1991. évi XLIX. törvény — mi változott? 2020. augusztus 1.

(5) A választmány jogosultságait, a választmányt működtető hitelezők képviseletét, működtetése forrásainak biztosítását, a költségek előlegezésének és elszámolásának szabályait a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A választmány legalább három-, de legfeljebb héttagú lehet, és a választmányt működtető hitelezők elnököt is választhatnak. A választmány a megalakításáról, a működtetésében részt vállaló hitelezőkről, a választmány jogairól, a működtetésében részt vevő hitelezők képviseletéről – az erről készített jegyzőkönyv és megállapodás csatolásával – a megalakulását követő 3 munkanapon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. A választmány 5 munkanapon belül elfogadja az ügyrendjét. Az ügyrendben szabályozni kell a választmány döntéshozatalának eljárásrendjét és azt is, hogy a választmány döntéseihez, intézkedéseihez milyen módon kell kérni a választmányt működtető hitelezők véleményét.

(9) Hitelezői választmány helyett a hitelezők hitelezői képviselőt is választhatnak, amelynek megválasztására, jogosultságaira, költségeinek viselésére, a kizáró okokra, megbízásának tartalmára, megválasztásának bírósági bejelentésére, a megbízásához való csatlakozásra, megbízatásának megszűnésére, megbízatásának a felszámolási eljárásban történő meghosszabbítására az (1)–(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A hitelezői képviselő a megbízásáról szóló szerződés keretei között látja el az e törvényben meghatározott feladatokat.

(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

(4) A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 5 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítja, ha

- a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő,

- g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett, 18. § (11) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi határozat alapján a bíróság végzést hoz a fizetési haladék meghosszabbításáról, és egyben intézkedik annak közzétételéről is a Cégközlönyben, hogy a jegyzőkönyvben foglalt határidőig a fizetési haladék meghosszabbításra kerül. Ha a fizetési haladék meghosszabbítására nem kerül sor, a bíróság a vagyonfelügyelő értesítése alapján, az ennek beérkezését követő 5 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti végzést a csődeljárás megszüntetéséről és a fizetési haladéknak a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 óráig történő meghosszabbításáról.

- a) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj és bányászati keresetkiegészítés, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a villamosenergia- és földgázellátásért fizetendő díjak (beleértve a rendszerhasználati díjakat is), valamint minden egyéb, szolgáltatási kötelezettség alapján járó vagy jogszabályban meghatározott közműdíj, a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított számlavezetési díj, a vagyonfelügyelőnek a 16. § (3) bekezdése alapján felszámított, de a nyilvántartási díjból meg nem térülő díja és költségei, valamint

(5) Az adóst és a hitelezőket a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről haladéktalanul értesíteni kell, és legalább 5 munkanapos határidőt kell számukra biztosítani, hogy arra vonatkozóan észrevételt tehessenek. Az észrevétel tárgyában a vagyonfelügyelő három munkanapon belül dönt, és erről haladéktalanul köteles értesíteni a hitelezőt és az adóst, akik az erről történt tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül nyújthatnak be kifogást a bírósághoz a vagyonfelügyelő besorolásra vonatkozó intézkedése ellen, ideértve azt is, ha a vagyonfelügyelő nem a hitelező által bejelentett összegben veszi nyilvántartásba a követelést. A bíróság a kifogás elbírálása tárgyában soron kívül, de legfeljebb 8 munkanapon belül határoz. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság végzése következtében nem vitatottként nyilvántartásba vett követelés nem minősül az adós általi tartozáselismerésnek, a hitelezővel szembeni igényérvényesítést nem zárja ki.

17. § (1) Az adós – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart, amelyre a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a fizetőképesség helyreállítását és az adósságok rendezését célzó program, és egy előzetes egyezségi javaslat megküldésével a vagyonfelügyelőt és a nyilvántartásba vett hitelezőit közvetlenül is, az esetleges ismeretlen hitelezőket pedig hirdetmény útján hívja meg, a külföldi székhelyű, illetve külföldi lakóhellyel rendelkezőket kézbesítési megbízott igénybevételére hívja fel. A tárgyalás időpontját úgy kell kitűzni, hogy a vagyonfelügyelő a 18. § (11) bekezdés szerinti – a fizetésihaladék-meghosszabbítás közzétételének kezdeményezésével kapcsolatos – feladatainak eleget tudjon tenni. A tárgyalás időpontjáról a 8. § (1) bekezdés szerinti testületet is értesíteni kell. A meghívót és mellékleteit legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottaknak eljuttatni, a hirdetményt pedig a fizetési haladék közzétételétől számított 8 munkanapon belül két országos napilapban kell közzétenni, és az adós gazdálkodó szervezet honlapján is (ha van honlapja) közzé kell tenni. Ennek elmulasztása esetén a bíróság – bármely hitelező vagy a vagyonfelügyelő kérelmére – a 9. § (10) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, és elrendeli, hogy a vagyonfelügyelőt az adós gazdálkodó szervezetben együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák felett együttes rendelkezési jog illesse meg.

