1992. évi LXVI. törvény — mi változott? 2011. március 9.
A 2011. január 1. és 2011. március 9. között hatályba lépett módosítások. 48 sor került be, 16 sor került ki.
← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2011. június 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 42 változatlan sor ⋯
4. § (1) A törvény hatálya alá tartoznak:
- a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek,
- b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolják.
- b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolják,
- c) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és
- d) – e törvényben meghatározott esetekben – a külföldön élő magyar állampolgárok.
(2) A külföldön élő, illetőleg a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárok akkor tartoznak a törvény hatálya alá, ha – a magyar állampolgárságuk igazolása után – kérik adataiknak a nyilvántartásba való felvételét, illetőleg meglévő adataik további kezelését. Adataikat kérelmükre – az archív adatok kivételével – a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.
(2a) A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha
- a) a Magyar Köztársaság területén kívül élő állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való felvételét,
- b) a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgár kéri meglévő adatai további kezelését, vagy
- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez.
(2b) A külföldön élő magyar állampolgárok adatait kérelmükre – az archív adatok kivételével – a nyilvántartásból törölni kell.
(3) E törvény hatálya kiterjed:
- a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkezelési és a lakcímbejelentési eljárásra, továbbá
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
(5) A törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár [4. § (2) bekezdés] lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául megjelöl.
(5)
(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény mellékletében leírt módon képzett kódjel.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
6. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) látja el.
(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó honosított és visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) polgárok magyar állampolgárságának és nőtlen vagy hajadon családi állapotának, valamint a magyar állampolgárság megszűnése tényének és időpontjának nyilvántartásba vételében.
(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében.
7. § (1)
⋯ 44 változatlan sor ⋯
- ge) a tulajdonos halálát;
- h) kezeli a központi okmánytárat;
- m) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;
- n) ellátja az oltalmazottként elismert személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatokat.
- n) ellátja az oltalmazottként elismert személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatokat;
- o) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
(3) A központi szerv Központi Okmánytárában – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:
⋯ 13 változatlan sor ⋯
11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár
- a) nevét;
- b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét;
- b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott, bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás vagy visszahonosítás tényét;
- c) nemét;
- d) születési helyét és idejét;
- e) anyja nevét;
⋯ 3 változatlan sor ⋯
- i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást, illetve tilalmat;
- j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;
- k) családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;
- l) arcképmását, valamint – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását;
- l) arcképmását és – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását, ha személyazonosító igazolványra jogosult;
- m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját.
(2) A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)–j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
(4) A történeti állományban, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.
12/A. § (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.
### A személyi azonosító
13. § (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.
(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselő kérelemére – a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.
(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár természetes személyazonosító adatait, lakcímét – a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel –, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a törvényes képviselő kérelemére – a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.
(2a) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar állampolgár esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.
(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.
(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
- b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;
- c) az anyakönyv;
- d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése;
- e) a külképviseleti szerv értesítése;
- e) a konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének az értesítése;
- f)
- g) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály;
- h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési, közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről);
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;
- k) a jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a központi szerv, valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
- l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme;
- m) az anyakönyvvezető vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság honosítással vagy visszahonosítással történő megszerzéséről, valamint a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról;
- n) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról.
- m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése
- ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről, hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,
- mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes személyazonosító és külföldi lakcím adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,
- mc) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,
- md) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról, valamint
- me) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban: honosított) okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,
- n) az anyakönyvvezető értesítése
- na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint
- nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,
- o) a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról.
15. § (1) A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:
⋯ 99 változatlan sor ⋯
- d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti feladataik ellátásához;
- e) a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
- f) a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;
- f) az anyakönyvvezető.
- g) az anyakönyvvezető;
- h) a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a konzuli érdekvédelmi feladatok ellátásához.
23. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:
⋯ 21 változatlan sor ⋯
(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.
24/C. § A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból – saját nyilvántartott adatról való tájékoztatás kivételével – nem teljesíthető adatszolgáltatás.
### V. Fejezet — A nyilvántartási eljárás
25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:
⋯ 3 változatlan sor ⋯
- c) a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;
- d) a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;
- e) a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, illetve egyéb jogszabály alapján az eljárásban közreműködő szervnek;
- f) a konzuli hatóságnak olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;
- f) a konzuli tisztviselőnek olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító jelet kérni;
- g) az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.
(2)–(3)
⋯ 2 változatlan sor ⋯
26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(3) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.
(4) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.
(5) A külföldön élő, a 4. § (2) bekezdés alapján a nyilvántartásba felvett polgárnak a lakóhelyét első alkalommal a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban, lakóhelyének megváltoztatását pedig — személyesen vagy levélben — a központi szervvel vagy az illetékes konzuli hivatalnál kell bejelentenie.
(5) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.
(5a) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
(6) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes jegyzőnél jelenti be.
27. § (1) A tartózkodási hely létesítését, illetve megszűnését a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
28. § (1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy – a nyilvántartás hatálya alá tartozó – külföldi állampolgár, illetőleg hontalan személy lakcím ügyében a lakóhely szerint illetékes jegyző jár el.
(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár – lakcíme megszüntetésének bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.
(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár – külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg – a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.
### Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
⋯ 191 változatlan sor ⋯
(3) A központi szerv a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait.
49. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a alapján – 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XIV. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése között – honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül értesíti a központi szervet.
### Melléklet az 1992. évi LXVI. törvény 13. §-ához
#### A személyazonosító jel képzésének szabályai
⋯ 17 változatlan sor ⋯