátására irányuló igény esetén a Nektv. 17. § (1)–(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolati kód megléte és adategyezés esetén a működtető a kártyafelhasználó családi és utónevét, az állandó személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és elektronikus egyedi azonosítóját, érvényességének adatait, valamint a kapcsolati kódot mint elsődleges kártyaadatokat, továbbá a Nektv. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatait rögzíti a Nektv. szerinti NEK központi nyilvántartásban, és erről az elsődleges és a másodlagos kártyakibocsátót értesíti.

(9) Ha az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelt valamennyi másodlagos kártya érvényét veszti, a működtető az állandó személyazonosító igazolvány mint elsődleges kártya adatait a (7) bekezdésben foglalt adatok kivételével törli.

29/E. § (1) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességének időtartama – a (2), (4) bekezdésben és a 29/G. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel –, ha a jogosult

- a) a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 év, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,

- b) a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 év,

- c) a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 év.

(2) A 65. életévet betöltött jogosult – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – kérheti, hogy a részére határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. A határidő nélküli érvényességi idejű személyazonosító igazolvány tároló elemet nem tartalmaz, érvényességi idejeként a kiállítást követő 60. év január első napját kell feltüntetni.

(3) A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosított esetén az állandó személyazonosító igazolvány érvényességi idejét a magyar állampolgárság megszerzésének időpontjától kell számítani.

(4) A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát az (1) bekezdésben meghatározott érvényességi idővel, de legfeljebb a letelepedési engedélyébe, ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel kell kiállítani.

(5) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány 30 napos érvényességi idővel állítható ki. Az ideiglenes személyazonosító igazolvány kiállításával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

29/F. § (1) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha

- a) megszűnt a személyazonosító igazolványra való jogosultság,

- b) hamis vagy meghamisították,

- c) érvényességi ideje lejárt,

- d) a használatára jogosult meghalt,

- e) a személyazonosság megállapítására alkalmatlan, megrongálódott,

- f) elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási eszközként lefoglalta,

- g) jogosulatlan felhasználása okán szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.

(2) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a személyazonosító igazolvány érvénytelen, ha az igazolványon szereplő adat a nyilvántartásban szereplő adattól eltér. A személyazonosító igazolvány attól a naptól számít érvénytelennek, amikor a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott hivatalos személy az eltérést észleli, és erről a polgárt értesíti.

(3) A személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozásának nyilvántartásba vételét követő 30. naptól a személyazonosító igazolvány érvénytelen. A határidőt az adatváltozás bejegyzését követő naptól kell számítani.

(4) Érvénytelen a személyazonosító igazolvány, ha külföldre utazási korlátozásra utaló adatot tartalmaz és a 29/G. § (1) bekezdésében foglalt feltételek már nem állnak fent.

(5) Megszűnik a személyazonosító igazolványra való jogosultság, ha

- a) a menekültkénti elismerést, az oltalmazottkénti elismerést, illetve a bevándorolt, a letelepedett jogállású személy tartózkodásra jogosító engedélyét visszavonták, és más jogcímen nem szerzett jogosultságot az állandó személyazonosító igazolvány kiadására,

- b) a polgár magyar állampolgársága megszűnt,

- c) a bevándorolt, letelepedett jogállású polgár megszerzi a szabad mozgás és tartózkodás jogát, mindaddig, amíg e joga fennáll.

(6) A polgár lakóhelye szerint illetékes járási hivatal vagy a központi szerv a személyazonosító igazolványt visszavonja, ha

- a) hamis vagy meghamisították, és az okmány nincs a hatóság birtokában,

- b) azt jogosulatlanul használták fel, és az okmány nincs a hatóság birtokában,

- c) a polgár az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át,

- d) a polgár a személyazonosító igazolványon szereplő adat megváltozása esetén a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

(7) Az állandó személyazonosító igazolvány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem vagy hibásan tartalmazza az e törvényben meghatározott adatokat.

(8) Érvénytelen az ideiglenes személyazonosító igazolvány az (1) bekezdésben meghatározott okon túl akkor is, ha a jogosult állandó személyazonosító igazolványt kapott.

