1991. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2013. július 19.
A 2013. július 1. és 2013. július 19. között hatályba lépett módosítások. 94 sor került be, 30 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2013. augusztus 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 17 változatlan sor ⋯
- b)
- c) szerencsejátékok lebonyolítására szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) alapítása, működtetése,
- d) kártyaterem üzemeltetése,
- e)
- e) távszerencsejáték szervezése,
- f)
- g) a lóversenyfogadás és az a)–f) pontok alá nem tartozó, e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység).
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(5) Hírközlő eszközök és rendszerek által szervezett szerencsejátékban való részvételre ajánlatok közzétételéhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvételre vonatkozó ajánlatok közzétételében, illetve elfogadásában a pénzügyi szervezetek és a hírközlési szolgáltatók nem működhetnek közre, ilyenekhez nem nyújthatnak technikai támogatást.
(5a) Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy internetes oldalon az állami adóhatóság engedélye nélkül szerveznek szerencsejátékot,
(5a)
- a) az internetes oldalhoz való hozzáférésben közvetítő szolgáltatóként résztvevő elektronikus hírközlési szolgáltatót erről tájékoztatja, és egyidejűleg felhívja a szolgáltatót arra, hogy hálózatában tegye hozzáférhetetlenné a szerencsejátékban való részvételre vonatkozó ajánlatot, valamint
- b) erről és a szervező által tétfizetés érdekében megjelölt pénzforgalmi számláról tájékoztatja a pénzügyi intézményt, illetve egyidejűleg felhívja a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy az érintett pénzforgalmi számláról és pénzforgalmi számlára átutalás, beszedés, egyéb fizetési megbízás, művelet teljesítésében a – legfeljebb 90 napos – tilalom feloldásáig ne működjön közre.
- c)
(5b)
(5b) A távszerencsejáték szervezője csak olyan – a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető – valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat.
(6) Szerencsejátékban – a 16. § szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt.
(7) A kötelező hitelesítésű szerencsejáték eszközök típusvizsgálatát és hitelesítését – a mérésügyi és a szerencsejáték eszközökre vonatkozó jogszabályok alapján – a mérésügyi szerv végzi.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(8) A nyereményre jogosult játékos kérésére a szerencsejáték-szervező köteles a 2 millió forintot, illetve ennek megfelelő valutaösszeget meghaladó nyereményről annak jogcímét és forintértékét tanúsító igazolást adni. A valutaösszeg átváltása tekintetében a nyeremény kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A nyereményigazolásnak tartalmaznia kell a szerencsejáték-szervező és a játékos azonosító adatait, a nyerés és a nyeremény átvételének helyét és időpontját, a szerencsejáték-szervező által a nyereményből levont személyi jövedelemadó összegét. A nyereményigazolás az állami adóhatóság által rendszeresített és hitelesített bizonylaton, vagy az állami adóhatóság jóváhagyásával – amennyiben a szerencsejáték-szervező a játékos személyes adatai, valamint egyéb, személyhez fűződő jogai védelmét biztosítja – zárt számítástechnikai rendszeren keresztül is kiállítható. A szerencsejáték-szervező köteles valamennyi kérelmet a nyereményigazolás kiállításának általa választott módján egységesen teljesíteni.
2. § (1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység, továbbá az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában meghatározott tevékenységek közül a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett lóversenyfogadás és kártyajátékok nyújtása (továbbiakban együtt: távszerencsejáték).
2. § (1) Liberalizált tevékenység az 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek közül a 16. §-ban, valamint az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység.
(2) Szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – az állami adóhatóság engedélye szükséges. Az állami adóhatóság az engedélyesekről – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
⋯ 81 változatlan sor ⋯
(3) Az állami adóhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül az állami adóhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
(4) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról három hónapon, egyéb szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt . E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(4) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról két hónapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig tizenöt napon belül dönt . E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legfeljebb az engedély lejárata előtt 100 nappal benyújtható.
(5)
⋯ 96 változatlan sor ⋯
(2a) Az eltiltás pénznyerő automaták és kártyaterem üzemeltetése esetén meghatározott játékkaszinóban, illetve kártyateremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és a kártyaterem működtetőjével szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és a kártyaterem működtetőjével, valamint a távszerencsejáték-szervezővel szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az e §-ban meghatározott intézkedést alkalmazhat.
(4) Ha a szerencsejáték szervező a működését az engedély megadásától számított hat hónapon belül nem kezdi meg, továbbá ha azt engedély nélkül szünetelteti, az engedély visszavonható.
