1991. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2017. július 1.

(5) Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.

(6b) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6) bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.

(6c) A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ideértve az elektronikus úton történő adatlekérdezést is.

(7a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni.

(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.

(2) Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyesekről – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt annak adja ki, aki a szerencsejáték biztonságos, szakszerű lebonyosításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik.

(5) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjával szemben a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam adóhatósága a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 2 millió forintot meghaladó adóbírságot vagy mulasztási bírságot szabott ki, vagy ha a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagjának a székhelye, vagy lakóhelye szerinti államban 2 millió forintot meghaladó 30 napon túli köztartozása vagy adótartozása van.

(7) Nem folytatható belföldön, külföldön vagy nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejátékban történő részvételre Magyarországon értékesítési, szervező, közvetítő tevékenység, ha a szerencsejáték szervezésére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem adott engedélyt.

(8) A szerencsejáték-szervező a (4) bekezdés b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, ennek érdekében azt a szervező évente igazolni köteles, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. A személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség érvényességéig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, a határidőben benyújtott kérelem esetén annak jogerős elbírálásáig a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vélelmezi a személyi megfelelőség fennállását.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter képviseli a Magyar Államot a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése és végrehajtása során. Az adópolitikáért felelős miniszter e hatásköre gyakorlásához kapcsolódóan a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztertől adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet.

(2a) A szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter ellátja a szerencsejáték-szervezés felügyeletét és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság irányítását. Az adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték-szabályozási hatáskör gyakorlása érdekében a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztertől a szerencsejáték-szervezés felügyeletéről tájékoztatást kérhet.

(2b) A szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén – a nemzetközi szerződés tárgyától függően – az adópolitikáért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, az egyéb, szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó két- vagy többoldalú szerződés esetén a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása, megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.

4. § (1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot az adópolitikáért felelős miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.

(3) Az adópolitikáért felelős miniszter külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal — eredeti időtartamának legfeljebb felével — meghosszabbíthatja.

(6) A koncessziós szerződést az adópolitikáért felelős miniszter a Ktv. 10/C. § (2) bekezdése alapján az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti.

5. § (1) A Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázat kiírása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a pályázat nyertesével kötheti meg a koncessziós szerződést.

7. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezés és e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete.

7/A. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban hozott határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye. Az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozat (végzés) ellen – a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével – benyújtott keresetlevélnek, illetve kérelemnek, az e törvényben foglalt kivételekkel, a végrehajtásra halasztó hatálya van. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha

- c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében.

A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét.

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.

(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt . E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.

(5) A szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásokra tekintettel az ügyfél a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat és ezt a szerencsjáték-felügyeleti hatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél, vagy annak képviselője a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszűnését az ügyfél képviselője jelenti be, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a bejelentésről az ügyfelet írásban értesíti. Az ügyfél az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni a szerencsjáték-felügyeleti hatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a szerencsejáték-felügyeleti hatósággal szemben a szerencsjáték-felügyeleti hatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még a szerencsejáték-felügyeleti hatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.

(6) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 7. §-ban megjelölt feladatok ellátása érdekében a következők szerint jogosult a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselőjének, tagjának, a szerencsejáték-szervezővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására: a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek, így az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, bejelentett lakóhelyének, illetve azon tartózkodási helyének adatait, ahol 3 hónapnál tovább tartózkodik. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a személyes adatokat az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(7) A szerencsejáték szervező tevékenység folytatásának engedélyezése, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező, illetve vezető tisztségviselője és tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn vele szemben vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére – annak az engedély megadása, valamint a személyi megfelelőség megállapítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(8) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték szervező tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szerencsejáték szervezővel, a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjével, illetve tagjával szemben fennáll-e a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kizáró ok.

(9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság

8. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem vehetnek részt.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathat.

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője és helyettesei, valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték-felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték-szervezőnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek.

(5) A (3) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál történő megszűnését követő 2 évig szerencsejáték szervező tevékenységet nem folytathatnak.

8/A. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője át nem ruházható hatáskörében a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonásról a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vezetője dönt. A visszavonást követően a kormánytisztviselőt a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött munkakör alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(3) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(2) Az engedély kizárólag az abban foglalt, illetőleg az engedélyben meghatározott tagokból álló szerencsejáték szervezőre, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és jóváhagyott játéktervre, a játékkaszinó, kártyaterem és bingójáték esetén – a 27. § (3) bekezdés figyelembevételével – az engedélyben meghatározott épületre, vagy helyiségre vonatkozik. Az engedély másra át nem ruházható. A játéktervtől csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet eltérni. Az eltérés a játékosok érdekeit vagy mások jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti.

