1991. évi XLIX. törvény — mi változott? 2022. június 1.
A 2022. január 2. és 2022. június 1. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 13 sor került ki.
← Előző módosítás (2022. január 2.)Következő módosítás (2022. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 207 változatlan sor ⋯
- g) felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában hozott érdemi határozat;
- h) a felszámolási zárómérleggel és a vagyonfelosztási javaslattal szemben előterjesztett kifogás tárgyában megtartott tárgyalás és a kifogás tárgyában hozott határozat;
- i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve a 63/B. § (4) bekezdése alapján hozott határozatot azokban az esetekben, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. §-ban írt kötelezettségének nem tett eleget, és az adósnak nincs a hitelezők között felosztható vagyona;
- j) a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)–i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;
- j) a IV. fejezet alapján lefolytatott csődeljárásban és indított felszámolási eljárásban az a)–i) pontban foglaltakon kívül is minden olyan határozat, amely ellen külön fellebbezésnek van helye;
- k)
(8) A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló, valamint
⋯ 1545 változatlan sor ⋯
#### 64. §
### IV. Fejezet — A STRATÉGIAILAG KIEMELT JELENTŐSÉGŰ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
### IV. Fejezet — A STRATÉGIAILAG KIEMELT JELENTŐSÉGŰ CSŐDELJÁRÁSOKRA ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
65. § (1) A Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésben meghatározott körbe tartozó gazdálkodó szervezeteket,
65. § (1) A Kormány rendeletben az e fejezetben foglaltak alkalmazásáról hozhat döntést azokra a gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan,
- a) amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy
- b) amelyek esetében – ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg – kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
hirdetheti ki.
(3) Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,
(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre,
- a) amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal, alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, valamint bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető,
- b) amely nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg vagy erre vállalt kötelezettséget,
⋯ 2 változatlan sor ⋯
- e) amely hulladékkezelési tevékenységet végez, vagy
- f) amely az a)–e) pont hatálya alá nem tartozik, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat.
66. § (1) A 65. § szerinti esetekben a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén az e törvény rendelkezéseit az e §-ban és a 67. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
66. § (1) A 65. § szerinti esetekben a stratégiailag kiemelt csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra e törvény rendelkezéseit az e §-ban és a 67. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az e fejezet alkalmazásában vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban: állami felszámoló) jár el. Az állami tulajdonosi joggyakorló az állami felszámolót az e törvény szerinti eljárása során nem utasíthatja.
⋯ 25 változatlan sor ⋯
(8) Az 51. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy új felszámoló kijelölésének nincs helye, és a bíróság a felszámolóbiztost legfeljebb 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, kötelezheti a felszámolót új felszámolóbiztos kijelölésére, továbbá csökkentheti az állami felszámoló díját. A bírság kiszabása során, illetve a díj csökkentésekor a bíróság figyelembe veszi a mulasztás vagy a jogszabálysértő intézkedés súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét, a hitelezők érdekeinek veszélyeztetését vagy sérelmét.
66/A. § A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárásában a vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló is kezdeményezheti a fizetési haladék meghosszabbítását. A csődeljárásban a 18. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóst – a fizetési haladék meghosszabbításakor – fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.
66/A. § Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott csődeljárásban a vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló is kezdeményezheti a fizetési haladék meghosszabbítását. A csődeljárásban a 18. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóst – a fizetési haladék meghosszabbításakor – fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok többségét külön-külön megkapta.
67. § (1) A hitelező az állami felszámoló kijelöléséről szóló végzés 66. § (3) bekezdés szerinti közzétételét követően az eredeti határidő figyelembevételével, az állami felszámolóhoz jelentheti be követelését. Határidőben bejelentett követelésként kell nyilvántartásba venni az állami felszámolónak azt a hitelezői követelést is, amelyet a jogosultja ugyan a 10. § (2) bekezdés f) pontja, 28. § (2) bekezdés f) pontja, 37. § (1)–(2) bekezdése, valamint 46. § (5) bekezdés b) pontja szerinti határidőben, de a felmentett felszámolónak jelentett be, amennyiben ezt a bejelentést a jogosult az állami felszámolónak a követelésbejelentési határidő lejártát követő 10 napon belül igazolja.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(3) A felszámolási eljárásban bejelentett követelések 46. § (6) bekezdése szerinti megvizsgálásának határideje 40 nap, a vitatható követelések bíróság számára történő megküldésének határideje 10 nap. A bíróság a vitatható igények elbírálása tárgyában soron kívül dönt.
(4) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 38. § (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítési joga érvényesítésére nyitva álló határidő két hónap.
(4) Az e fejezet alkalmazásával lefolytatott felszámolási eljárásban a 38. § (5) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítési joga érvényesítésére nyitva álló határidő két hónap.
(5) A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló a 39. § (1) bekezdése szerinti hitelezői gyűlést 60 napon belül köteles összehívni. A 39. §-ban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a bíróság az állami felszámoló felmentése helyett a társaságot és a felszámolóbiztost 300 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A hitelezők, a hitelezői választmány (hitelezők képviselője) tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége teljesítésekor a felszámolóbiztos köteles figyelembe venni az adós stratégiailag kiemelt, sajátos tevékenységével összefüggő titokvédelmi követelményeket is.
