1991. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2014. november 27.
A 2014. szeptember 30. és 2014. november 27. között hatályba lépett módosítások. 16 sor került be, 24 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. szeptember 30.)Következő módosítás (2015. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 78 változatlan sor ⋯
(9) A nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték engedélyezésére, felügyeletére, valamint a szervezői tevékenység folytatására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény sorsolásos játékra, illetve totalizatőri fogadásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. § (1) A nem liberalizált szerencsejátékok szervezését
3. § (1) A távszerencsejáték-szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését
- a) a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában lévő, szerencsejáték-szervező tevékenység rendszeres folytatására létrehozott gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: állami játékszervező), továbbá az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet végezheti,
- b) e tevékenység gyakorlásának jogát az állam koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedheti.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja tekintetében.
(1a) A távszerencsejáték szervezését
- a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,
- b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a magyar állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a szerencsejátékok szervezésének szakmai irányítását, valamint képviseli az államot az (1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja tekintetében.
(3) A számsorsjáték és – a lóversenyfogadás, a távszerencsejáték és a bukmékeri rendszerű fogadás kivételével – a fogadás szervezésére kizárólag az állami játékszervező jogosult.
4. § (1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlésnek egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében az állami adóhatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a fővárosi önkormányzat közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.
⋯ 316 változatlan sor ⋯
(2) I. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 1 milliárd forint, II. kategóriába tartozó játékkaszinót kizárólag e célból létrehozott legalább 100 millió forint, a fővárosban és Pest megyében üzemeltetett játékkaszinó vonatkozásában legalább 300 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság és/vagy koncessziós társaság működtethet.
(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján nem működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján nem folytatható.
(3) Játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet, ahol a játék- és kártyaasztalok, pénznyerő automaták, a szerencsejáték céljára szolgáló eszközök és egyéb berendezések biztonságos elhelyezése, a játékosok és a berendezések ellenőrzése folyamatosan biztosítható. Az állami adóhatóság eseti jelleggel, legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését. Játékkaszinó hírközlő eszköz és rendszer útján is működtethető. A játékkaszinó működtetése során kaszinójáték hírközlő eszköz és rendszer útján is folytatható.
(4) Az állami adóhatóság az engedélyben meghatározza a játékkaszinó kategóriáját, helyét, működési, látogatási feltételeit, az egyes játékfajtákat, azok szabályait, az egyes játékoknál alkalmazható legmagasabb téteket, a tétek és a nyeremények arányát, valamint minden tényt, körülményt vagy feltételt, amely a játékkaszinó biztonságos üzemeltetéséhez szükséges.
⋯ 98 változatlan sor ⋯
### 5. CÍM — Távszerencsejáték
29/C. § (1) Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás.
29/C. § (1) Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt kizárólag hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás.
29/D. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak vagy a megbízható szerencsejáték szervezőnek legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
29/D. § A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós társaság – figyelemmel a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 20. § (1) bekezdésére – külföldi székhelyű gazdasági társaságként is működhet.
29/E. § (1) A 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe-vételével kell meghatározni.
(3) Külföldi székhelyű gazdasági társaság esetén a (2) bekezdésben, külföldi székhelyű vagy külföldi szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel rendelkező ajánlattevő esetén a 37. § 31. pontban meghatározott összeghatárok átszámítása során a külföldi bíróság, hatóság által kiadott okiratban a jegyzett tőke mértékére, a közteher fennállására vagy végrehajtási eljárásra vonatkozó napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.
29/E. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe-vételével kell meghatározni.
(2) A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak. A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente kell valorizálni oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(3) A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
29/G. § (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.
(2) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(2) A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(3) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.
⋯ 49 változatlan sor ⋯
(3) A szervező a távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni.
29/L. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti távszerencsejáték-szervezés hatékony hatósági felügyelete vagy a legjobb felügyeleti gyakorlatok megosztása érdekében megállapodást köthet az Európai Unió tagállama vagy más állam – különösen a koncesszióba vevő székhelye, a koncessziós társaság nem magyarországi szervere szerinti állam, illetve a koncesszióba vevő részére a magyar hatóság által kiadottól eltérő távszerencsejáték- (online szerencsejáték-) engedélyt kiadó állam – szerencsejáték-felügyeleti hatóságával.
29/L. §
(2) A megállapodás a magyar és a másik részes fél állam adatvédelmi és egyéb jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az állami adóhatóság által szerzett vagy szolgáltatott információra az e törvény szerint a belföldi jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információra vonatkozó adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti információt az e törvényben biztosított, szerencsejáték-szervezés engedélyezési, felügyeleti tevékenységével összefüggésben használhatja fel.
(4) Az e §-ban foglalt rendelkezésektől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződésben foglaltak alapján lehet.
### II. Fejezet — A sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások nyereményalapja
30. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
⋯ 231 változatlan sor ⋯
- c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
- d) legalább 10 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon,
- e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte.
- 31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
- a) valamennyi, az állami adóhatóság, illetve a szerencsejáték-szervező székhelye szerinti és szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága által nyilvántartott, 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
- b) egyik bankszámláján sem volt 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó azonnali beszedési megbízás a szerencsejáték-szervező szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó állam adóhatósága részéről, illetve működése során a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem indult ellene 500 000 forintnak megfelelő összeget meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
- c) működése során, azzal összefüggésben, a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forintnak megfelelő összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
- d) a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban legalább 3 éven keresztül folytatott szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet,
- e) a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat a szerencsejáték szervezési tevékenységi engedélyét kiadó államban maradéktalanul betartotta, amennyiben ilyen kötelezettség terhelte. Ha a szerencsejáték-szervező több államban is rendelkezett vagy rendelkezik szerencsejáték szervezési tevékenységi engedéllyel, akkor az a)–e) pontok szerinti feltételeknek megfelelést ezek közül egy és ugyanazon államra vonatkozóan kell bizonyítania.
- 31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és
- a) megfelel az e § 30. pont a)–e) alpontjainak és
- b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja.
### Záró rendelkezések
⋯ 52 változatlan sor ⋯