(3) A szerencsejáték szervező tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változásáról a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot harminc 30 belül köteles értesíteni.

10. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, illetve szerencsejáték ügyben kiszabott bírság fedezetének biztosítása céljából biztosítékot írhat elő. A biztosíték letételének, vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár.

(3) A biztosíték formáját és értékét — e törvény különös rendelkezései figyelembevételével — a szerencsejáték-felügyeleti hatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására, biztonsági előírásaira, valamint a tétek nagyságára tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték szervezőt illeti meg.

11. § (1) A szerencsejáték szervezésének engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(10a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki.

(11) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt a (7b)–(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.

12. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti bírság megfizetésére kötelezi.

(5) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek a szerencsejáték-felügyeleti hatóság tudomására jutásától számított hat hónapon, illetve az elkövetéstől, illetve az új eljárás elrendelése esetén az új eljárás lefolytatását elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven túl.

(6) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a mulasztás vagy a kötelezettségszegés súlyát, és azt, hogy a jogsértővel szemben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogsértést megelőző 2 éven belül – sorsolásos játék és fogadás esetén azonos értékesítőhelyhez, fogadóirodához köthetően – hasonló jogsértés miatt jogerősen szabott-e ki bírságot.

13. § (1) A szerencsejáték-szervező engedélyét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legfeljebb 3 éves időtartamra vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező

- e) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha

- a) a szerencsejáték-szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ismételt felhívása, illetve hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az e §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(5) Abban a kérdésben, hogy valamely játék szerencsejátéknak tekinthető-e a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság véleménye az irányadó a szerencsejátékok fajtájának (14. §) meghatározására vonatkozóan is.

(6) Ha az ügyfél a hivatalból indított eljárásban a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívása ellenére nem közli az érdemi döntéshez szükséges adatot vagy valótlan adatot közöl, vele szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási bírság szabható ki vagy az engedély visszavonható. A bírság ismételt alkalommal is kiszabható.

(7) Ha a szerencsejáték-szervező a személyi megfelelőség meghosszabbítása iránti kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy személyi megfelelősége nem áll fenn, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét és a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését megállapítja. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnéséig benyújtott engedély iránti kérelmek alapján indult eljárásokat megszünteti. A személyi megfelelőség hivatalból indult vizsgálata esetében a 2. § (4) bekezdésének d) pontjában és a 2. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamokat az eljárás hivatalból történő megindításától kell számítani.

13/B. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 36/G. §–36/J. § szerinti eljárás keretében tudomására jutott információk alapján a tiltott szerencsejátékot szervező személlyel, szervezettel együttműködő, azonosítható elnevezéssel és székhellyel vagy elektronikus levélcímmel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatót, elektronikus hírközlési szolgáltatót, elektronikus honlap üzemeltetőt, valamint a tiltott szerencsejáték szervezővel egyéb módon nem szervezőként együttműködő személyt, szervezetet írásban felhívja a tiltott szerencsejátékkal összefüggő tevékenységének felhagyására.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti felhívást pénzforgalmi szolgáltató esetén a Magyar Nemzeti Bank, elektronikus hírközlési szolgáltató esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére, egyéb szervezet esetén az ismert magyarországi felügyeleti szerv részére is megküldi.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével a sorsolások lebonyolítását, ellenőrzését, közhitelű tanusítását, a nyereményekre vonatkozó rendelkezéseket valamint a végelszámolás rendszerét külön szabályozza.

16. § (1) Nem kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják és

(2) A szerencsejáték szervező a sorsjegyek számának és értékének megjelölésével az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékot is köteles a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz bejelenteni legalább 10 nappal a játék lebonyolítása előtt. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a lebonyolítást ellenőrizheti.

18. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a sorsolásos játék játékterv szerinti lebonyolítását ellenőrzi. Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben eltérően nem rendelkezik, a sorsolásnál közjegyző jelenléte kötelező. A közjegyző jelenlétéről a szerencsejáték szervező gondoskodik.

(2) Ha a sorsjátékot nem a játéktervnek megfelelően bonyolítják le, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megbízottja a sorsolásos játék folytatását felfüggeszti és kezdeményezi a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál a 12. §-ban, illetőleg a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szankciók alkalmazását. A játékosok kártalanításáról a szerencsejáték szervező gondoskodik.

19. § (1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében a 11. § (7a) és (7b) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül a szerencsejáték szervező köteles végelszámolást készíteni és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak megküldeni.

24. § (1) A 21—23. §-okban nem szabályozott sorsolásos játék (a továbbiakban: egyéb sorsolásos játék) a törvénynek a sorsolásos játékokra meghatározott rendelkezései alkalmazásával a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével szervezhető.