(5) A 66. § (2) bekezdés szerinti felszámoló a 39. § (1) bekezdése szerinti hitelezői gyűlést 60 napon belül köteles összehívni. A 39. §-ban foglalt kötelezettségek megszegése esetén a bíróság az állami felszámoló felmentése helyett a társaságot és a felszámolóbiztost 300 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A hitelezők, a hitelezői választmány (hitelezők képviselője) tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége teljesítésekor a felszámolóbiztos köteles figyelembe venni az adós 65. § (3) bekezdése szerinti, sajátos tevékenységével összefüggő titokvédelmi követelményeket is.
(6) A 41. § (5) bekezdése szerinti egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül kell megtartani. Egyezség megkötésére a 44. § (1) bekezdését és 45. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az egyezséget akkor is jóváhagyhatja, ha az egyezséget támogató hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosult hitelezők összes követelésének legalább a felét kiteszi.
⋯ 23 változatlan sor ⋯
(10) Az 56. § (2) bekezdés szerinti – a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között felosztó – bírósági döntés meghozatalánál a (8) bekezdés szerinti határidőket kell figyelembe venni.
68. § (1) Amennyiben a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vagy az általa működtetett létesítmények nemzetbiztonsági védelem alá esnek, vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási, vízgazdálkodási, közmű-üzemeltetési és -szolgáltatási, közegészségügyi, közlekedési, hírközlési, iparbiztonsági, kutatás-fejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési vagy az infrastruktúra működtetése szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el – a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel – az e törvény általános szabályait és a 65–67. §-t az e § és a 69–70. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
68. § (1) Amennyiben a gazdálkodó szervezet vagy az általa működtetett létesítmények nemzetbiztonsági védelem alá esnek, vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási, vízgazdálkodási, közmű-üzemeltetési és -szolgáltatási, közegészségügyi, közlekedési, hírközlési, iparbiztonsági, kutatás-fejlesztési, infrastruktúra-fejlesztési vagy az infrastruktúra működtetése szempontjából nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt közszolgáltatást látnak el – a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel – az e törvény általános szabályait és a 65–67. §-t az e § és a 69–70. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Kormány a 65. § szerinti kiadott rendeletében akkor mondhatja ki, hogy a stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti körbe tartozik, amennyiben a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.
(2) A Kormány a 65. § szerinti kiadott rendeletében akkor mondhatja ki, hogy a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti körbe tartozik, amennyiben a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet megmentési célú tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető, de tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében kiemelt közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.
(3)
⋯ 7 változatlan sor ⋯
69. § (1) Ha a felszámolást az adós kéri, a kérelem benyújtására a 23. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adósnak nyilatkoznia kell a 8. § (3) bekezdésben foglaltakról is. Az adós pénzforgalmi számlavezetőjére a 8. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségek irányadók. A kérelemben meg kell jelölni az adós vezetőjének a Pp. 133. § (3) bekezdése szerinti rövid úton történő idézéséhez szükséges adatokat is (az adós vezetőjének elektronikus levélcíme, telefonszáma, telefax száma).
(2) Az adós (1) bekezdés szerinti kérelmének a bírósághoz érkezését követő 1 munkanapon belül a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adóst megillető rendkívüli moratóriumról, amelynek utalnia kell a rendkívüli vagyonfelügyelő kirendelésére és arra is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiailag kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a jelen törvény 68–70. §-át is alkalmazni kell. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a közzétételtől illeti meg az adóst. A bíróság a végzésben rendkívüli vagyonfelügyelőként kirendeli a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót. A rendkívüli vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díját és költségeit az adós gazdálkodó szervezet előlegezi és viseli. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(2) Az adós (1) bekezdés szerinti kérelmének a bírósághoz érkezését követő 1 munkanapon belül a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adóst megillető rendkívüli moratóriumról, amelynek utalnia kell a rendkívüli vagyonfelügyelő kirendelésére és arra is, hogy az eljárás olyan gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68–70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a közzétételtől illeti meg az adóst. A bíróság a végzésben rendkívüli vagyonfelügyelőként kirendeli a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót. A rendkívüli vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díját és költségeit az adós gazdálkodó szervezet előlegezi és viseli. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye.