29/G. § (1) Ha

- a) a polgár

- aa) a Btk. 314–316. § és 318. §-ában vagy

- ab) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 261. § (1)–(7) és (9) bekezdésében meghatározott bűncselekmények elkövetése gyanúja, vagy

- b) az a) pontban megjelölt bűncselekmények elkövetése miatt a polgár végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése, felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtásának utóbb elrendelése

miatt a külföldre utazásról szóló törvényben meghatározott okból külföldre utazás korlátozása hatálya alatt áll, ezen korlátozás ideje alatt átmenetileg érvénytelen azon személyazonosító igazolványa, amely a külföldre utazás korlátozására utaló jelzést nem tartalmazza. Nem kell ilyen igazolvánnyal ellátni a polgárt, ha a szabadságvesztés végrehajtásából három hónapnál kevesebb idő van hátra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt polgárt a külföldre utazási korlátozás ideje alatt olyan személyazonosító igazolvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza e korlátozásra utaló jelzést. Ezen igazolvány érvényességi ideje legfeljebb a külföldre utazási korlátozás idejéig tart.

(3) Ha az abban foglalt érvényességi ideje még nem telt el, a polgár (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolványa ismét érvényes, ha az (1) bekezdésben foglalt feltétel már nem áll fent.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő adatokat a központi szerv kizárólag a személyazonosító igazolvány érvényességének vizsgálata, valamint a személyazonosító igazolvány kiállítása céljából kezeli. A központi szerv az adatokat a külföldre utazási korlátozás megszűnésétől számított hat évig kezeli.

29/H. § (1) A központi szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.

(3) Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a központi szerv a jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.

29/I. § Ha törvény valamely, a nyilvántartásban szereplő személyes adat megváltozása esetén előírja, a központi szerv a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szervet az adatváltozással érintett személy természetes személyazonosító adatainak továbbításával értesíti az adatváltozásról. A törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett természetes személyazonosító adatait a nyilvántartásában kezelt adatokkal. Az összehasonlítást követően a törvényben megjelölt nyilvántartást vezető szerv az értesítésben megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett természetes személyazonosító adatait nyilvántartásában nem kezeli.

### A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása

29/J. § (1) A Kormány által kijelölt szerv (e § alkalmazásában: okmánynyilvántartó szerv) a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése biztosítása céljából vezeti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(2) Az okmánynyilvántartó szerv ellátja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

- a) kezeli a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának adatállományát és biztosítja az abban kezelt adatok helyességét;

- b) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében tájékoztatást nyújt a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából;

- c) működteti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásának informatikai rendszerét.

(3) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása annak, az e törvény hatálya alá tartozó személynek az adatait tartalmazza, aki a 29. § (12) bekezdésében meghatározott, személyazonosság igazolására alkalmas, érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezik.

(4) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása tartalmazza a hatósági igazolvány birtokosának

- a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait,

- b) személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványának típusát, okmányazonosítóját, személyazonosításra alkalmassága tekintetében az érvényességi idejét.

(5) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása automatikus adatátadás útján átveszi a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból és a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából.

(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, az útiokmány-nyilvántartás központi adatkezelő szerve és közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartása központi közúti közlekedési nyilvántartó szerve haladéktalanul értesíti a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását.

(7) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásában a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az okmánynyilvántartó szerv a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvénytelenné válása időpontjáig kezeli, a (6) bekezdés szerinti értesítés alapján azokat haladéktalanul törli.

(8) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül tájékoztatás kérhető.

(9) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességi ideje alatt az érvényesség tényéről erre irányuló kérelemre kizárólag elektronikus úton egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével

- a) közvetlen hozzáféréssel vagy

- b) elektronikus felületen keresztül

ad tájékoztatást.

(10) Az adatigénylőnek a kérelemben fel kell tüntetnie

- a) a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvány típusát és okmányazonosítóját,

- b) személyazonosító igazolvány esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési nevét,

- c) vezetői engedély és útlevél esetén a jogosult hatósági igazolványon szereplő családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.