(4) A joker olyan folyamatosan szervezett számsorsjáték, amelyben a játékos nyerés esetén a játéktervben összegszerűen vagy arányosan meghatározott nyereményre válik jogosulttá. A joker – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye alapján – más szerencsejátékokkal együtt is szervezhető. Ebben az esetben a jokerben való részvétel a kapcsolt másik játékban való részvételtől függővé tehető.

26. § (1) Pénznyerő automatának minősül a tétfizetés fejében játék céljára alkalmas mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés, ha nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés pénznyerő automatának minősül-e.

27. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékkaszinót I. vagy II. kategóriába sorolja be. I. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amelyben legalább 100 db játék- és/vagy kártyaasztal, valamint legalább 1000 db pénznyerő automata üzemel. II. kategóriába tartozó játékkaszinónak minősül az a játékkaszinó, amely nem minősül I. kategóriájúnak. II. kategóriájú játékkaszinóban a játék- és kártyaasztalok, valamint a pénznyerő automaták üzemeltetésén kívül más kaszinójáték nem szervezhető.

(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján is működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján is folytatható.

(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.

(8) Az adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével a játékkaszinónak a játékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottai (a továbbiakban: a játékkaszinó alkalmazottai) összetételére, a képesítés feltételeire, az egyes játékok játékszabályaira, a látogatás feltételeire, a játékkaszinó biztonságának, valamint pénzkezelésének ellenőrzésére külön szabályokat állapít meg.

(12) Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban az adópolitikáért felelős miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.

(3) Amennyiben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az alkalmazottak számára borravaló elfogadását az engedélyben lehetővé teszi, erre a célra közös tartókat kell elhelyezni. Az alkalmazottnak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása tilos.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyben a közös tartókba helyezett borravaló legfeljebb 50%-ának felosztását engedélyezheti.

(7) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés keretében valamennyi szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályoknak megfelelően engedélyezi.

29/A. § (1) Játékautomatának minősül az az elektronikusan vagy mechanikusan vezérelt játék folytatására alkalmas, szórakoztató szolgáltatást nyújtó berendezés, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt abban a kérdésben, hogy valamely berendezés játékautomatának minősül-e.

(3) Az üzemeltető köteles – nyilvántartásba vétel céljából – a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz bejelenteni az általa működtetni kívánt játékautomatát. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba. A játékautomata a bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítése nélkül nem üzemeltethető.

(3a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés alapján bejelentett játékautomatákról – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság csak azokat a játékautomatákat veszi nyilvántartásba, amelyek a jogszabályban a játékautomatákra előírt műszaki követelményeknek megfelelnek.

(9) Ha a kártyaterem üzemeltetése nem felel meg a játéktervnek és az engedélynek, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyaterem működését felfüggeszti. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság akkor is köteles a kártyaterem működtetését felfüggeszteni, ha az engedély a helyszínen nem található. Ha a kártyateremben az engedélyezett kártyajátékon túl más szerencsejáték szervező tevékenység folyik, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a kártyaterem engedélyét visszavonja.

(10) A kártyaterem jogszerű birtoklásának igazolását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezőtől a kártyaterem működtetésének engedélyezett időtartama alatt bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt visszavonhatja.

(12) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.

(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt – ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti szerencsejátékra szóló engedély esetén a távszerencsejáték szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére igazolta, hogy a távszerencsejáték szervező az általa szervezett játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.

29/G. § (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.

(4) Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – visszavonja.

(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a megadott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az okmány érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvátartást, a központi útiokmány-nyilvántartást, illetve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget és az érvényességet nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. §-a szerint végzi el.

(3a) A szervező a központi útiokmány-nyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:

- a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,

- b) lakcím,

- c) állampolgárság,

- d) úti okmány száma,

- e) születési hely és idő.

(3b) A szervező a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:

- a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,

- b) lakcím,

- c) állampolgárság,

- d) vezetői engedély okmányazonosítója,

- e) születési hely és idő.

- h) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,

29/J. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján – a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében – közzéteszi a következő információkat:

- c) a szerencsejáték-felügyeleti hatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja.

29/K. § (1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített űrlapon vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával – adatszolgáltatást teljesít a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság részére az online kaszinójáték szervezését a 27. § (7) bekezdése szerinti koncessziós időszakban, a kaszinójáték szervezésére kiadott engedély időtartamára engedélyezheti.

29/N. § (1) Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére folyamatosan köteles biztosítani. A 29/G. § (3) és (4) bekezdését az online kaszinójáték esetében is alkalmazni kell.

- a) a játékkaszinóban vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által – eseti vagy állandó jelleggel– engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel,

29/Q. § A külföldi jackpot rendszerbe történő befizetés nem növeli a bevételt, azonban a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője köteles az adóelőleget levonni és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére megfizetni.