(3) Az első tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását nem vállalja, akkor a tárgyalást lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. Ha az adós az egyezségi javaslat átdolgozását a hitelezők által megszabott határidőben vállalja, akkor a hitelezőkkel a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. A meghívót és mellékleteit (ideértve az átdolgozott egyezségi javaslatot is) legalább 8 munkanappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. Ha bármelyik tárgyalás eredményeként a hitelezők kinyilvánítják, hogy a csődegyezség megkötéséhez nem adják meg a 20. §-ban meghatározott arányban a hozzájárulást, az adós a tárgyalásokat lezárja, erről jegyzőkönyvet vesz fel, és ezt haladéktalanul megküldi a bíróságnak, továbbá a 8. § (1) bekezdése szerinti legfőbb szervnek. A vagyonfelügyelőnek fel kell hívnia a figyelmet arra, ha – a nyilvántartásba vett hitelezők számára tekintettel – a bíróság végzésének kézbesítésére a Cégközlönyben hirdetményi úton kerül majd sor, és tájékoztatást kell adni az ezzel összefüggő tudnivalókról is. Amennyiben az adós az e bekezdés szerinti teendőkkel késlekedik, a vagyonfelügyelő köteles a bíróság számára a bejelentést megtenni a tárgyalások sikertelenségéről. A bejelentés késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság az adóssal szemben a 21/A. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A bíróság az említett jegyzőkönyv beérkezését követő 8 munkanapon belül hozza meg a 21/B. § szerinti döntést a csődeljárás megszüntetéséről.

(11) A vagyonfelügyelő a fizetési haladék meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló jegyzőkönyvi határozat általa ellenjegyzett példányát, a közzétételi kérelmet, a hitelezői követelésekről a 12. § (2)–(4) bekezdése alkalmazásával készített nyilvántartást, a hitelezőkkel folytatott tárgyalás (tárgyalások) jegyzőkönyveit, a hitelezők nyilatkozatait a fizetési haladék meghosszabbítására vonatkozó hozzájárulásukról megküldi a bíróságnak, legkésőbb a 10. § (4) bekezdésében meghatározott 120 napos határidő, illetve a meghosszabbított fizetési haladék határidejének leteltét megelőző 15. munkanapon. A bíróság a fizetési haladék meghosszabbításáról 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a kérelmet a bíróság nem utasítja el, haladéktalanul intézkedik a fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételéről oly módon, hogy a közzététel még a fizetési haladék letelte előtt megtörténjen. A közzétételre a Cégközlöny honlapján kerül sor, napi feltöltéssel.

21/A. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét [18. § (3) bekezdés, 19–20. §] 5 munkanapon belül – meghosszabbított fizetési haladék esetén pedig legkésőbb annak lejártát 45 nappal megelőzően – köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a 19–21. §-ban szereplő feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. E kötelezettség késedelme vagy elmulasztása esetén a bíróság 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja.

- e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy

- ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/C. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben.

(11) A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes bíróságtól, hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él közvetlen kielégítési jogával, követelésének kielégítésére a 49/D. §-ban foglaltak szerint zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak – mint az adós képviselőjének –, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna.

40. § (1) A tudomásszerzéstől számított 120 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező – vagy az adós nevében a felszámoló – a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti 120 napos határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt, hitelezői képviselőt vagy a hitelezőket tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. A jogvesztő határidő azonban ebben az esetben is irányadó.

44. § (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f), g) és h) pontja, továbbá – követelésük kiegyenlítéséig – a 49/D. § (1)–(3) bekezdése szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 28. § (2) bekezdés f) pontjában és a 37. § (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelezők a követelésük 57. § (1) bekezdése szerinti besorolásának megfelelő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel. A szavazatok számításánál a 18. § (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelezők szavazatát az említett számítási módnál feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Az egyezség hatálya – az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség).

(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos, valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója, továbbá az említettek többségi befolyással rendelkező gazdálkodó szervezete tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, kivéve a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá az említett gazdálkodó szervezetek tekintetében – a Ctv. 99. §-ában foglalt feltételek érvényesülése mellett – a Ctv. szerinti végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet, valamint a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti pénzügyi gondnoki tevékenységet.

68. § (1) Amennyiben a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vagy az általa működtetett létesítmények nemzetbiztonsági védelem alá esnek, vagy honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási szempontból nemzetközi vagy országos jelentőségű vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el – a tevékenységük ellátásához fűződő közérdekre tekintettel – az e törvény általános szabályait és a 65–67. §-t az e § és a 69–70. § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.