⋯ 21 változatlan sor ⋯
- d) kaszinójáték,
- e) fogadás,
- f) kártyajáték,
- g)–h)
- g) távszerencsejáték.
- h)
### 1. CÍM — Sorsolásos játék
⋯ 230 változatlan sor ⋯
(12) Az állami adóhatóság a játékterv jóváhagyásával lehetővé teheti az alkalmazottak számára borravaló elfogadását. A kártyateremben adott borravalóra egyebekben a játékkaszinóban adott borravalóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
### Távszerencsejátékok
### 5. CÍM — Távszerencsejáték
29/C. § (1) Távszerencsejátékot szervező gazdasági társaságnak valamely EGT-állam területén székhellyel és legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
29/C. § (1) Távszerencsejáték a sportfogadás, a kártyajáték vagy a kaszinójáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik. A fogadási esemény fogalmára a 28/A. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Távszerencsejáték keretében szervezett sportfogadás az agár- és lóversenyre, valamint sportrendezvényre fogadás.
(2) A szervezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott szerencsejáték szervezői gyakorlattal rendelkezik, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság által a külön jogszabályban foglaltak alapján megállapított, magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.
29/D. § A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak vagy az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetnek, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 200 millió forint jegyzett tőkével kell rendelkeznie.
(3) Ha a szervező Magyarország területén nem rendelkezik székhellyel, a szervezőnek olyan belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező képviselőt kell meghatalmaznia, aki a cég nevében a hatóságok előtt eljárni jogosult és egyben a szervező kézbesítési megbízottjának is minősül. Ha a szervező nem rendelkezik Magyarországon belföldi fiókteleppel, akkor az adóügyekkel kapcsolatban köteles az adózás rendjéről szóló törvény 9. §-a szerinti pénzügyi képviselőt megbízni. Az e bekezdés szerinti képviseletet – a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén – ugyanazon személy is elláthatja.
29/E. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévi távszerencsejáték koncessziós díj jogszabályi minimumát a tárgyévre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. A 2013. évet követő tárgyévekben a koncessziós díj minimumát a tárgyévet megelőző évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj jogszabályi minimuma és a tárgyévi tervezett gazdasági környezet figyelembe-vételével kell meghatározni.
(4) A szervező köteles akkreditált ellenőrző testület által bevizsgált játékrendszert és üzleti rendszert alkalmazni. Az állami adóhatóság az engedély érvényessége alatt bármikor elrendelheti, hogy a szervező a rendszer további tesztelését, ellenőrzését és tanúsítását végezze el.
(2) A koncessziós szerződésben a felek a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjban megállapodhatnak. A koncessziós szerződésben meghatározott, a jogszabályi minimumot meghaladó mértékű koncessziós díjat évente kell valorizálni oly módon, hogy a tárgyévi koncessziós díjat a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani. A koncessziós díjat a tárgyév február hó 15-éig kell megfizetni. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.
(5) Távszerencsejáték szervezése esetén az adat feldolgozására és tárolására szolgáló eszközöket (szerver) EGT-államban kell elhelyezni. A szervezőnek a távszerencsejáték szolgáltatás igénybevételével összefüggő adatok tárolását Magyarország területén található adattárolásra szolgáló eszközön is biztosítania kell. A tárolt adatoknak ki kell terjednie különösen az ügyfél-regisztrációra, a játékosi számla finanszírozásának részleteire, a játékosi számla egyenlegének alakulására, a játékmenettel kapcsolatos adatokra és tranzakciókra.
(3) A koncesszió időtartama legfeljebb 5 év.
(6) A szervezőnek akadálymentes hozzáférést kell biztosítania az állami adóhatóság részére a szerveren és az (5) bekezdésben megjelölt tárolóeszközön tárolt adatokhoz és ennek érdekében biztosítania kell a megfelelő eszközöket és az adatok biztonságát garantáló szoftvert. A hozzáférésnek lehetővé kell tennie az adatok olvasását, másolását és a kimásolt adatok feldolgozását.
29/F. § (1) A szervező a távszerencsejáték-szervezés engedélyezése iránti kérelemben több játéktípust is megjelölhet. A kérelmet az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell előterjeszteni a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló okirattal egyidejűleg.
(7) A szervezőnek biztosítani kell a tárolt és hozzáférhetővé tett adatok biztonságát, az adatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őriznie.
