1991. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2013. december 13.
A 2013. november 15. és 2013. december 13. között hatályba lépett módosítások. 4 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. november 15.)Következő módosítás (2014. január 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 344 változatlan sor ⋯
(2)
(3) Pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat.
(3) Pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. Egy játékkaszinó-egységben kizárólag egy gazdasági társaság üzemeltethet pénznyerő automatákat. Egy II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 pénznyerő automata üzemeltethető.
(4) A pénznyerő automatának
⋯ 69 változatlan sor ⋯
(12) Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott egyes tervezési-statisztikai régiókban a miniszter egyidejűleg egy koncesszióba vevőnek, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek vagy az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságnak engedheti át az I. kategóriába sorolt játékkaszinó működtetésének jogát.
(13) 500 000 lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemeltethető azzal, hogy a fővárosban és Pest megyében együtt legfeljebb öt, Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében együtt legfeljebb három és Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében együtt legfeljebb három játékkaszinó üzemeltethető.
27/A. § (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.
(2) Ha
⋯ 162 változatlan sor ⋯
30. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55%-át nyeremények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az állami adóhatóság engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett sorsolásos játékok esetében az állami adóhatóság a nyereményre fordítandó összegek halmozódását a közösen kialakított és valamennyi résztvevő által elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi.
(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a nyereményalap legalább 60%-át nyeremények céljára kell fordítani.
⋯ 251 változatlan sor ⋯