1991. évi XLIX. törvény — mi változott? 2018. július 1.

A 2018. január 1. és 2018. július 1. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2018. január 1.)Következő módosítás (2018. július 26.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 136 változatlan sor ⋯

(1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.

(1c) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton férhet hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg.

(1c) Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot. A nyilvántartásban a gazdálkodó szervezetek cégjegyzék száma (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi száma) alapján lehet keresni. A nyilvántartás tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, cégjegyzék számát (cégbejegyzésre nem kötelezett szervezet esetén bírósági nyilvántartásba vételi számát) az eljárást kezdeményező kérelem vagy értesítés beérkezésének dátumát, ügyszámát, az eljárás fajtáját. A nyilvántartásból az eljáró bíróság értesítése alapján a gazdálkodó szervezetet törölni kell, ha a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasították, vagy ha a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedett. A nyilvántartás fennálló és törölt adataihoz a bíróság, a büntetőeljárásban eljáró ügyészség, illetve nyomozó hatóság, valamint a közérdekvédelmi jogkörében eljáró ügyész elektronikus úton férhet hozzá, a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról való tudomásszerzés céljából. A Hivatal a törölt adatokat archiválja, és öt évig őrzi meg.

(1d) Az (1c) szerinti nyilvántartást vezető szervezettől bármely, az e törvény szerinti gazdálkodó szervezet – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – igazolást kérhet arról, hogy nincs ellene benyújtva jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelem, továbbá nincs vele szemben kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt felszámolás.

⋯ 70 változatlan sor ⋯

(10) A Pp. 27. alcíme szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az e törvény 33/A. §-a szerinti perekben nem lehet benyújtani.

6/A. § (1) Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. §] értesítette vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van, a felszámolás elrendelhető. Ebben az esetben – azt követően, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit teljesítette, és a hitelezői követeléseket bejelentették, továbbá akkor, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit felhívás, illetve a 33. § szerinti jogkövetkezmények ellenére nem teljesítette – a felszámolási eljárást fel kell függeszteni.

6/A. § (1) Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyészség a bíróságot [6. §] értesítette vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van, a felszámolás elrendelhető. Ebben az esetben – azt követően, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit teljesítette, és a hitelezői követeléseket bejelentették, továbbá akkor, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § szerinti kötelezettségeit felhívás, illetve a 33. § szerinti jogkövetkezmények ellenére nem teljesítette – a felszámolási eljárást fel kell függeszteni.

(2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart. A felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. § (1) és (2) bekezdésben, valamint a 40. §-ban foglaltak alkalmazását, továbbá az 50. § (2) bekezdése szerinti esetekben a közbenső mérleg évenkénti elkészítésének kötelezettségét. A felfüggesztés időtartama alatt készített közbenső mérleg vagyonfelosztási javaslatot nem tartalmazhat. A felfüggesztés időtartama alatt a kirendelt felszámoló jogait és kötelezettségeit az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. A felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedései vagy mulasztásai ellen benyújtott kifogásokat, és dönthet a közbenső mérleg jóváhagyása tárgyában. A jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámoló részére kifizethető díj nettó összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően pedig a bíróság – zár alá vétel elrendelése mellett – engedélyezheti a felszámolási eljárás folytatását.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádemelésig az ügyész, azt követően pedig a bíróság – zár alá vétel elrendelése mellett – engedélyezheti a felszámolási eljárás folytatását.

(4) A felszámolási eljárás folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve ügyészhez a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót vagy a 46. § (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget kell mellékelni.

(5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás folytatható, azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően kerülhet sor.

(6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján biztosítani kívánt összeget, a zár alá vétel korlátozása és a vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítésének engedélyezése iránt a felszámoló kérelmet nyújthat be a vádirat benyújtásáig az ügyészhez, azt követően a büntetőügyben eljáró bírósághoz.

(6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 11. § (2) bekezdése alapján biztosítani kívánt összeget, a zár alá vétel korlátozása és a vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítésének engedélyezése iránt a felszámoló kérelmet nyújthat be a vádemelésig az ügyészhez, azt követően a büntetőügyben eljáró bírósághoz.

(7) Az értékesítés engedélyezése esetén a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem értékesíthető olyan összeg alatt, mint amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésből befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt annak a bíróságnak a letéti számlájára kell befizetni, amelynél a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtó működik.

(8) A büntetőeljárás befejezését, illetve ha a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben vagyonelkobzást rendelt el, annak végrehajtását követően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben pénzbírságot szabott ki, illetve a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte (a továbbiakban együtt: a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő összeg), a felszámoló az ebből eredő követeléseket hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57–58. §) szerint.