(2) A távszerencsejáték-szervező a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek való megfelelését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
(8) Az állami adóhatóság jóváhagyhatja, hogy az (5) bekezdésben meghatározott adattárolására szolgáló eszköz ne kerüljön Magyarország területén elhelyezésre, ha az adatfeldolgozásra és –tárolásra szolgáló eszköz (szerver) elhelyezése szerinti EGT-állam hatósága felügyeli a szervező szerencsejáték szervezői tevékenységét és ezen felügyelő hatóság megállapodással rendelkezik az állami adóhatósággal a szervező által Magyarország területén nyújtott szerencsejáték szolgáltatás felügyeletére vonatkozóan.
(3) Az állami adóhatóság az engedélyezési eljárás során és az engedély érvényességi időtartama alatt a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségének ellenőrzése céljából a szervezőtől és a szervező hozzájárulása esetén a szervező részére műszaki vagy informatikai szolgáltatást nyújtó személytől vagy szervezettől kiegészítő információkat kérhet és ezeket az információkat a hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználhatja.
(9) A szervező köteles a szerencsejáték-szervezői tevékenységéről havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elszámolást, jelentést készíteni és azt elektronikus úton az állami adóhatóság részére benyújtani.
(4) Az állami adóhatóság az engedélyt – ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel – legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adja ki.
(10) Az állami adóhatóság a szerencsejáték szervező tevékenységet legfeljebb 5 éves időtartamra engedélyezi, az engedély megújítható.
29/G. § (1) A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét az állami adóhatóság részére folyamatosan köteles biztosítani.
(2) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szervert Magyarországon kell elhelyezni.
(3) Az állami adóhatóság a távszerencsejáték-szervezési engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – a kötelezettség teljesítéséig, illetve az akadály elhárításáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra haladéktalanul felfüggesztheti, ha a szervező az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségének az engedély érvényességi időszaka alatt nem tesz eleget.
(4) Ha a szervező a (3) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a kötelezettség teljesítéséről, illetve az akadály elhárításáról 6 hónapon belül nem gondoskodik, az állami adóhatóság az engedélyt – jogorvoslatra, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajtható döntésével – visszavonja.
29/H. § (1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7–11. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:
- a) családi és utónév, születési családi és utónév,
- b) lakcím,
- c) állampolgárság,
- d) azonosító okmány típusa, száma,
- e) születési hely és idő.
(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint végzi el.
(3) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást a (2) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
- a) családi és utónév, születési családi és utónév,
- b) lakcím,
- c) állampolgárság,
- d) személyazonosító igazolvány száma,
- e) születési hely és idő.
(4) Játékosként kizárólag természetes személy vehető nyilvántartásba. Ha a játékos életkora nem állapítható meg, vagy a 18. életév betöltése egyébként kétséges, a szervező a játékos nyilvántartásba vételét megtagadja.
(5) A szervező a játékos nyilvántartásba vétele keretében a játékos részére játékosi egyenleget hoz létre. Egy játékos részére egy szervezőnél egy játékosi egyenleg nyitható. A játékosi egyenleget a szervező a felelős játékszervezés elvének tiszteletben tartásával, az e törvényben és külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti. A játékosi egyenlegen a szervező az engedély felfüggesztésének időtartama alatt csak a felfüggesztés napját megelőző játékügyletek elszámolásával kapcsolatos terheléseket, jóváírásokat vezetheti át és csak ilyen játékügyletekkel kapcsolatos kifizetéseket teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a szervező a játékügyletekkel kapcsolatban a játékossal a külön jogszabályban meghatározottak szerint elszámol.
29/I. § (1) A szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt honlapján az e törvény szerint nyújtott szerencsejáték-szolgáltatással kapcsolatban magyar nyelven kell feltüntetni legalább a következő információkat:
- a) a szerencsejátékban való részvétel feltételei és a játék szabályai,
- b) a játékosi egyenleg kezelésének, a tétek befizetésének, a nyeremények kifizetésének szabályai,
- c) a játékosi panaszok kezelésének rendje,
- d) a szerencsejáték-szervező a)–c) pontban foglaltakkal kapcsolatos elérhetősége,
- e) a 18 éven aluli személyek játéktilalmára vonatkozó figyelmeztetés,
- f) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira, szenvedélybetegség kialakulására vonatkozó figyelmeztetés,
- g) Magyarországon szerencsejáték játékfüggőség kezelésével foglalkozó legalább egy szervezet elnevezése, elérhetősége,
- h) az állami adóhatóság mint engedélyező és felügyeleti hatóság megnevezése és elérhetősége játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban,
- i) a távszerencsejáték engedély meglétére utalás, az engedélyezett játéktípus vagy játéktípusok megjelölése, az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama.