(11) A (8)–(10) bekezdés szerinti adatigénylés alapján az okmánynyilvántartó szerv az adatigénylőnek arról ad tájékoztatást, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány a megadott adatokkal érvényes vagy a megadott adatokkal nincs érvényes személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány.

(12) A (8) bekezdés szerinti adatigénylésről és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatásról az okmánynyilvántartó szerv nyilvántartást nem vezet.

### VI. Fejezet — Adatvédelem

30. § (1) A jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a központi szerv vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. §-ban felsorolt szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény korlátozhatja vagy kizárhatja.

(3a) A központi szerv a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdés alapján történő adattovábbításra vonatkozik, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a központi szerv fogalma alatt e törvény szerinti központi szervet kell érteni.

(4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.

(5) A járási hivatal nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(2) Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.

33/A. § A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai módszer alkalmazásával kell megvalósítani, amely az elérhető legmagasabb szinten biztosítja azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

### VII. Fejezet — Egyéb rendelkezések

34. § (1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra irányuló ügyekben – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a hatóság az ügyféllel nem tart elektronikusan írásban kapcsolatot.

(2) Az érintett elektronikus kapcsolattartás keretében is igényelhet tájékoztatást saját nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt, kezdeményezheti nyilvántartott adatainak javítását, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadását, valamint a birtokából kikerült hatósági igazolványa pótlását.

(3) A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában és a 29. § (7) bekezdésében meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(3) A nyilvántartás szerve a 17. § (4) bekezdésében, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyfajtákban tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel.

(4) A polgár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti értesítési címét.

⋯ 97 változatlan sor ⋯

47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcím-megállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;

- a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, lakcím-megállapítási és lakcímbejelentési eljárásnak, az értesítési cím bejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az adatszolgáltatásnak részletes szabályait, a személyazonosító igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának, bevonásának, elvételének, birtokban tartásának, nyilvántartásának és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályait;

- b)

- c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;

- d) a központi szerv kijelölését.

- d) a központi szerv kijelölését;

- e) a 29/B. § (4) bekezdése szerinti hatóságot,

- f) a 29/D. § alapján az állandó személyazonosító igazolványhoz rendelhető másodlagos kártyák körét,

- g) a 29/C. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervet, a 29/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatót, valamint az e-aláírási funkcióra vonatkozó részletes szabályokat,

- h) a 29/J. § (1) bekezdése szerinti, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervet.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.

⋯ 31 változatlan sor ⋯

51. § E törvénynek az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 4. § (1) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell.

52. § (1) E törvénynek a Módtv1.-ben megállapított 29. § (1) bekezdésében foglalt, az elektronikus úton történő közhiteles azonosításra, a minősített elektronikus aláírás létrehozására vonatkozó rendelkezéseket, a 29. § (2)–(11) bekezdését és a 29/A–29/E. §-t a 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványokra nem kell alkalmazni. A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok érvényességi idejére és tartalmára vonatkozóan a 2015. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott személyazonosító igazolványok esetében a 29. § (17) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az annak alapján kiállított személyazonosító igazolványt a 2016. január 1-jén hatályos szabályozás szerinti adattartalommal kell kiállítani.

(3) Érvényes személyazonosító igazolvánnyal rendelkező polgár az állandó személyazonosító igazolvány kiadását adatváltozás hiányában is igényelheti, ha az állandó személyazonosító igazolványát 2016. január 1-jét megelőzően állították ki.

(4) A 2016. január 1-jén kezelt ideiglenes személyazonosító igazolvány adatlapokat a központi szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(5) A 2016. január 1-jén nyilvántartás adattartalmát képező, a személyazonosító igazolvány bevonásának indokaként Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyására vonatkozó adatot a központi szerv a 2016. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint kezeli.

(6) 2016. január 1-jén folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokat követően kiállított állandó személyazonosító igazolványra a Módtv1. szabályait kell alkalmazni.

(7) Érvénytelen a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolvány a 29/F. §-ban meghatározott eseteken túl akkor is, ha a könyv formátumú állandó személyazonosító igazolványba bejegyzett lakcímadat érvénytelen, ezért a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel.

53. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

### Melléklet az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-ához

#### A személyazonosító jel képzésének szabályai

⋯ 17 változatlan sor ⋯