(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játékok esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyereményre fordítandó összegek halmozódását a közösen kialakított és valamennyi résztvevő által elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi.

30/A. § (1) A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 75%-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45%-át, a lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68%-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente kell megfelelni. A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadás esetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyezheti a nyeremények halmozódását, annak kezdő időpontjától számított egy évig.

(3) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó minimumhányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek hiányában a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki.

(2) Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.

36. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági felügyeletet gyakorol a szerencsejátékok szervezése felett. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység a jogszabályoknak, az engedélyeknek, a játéktervnek megfelel-e.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatok ellátására könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bízhat meg. A megbízottnak meg kell felelnie a 8. § (1) és (3) bekezdésében leírtaknak. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság alkalmazottja valamint a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által megbízott könyvvizsgáló, illetőleg a szakértő az ellenőrzési eljárás során hivatalos személynek minősül.

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni, illetve helyszíni vizsgálatot tartani. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során jogosult azokba a helyiségekbe belépni, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy azok az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésével érintettek, jogosult az ilyen tevékenységgel összefüggő helyiségeket, helyszínt, eszközöket átvizsgálni. Ha az ügyfél az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a szerencsejáték-felügyeleti hatóság helyszíni ellenőrzését. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a lakásban az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, így különösen engedély nélküli szerencsejáték szervezést folytatnak.

(3a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az ellenőrzés helyszínén jelenlévő személyeket tanúként hallgathatja meg. Amennyiben az ellenőrzés helyszínen az ellenőrzött nincs jelen, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tanút az ellenőrzött előzetes értesítése mellőzésével is meghallgathatja.

(3b) Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles továbbá a szerencsejáték-felügyeleti hatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés során biztosítani.

(3c) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy e törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

(3e) Ha a helyszíni ellenőrzés zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.

(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az eljárási cselekmény befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei az eljárási cselekmény befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági eljárást indított. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt.

36/B. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság nem utalja vissza.

36/C. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

fizeti meg a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett.

(3) A díjfizetési kötelezettséget átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, a nyilatkozattételi kötelezettséget a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.

(4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti.

36/E. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.

(2) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti ellenőrzési díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz (túlfizetés), a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a túlfizetés összegét a kötelezett kérelmére a kötelezett más felügyeleti díjfizetési kötelezettségére számolja el, vagy kérelemre visszatéríti.

36/F. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elkobozza azt a dolgot

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely e törvény értelmében elkobozható. A lefoglalást végzéssel meg kell szüntetni, ha a tiltott szerencsejáték szervezéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot megkereste.

(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona. Ha az elkobzott dolog tulajdonosa nem ismert, az elkobzást elrendelő döntést – a tulajdonos megjelölése nélkül – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. Az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az a jogsértőre vagy a dolog tulajdonosára a jogsértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

(5) Ha az elkobzott dolog értékesítését vagy megsemmisítését követően a szerencsejáték-felügyeleti hatóság vagy a bíróság megállapítja, hogy az elkobzás elrendelése jogszabálysértő volt, a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az elkobzott dolog tulajdonosa részére visszafizetés elrendeléséről intézkedik. A visszafizetés keretében

(9) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (5) bekezdés szerinti esetben végzésben rendeli el a (8) bekezdés szerinti költségek visszatérítését.

36/G. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság 365 napra rendeli el.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

36/H. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 36/G. § bekezdése szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 36/G. § és e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha

36/J. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a játékosok és a pénzforgalmi szolgáltatók tájékoztatása érdekében honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését, valamint – amennyiben az megállapítható – az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlapon tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését, és a tiltott szerencsejáték szervezéséhez használt fizetési számla számát.

36/K. § Az adópolitikáért felelős miniszter a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel negyedéves gyakorisággal – a tárgyév április 20., július 20., október 20. és a tárgyévet követő január 20. napjáig – beszámol a Kormánynak a 13/A–13/B. §-ok és a IV. fejezet szerinti feladatok végrehajtásáról.

(2) A Megállapodás végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) az adópolitikáért felelős miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel együttműködve jár el, és a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási cselekményeket a szerencsejáték-felügyeleti hatóság útján is teljesítheti.

- 9. Lottójáték: a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által ilyen elnevezéssel engedélyezett, azonos időszakonként szervezett számsorsjáték, amelyben adott számhalmazból előre meghatározott számú elem eltalálása jogosít nyereményre.

- 14. Tiltott szerencsejáték: az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek.

(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje és e hatóság törvényben meghatározott feladatai végrehajtási szabályait rendeletben meghatározza.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben

- g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,

- i) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival,

(4) Felhatalmazást kap a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők személyi illetményének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.