(2) A szervezőnek biztosítania kell a játékos részére a külön jogszabályban meghatározott önkizárás és az önkorlátozás lehetőségét.
29/J. § (1) Az állami adóhatóság honlapján – a jogkövető magatartás elősegítése és a játékosok védelme érdekében – közzéteszi a következő információkat:
- a) az érvényes távszerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkező távszerencsejáték- szervező cégneve (elnevezése), székhelye, az engedélyezett játéktípusok, az engedély érvényességi ideje, a szervező távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatban használt és engedélyezett honlapjának (honlapjainak) címe, valamint az engedély felfüggesztése esetén ennek ténye és időtartama,
- b) legalább egy, Magyarországon szerencsejáték-függőség kezelésével foglalkozó szervezet elnevezése, elérhetősége,
- c) az állami adóhatóság elektronikus, telefonos és postai elérhetősége távszerencsejáték-szervezés esetén játékosi bejelentésekkel, felügyeleti eljárással kapcsolatban.
(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti közzététel adatait legkésőbb a változást követő munkanapon módosítja.
29/K. § (1) A szervező a távszerencsejáték szervezői tevékenységéről e tevékenység hatékony hatósági felügyelete érdekében a kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári napján elektronikus úton – az állami adóhatóság által rendszeresített űrlapon vagy az állami adóhatóság által jóváhagyott adathordozó eszköz felhasználásával – adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóságoz.
(2) Az adatszolgáltatásban a szervező a játékügyletek és a játékosi egyenlegen vezetett ügyletek alakulásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat tünteti fel.
(3) A szervező a távszerencsejátékkal kapcsolatos adatokat az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére – papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön – hozzáférhetővé tenni.
29/L. § (1) Az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti távszerencsejáték-szervezés hatékony hatósági felügyelete vagy a legjobb felügyeleti gyakorlatok megosztása érdekében megállapodást köthet az Európai Unió tagállama vagy más állam – különösen a koncesszióba vevő székhelye, a koncessziós társaság nem magyarországi szervere szerinti állam, illetve a koncesszióba vevő részére a magyar hatóság által kiadottól eltérő távszerencsejáték- (online szerencsejáték-) engedélyt kiadó állam – szerencsejáték-felügyeleti hatóságával.
(2) A megállapodás a magyar és a másik részes fél állam adatvédelmi és egyéb jogszabályaival összhangban tartalmazza az együttműködés részteles szabályait, így különösen az átadható információk körét és felhasználásuk feltételeit.
(3) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében az állami adóhatóság által szerzett vagy szolgáltatott információra az e törvény szerint a belföldi jogsegély keretében szerzett vagy szolgáltatott információra vonatkozó adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni. Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti információt az e törvényben biztosított, szerencsejáték-szervezés engedélyezési, felügyeleti tevékenységével összefüggésben használhatja fel.
(4) Az e §-ban foglalt rendelkezésektől eltérni az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződésben foglaltak alapján lehet.
### II. Fejezet — A sorsolásos játékok és a totalizatőri rendszerű fogadások nyereményalapja
30. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyereményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
⋯ 28 változatlan sor ⋯
### 2. CÍM — Játékadó
### Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejátékok játékadója
### Sorsolásos játékok, fogadások és a távszerencsejáték játékadója
32. § (1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16%-a. A sorsjáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 30%-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 24%-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a, más számsorsjáték játékadója a havi nyereményalap 17%-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24%-a.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, a lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes.
(5) A távszerencsejátékok játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.
(5) A távszerencsejáték játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a.
### Játékautomaták játékadója játékadója
⋯ 117 változatlan sor ⋯
37. §
- 1. Tét: a szerencsejátékban részvételre jogosító pénzösszeg, vagy más vagyoni érték.
- 2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete. 2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező/az engedély birtokosa által felszámított díjak és/vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik. 2.2.
- 2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete. 2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik. 2.2.
- 3. Bukmékeri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező a fogadási ajánlatában meghatározott fogadási esemény bekövetkezésére, kimenetelére a fogadó játékos részére – nyereményszorzó alapján – pénzösszeget ajánl fel, és azt nyerés esetén a megállapodásban rögzítettek szerint fizeti ki.
- 4. Totalizatőri rendszerű fogadás: olyan fogadási forma, amelyben a tétek összeadódnak és ezen összegnek a játéktervben meghatározott hányada az ugyanott meghatározottak szerint kerül nyereményként szétosztásra.