(3) A rendkívüli moratórium célja az adós működőképességének időleges biztosítása. A rendkívüli moratórium időtartama alatt a hitelezői követelések kamatoznak. A rendkívüli moratórium időtartama alatt kifizetéseket kizárólag a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzésével (jóváhagyásával) lehet teljesíteni. A rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzi (jóváhagyja) a rendkívüli moratórium időtartama alatt esedékessé váló azon kifizetéseket, amelyek az adósnak a rendkívüli moratórium időtartama alatt a jelen törvény szerinti kiemelt tevékenysége folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükségesek; a rendkívüli vagyonfelügyelő által ellenjegyzett kifizetések a rendkívüli moratórium alatt teljesíthetők. A rendkívüli vagyonfelügyelőt az adós pénzforgalmi számlái felett együttes rendelkezési jog illeti meg. A rendkívüli vagyonfelügyelő haladéktalanul bejelenti az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak az e bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. A rendkívüli moratórium alatt egyebekben megfelelően alkalmazni kell a 11. §-ban foglaltakat is. Az adós vezetője a rendkívüli moratórium alatti tevékenysége folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükséges fizetési kötelezettségek teljesítésének fedezetét elkülöníti, ennek végrehajtását a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenőrzi, és elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelő bizottságnak és a könyvvizsgálónak. A rendkívüli moratórium időszaka alatt az adós működésével kapcsolatos hatósági engedélyek lejárata a rendkívüli moratórium végéig meghosszabbodik, és az illetékes hatóság az irányadó jogszabályok szerint az engedélyt csak akkor vonhatja vissza, amennyiben ez az élet- vagy vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges. A rendkívüli moratórium időszaka alatt az adóssal kötött szerződéseket az adóssal szerződő fél nem mondhatja fel, azoktól nem állhat el, továbbá ezen szerződések az adós fizetésképtelenségére, illetve a rendkívüli moratóriumra tekintettel nem szűnnek meg.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(9a) Az adós felszámolását elrendelő vagy az eljárást soron kívül megszüntető végzés ellen a fellebbezést a kézbesítéstől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani. A fellebbezést a bíróság 5 munkanapon belül bírálja el.
(10) A felszámolást elrendelő végzésnek utalnia kell arra is, és a közzétételnek tartalmaznia kell azt is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiailag kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a jelen törvény 68–70. §-át is alkalmazni kell. A felszámolást elrendelő végzésben a bíróság a rendkívüli moratóriumot a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napos időtartamra meghosszabbítja, amit a 28. § (2) bekezdés szerinti közzétételnek tartalmaznia kell. A felszámolás kezdő időpontját követően a meghosszabbított rendkívüli moratórium lejártáig a rendkívüli moratóriumra vonatkozó rendelkezések közül az adós működőképességének időleges biztosítására, az adós vagyonából történő kifizetésekre, a hatósági engedélyekre és az adóssal kötött szerződések felmondásának, illetve az azoktól való elállás korlátozására vonatkozó (3)–(3a) bekezdés szerinti szabályokat a felszámolás szabályai mellett megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 11. § nem alkalmazandó; a rendkívüli moratórium nem érinti a felszámoló felszámolási eljárás szerinti jogait és kötelezettségeit, így a felszámolónak a 47. § szerinti felmondási, illetve elállási jogát sem.
(10) A felszámolást elrendelő végzésnek utalnia kell arra is, és a közzétételnek tartalmaznia kell azt is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által a 65. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a 68–70. § rendelkezéseit is alkalmazni kell. A felszámolást elrendelő végzésben a bíróság a rendkívüli moratóriumot a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napos időtartamra meghosszabbítja, amit a 28. § (2) bekezdés szerinti közzétételnek tartalmaznia kell. A felszámolás kezdő időpontját követően a meghosszabbított rendkívüli moratórium lejártáig a rendkívüli moratóriumra vonatkozó rendelkezések közül az adós működőképességének időleges biztosítására, az adós vagyonából történő kifizetésekre, a hatósági engedélyekre és az adóssal kötött szerződések felmondásának, illetve az azoktól való elállás korlátozására vonatkozó (3)–(3a) bekezdés szerinti szabályokat a felszámolás szabályai mellett megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a 11. § nem alkalmazandó; a rendkívüli moratórium nem érinti a felszámoló felszámolási eljárás szerinti jogait és kötelezettségeit, így a felszámolónak a 47. § szerinti felmondási, illetve elállási jogát sem.
(11) Az 5. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy tájékoztatást csak a felszámoló adhat. A tájékoztatás megtagadható, amennyiben és ameddig az az eljárás célját [68. § (2) bekezdés] veszélyeztetné. A 39. § (3) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a felszámoló a tájékoztatást megtagadhatja, amennyiben és ameddig az az eljárás célját (68. § (2) bekezdés) veszélyeztetné.
⋯ 331 változatlan sor ⋯
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
- a) a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteket, és azon belül a 68–70. § szerinti gazdálkodó szervezeteket rendeletben meghatározza, valamint rendeletben kijelölje a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót,
- a) a 65. és 68–70. § szerinti gazdálkodó szervezeteket rendeletben meghatározza, valamint rendeletben kijelölje a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót,
- b) meghatározza a 65. § (1) bekezdése és 68. § (2) bekezdése szerinti rendelet kiadásával összefüggő kormány-előterjesztés kötelező elemeit,
- c) rendeletben meghatározza a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló adatai nyilvántartásba vételével és az állami felszámoló hatósági ellenőrzésével összefüggő eljárási szabályokat.
⋯ 46 változatlan sor ⋯