(9) Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozatával az adós gazdálkodó szervezet teljes vagyonára vagyonelkobzást rendelt el, az adós gazdálkodó szervezetet az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján terhelő követelések kifizetése iránt a bíróság értesítését követően az államháztartásért felelős miniszter soron kívül intézkedik. Ez a kötelezettség az elkobzott vagyon mértékéig áll fenn. A felszámoló a kifizetés és az adós iratanyagának elhelyezésének megtörténtéről a bíróságot értesíti. A bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás időtartama, a felszámoló által elvégzett tevékenység és az eljárás munkaterhe figyelembevételével állapítja meg. A felszámoló benyújtja a felszámolási zárómérleget. A bíróság ennek alapján dönt a felszámolási eljárás befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjogi jogviszonyokban képviselő szervezetnek is.

(9) Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős ügydöntő határozatával az adós gazdálkodó szervezet teljes vagyonára vagyonelkobzást rendelt el, az adós gazdálkodó szervezetet az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján terhelő követelések kifizetése iránt a bíróság értesítését követően az államháztartásért felelős miniszter soron kívül intézkedik. Ez a kötelezettség az elkobzott vagyon mértékéig áll fenn. A felszámoló a kifizetés és az adós iratanyagának elhelyezésének megtörténtéről a bíróságot értesíti. A bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás időtartama, a felszámoló által elvégzett tevékenység és az eljárás munkaterhe figyelembevételével állapítja meg. A felszámoló benyújtja a felszámolási zárómérleget. A bíróság ennek alapján dönt a felszámolási eljárás befejezéséről és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjogi jogviszonyokban képviselő szervezetnek is.

### A 2015/848 EU rendelet hatálya alá tartozó határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó sajátos rendelkezések

⋯ 579 változatlan sor ⋯

(7) Nem kérelmezheti az adós felszámolását és nem jelenthet be hitelezői igényt a felszámolási eljárásban az olyan követelés jogosultja, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.

(8) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról vagy a büntetőügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.

27/A. § (1) A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével – a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint – haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és – az eljárás költségeinek csökkentése érdekében – figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként – a IV. fejezetben foglaltak kivételével – az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.

⋯ 335 változatlan sor ⋯

38/A. § (1) A felszámolási eljárást a bíróság hivatalból felfüggeszti, ha azt olyan követelés miatt rendelték el, amelyet egy másik követelés biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak és annak eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették. A felfüggesztésről szóló végzést a végrehajtói letéti számlára való befizetésről szóló értesítés kézhezvételét követő öt napon belül meg kell hozni. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A felszámolási eljárás felfüggesztése a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról szóló határozat vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.

(2) A felszámolási eljárás felfüggesztése a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról szóló határozat vagy a büntetőügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában hozott jogerős ügydöntő határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő megküldéséig tart.

(3) A felszámolási eljárás felfüggesztése nem érinti a felszámoló kötelezettségeit, és – a bűnügyi zárlat végrehajtását kivéve – a 38. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 40. §-ban foglaltak alkalmazását. A bíróság a felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a felszámoló jogsértő intézkedései vagy mulasztása elleni kifogásokat.

⋯ 281 változatlan sor ⋯

49/G. § (1) A felszámoló az árverező, a pályázó, az őt képviselő személyek személyazonosságát a szerződés megkötése előtt ellenőrzi, és megvizsgálja, hogy nem esnek-e a 49. § (3) és (3b) bekezdése szerinti kizáró okok alá. A személyazonosság ellenőrzése és a hatósági nyilvántartási adatokkal való egyezőség megállapítása érdekében a felszámolóbiztos megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, az útiokmány nyilvántartást vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet. A megkeresés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg, amelyet a felszámolóbiztos az elektronikus aláírásával lát el. A nyilvántartást vezető hatóság a megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét, és a megkeresés teljesítését megtagadja, amennyiben a tanúsítvány érvényességét a bizalmi szolgáltató felfüggesztette vagy visszavonta. A felszámolóbiztos az adatigénylés iránti megkeresésben köteles megjelölni azt az értékesítést (értékesítéseket), amellyel összefüggésben az árverező, pályázó vagy vevő adatainak ellenőrzését végzi.

(2) A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró szervek részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni.

(2) A felszámolóbiztos az adatigénylésekről és az azokkal érintett jogügyletekről köteles nyilvántartást vezetni. Az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság részére továbbíthatja. A felszámolóbiztos az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni.

(3) Az értékesítés során nem szerezhet tulajdont az a személy, illetve az a szervezet, amelynek képviselője a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy a nyilvántartó szerv bevonásával lefolytatott ellenőrzés azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. Ez utóbbi esetben az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából a felszámolóbiztos köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni.

⋯ 603 változatlan sor ⋯