1991. évi XLIX. törvény — mi változott? 2014. április 1.

20. § (1) Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a 18. § (4)–(5) bekezdése szerint szavazati joggal rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta.

(2) A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség). Az egyezség azonban az említett hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre az adott hitelezői osztályban, továbbá a 12. § (2) bekezdés bc)–bd) pontja szerinti hitelezői körben megállapított. A vitatott követelésekre (követelésrészekre) vonatkozóan képzett tartalék terhére a vitatott követelés jogosultjának akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha a vitatott követelés jogosultja az adós ellen keresetet indított, és a bírósági eljárás jogerősen lezárult, amelyben a hitelező követelésének jogalapját és összegét a bíróság megállapította, vagy pedig a hitelező közigazgatási úton érvényesítette igényét az adóssal szemben.

(3) A 10. § (2) bekezdése szerinti határidő elmulasztása esetén a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Ebben az esetben a 35. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 35. § (2) bekezdés b) pontja szerinti késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem lehet érvényesíteni.

(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés jogerőre emelkedéséig van helye.

27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).

(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

- e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 270. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az Mt. XX. fejezete szerinti üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni

- f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül tájékoztatni,

- g) a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével, a vagyontárgyak elhelyezésével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni,

(2) A gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a minősített adatvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulás egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, ismét meg kell szereznie ehhez a választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül.

(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi

- a)

48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont — kedvezőbb értékesítés érdekében — a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.

(3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállításáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti.

(4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket — ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét — a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza.

(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő), az említett szervezetek tulajdonosa (tagja, részvényese, alapítója), vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, foglalkoztatottja, a felszámolóbiztos, valamint az előbbiekben említett személyek közeli hozzátartozója, továbbá az említettek többségi befolyással rendelkező gazdálkodó szervezete tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

(4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet, ide nem értve, ha az adós vagyonaként olyan lakóingatlan kerül értékesítésre, amelynek ellenértékét a magánszemély vevő részben vagy egészben kiegyenlítette, de a tulajdonjog átruházására nem került sor a felszámolás elrendelése előtt.

(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt – az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó – rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés – így különösen a pályázat, árverés – eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.