- 5. Közérdekű cél: a szerencsejáték szervező tevékenységi körét meghaladó, saját, vagy alkalmazottai érdekein túli, közösségi érdekeket szolgáló cél. A közösségi érdek meghatározásához a közérdekű célként meghatározott tevékenység felügyeletét ellátó szerv egyetértése szükséges. Lóversenyfogadás esetében közérdekű célnak minősül a versenyló tenyésztés is.
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- b) a 16. §-ban és — a 12. § tekintetében — a 23. §-ban meghatározott tevékenységet folytató szervezet vagy személy.
- 16. Fogadási ajánlat: a fogadásszervező nyilvánosságra hozott ajánlata, amely tartalmazza a meghatározott fogadási esemény lefogadható bekövetkezését, kimeneteleit, valamint a totalizatőri rendszerű fogadás esetén a nyereményre fordítandó összeg meghatározásának módját, a bukmékeri rendszerű fogadás esetén pedig a nyereményszorzót.
- 17. hírközlő eszköz és rendszer: bármely olyan eszköz és rendszer, amelynek alkalmazásával a játékos a törvény hatálya alá tartozó játékokban részvételi jogosultságot keletkeztető nyilatkozatot vagy cselekményt tehet. Ilyen különösen a címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlapja, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, a videotex (mikroszámítógép-képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az Internet, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és televízió.
- 18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek.
- 18. Kaszinójáték: a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Távszerencsejáték esetében kaszinójáték a sorsolásos játék kivételével a kaszinójáték játéktervében jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet a nyilvántartásba vett játékosok részvételével szerveznek.
- 19. Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű fogadás.
- 20.
- 21. Szerencsejáték ügy: a szerencsejáték-szervezés hatósági felügyeletének ellátása során lefolytatott hatósági engedélyezési, nyilvántartásba vételi, ellenőrzési és jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárás.
- 22. Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.
- 23. Távszerencsejáték: a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlő eszköz és rendszer útján szervezik.
- 22. Kártyajáték: kizárólag a jelenlévők – távszerencsejáték esetén a nyilvántartásba vett játékosok – részvételével szervezett, kártyával lebonyolított szerencsejáték.
- 23.
- 24. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.
- 25. Biztosíték: EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézetnél vagy befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénz vagy állampapír, EGT-állam területén székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény.
- 26. Nemzetközi együttműködés keretében szervezett szerencsejáték: különböző államokban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők által közösen szervezett sorsolásos játék, illetve totalizatőri rendszerű fogadás, amely esetén a különböző államban székhellyel rendelkező szerencsejáték szervezők mindegyike rendelkezik a székhelye szerinti államban az adott szerencsejáték szervezésére vonatkozó engedéllyel és a szervezők az együttműködés keretében az általuk önállóan gyűjtött tétekből közös nyereményalapot képeznek.
- 27. Távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer: a távszerencsejáték-szervezés esetén a játékmenetet, a játékosazonosítást, a játékosi egyenlegek kezelését és az egyéb pénzügyi folyamatokat biztosító műszaki-informatikai berendezés és szoftver.
- 28. Szerver: a távszerencsejáték műszaki-informatikai rendszer részét képező, adattárolásra és feldolgozásra szolgáló eszköz.
- 29. Játékosi egyenleg: távszerencsejáték esetén a játékos részére szerencsejátékkal kapcsolatos tétek, nyeremények és egyéb játékügyletek elszámolása és nyilvántartása céljából a távszerencsejáték-szervező által vezetett egyenleg.
### Záró rendelkezések
⋯ 9 változatlan sor ⋯
- f)
- g) a szerencsejátékok szervezésének engedélyezéséért, ellenőrzéséért, illetve az állami adóhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjakkal,
- h)
- i) a távszerencsejátékok szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,
- i) a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és az állami adóhatóság feladataival,
- j) a díjfizetés módjának meghatározása kivételével a felügyeleti díj fizetésével és nyilvántartásával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg. Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak rendeletben történő megállapítására.
(3)
⋯ 28 változatlan sor ⋯
### Jogszabály tervezetének egyeztetése
41. § Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 13/A. §-a, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 26. § (22)–(25) bekezdése, 29/C. § (4)–(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
41. § Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) pontja, 2. § (1) bekezdése, 26. § (3) és (4) bekezdése, 29/C–29/L. §-a, 37. § 21., 27–29. pontja, 36/G–36/J. §-a tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
### Melléklet az 1991. évi XXXIV. törvényhez