1991. évi XLI. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A 2011. július 27. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 47 sor került be, 40 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. július 27.)Következő módosítás (2012. március 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 29 változatlan sor ⋯

5. § (1) A közjegyző a közreműködését e törvényben említetteken kívül más okból nem tagadhatja meg. A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte.

(2) A közreműködést kérő fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróságtól. A bíróság a végzést a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a végzést hatályon kívül helyezi és a közjegyzőt az eljárás lefolytatására utasítja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(2) A közreműködést kérő fél a végzés felülvizsgálatát kérheti a közjegyző székhelye szerinti törvényszéktől. A bíróság a végzést a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint vizsgálja felül azzal, hogy végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a végzést hatályon kívül helyezi és a közjegyzőt az eljárás lefolytatására utasítja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

6. § A közjegyzőt a tevékenységéért jogszabályban meghatározott díj és költségtérítés illeti meg.

⋯ 75 változatlan sor ⋯

- b) a területi kamara elnöksége,

- c) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

14. § (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára.

14. § (1) Az önkormányzati szervek jogi személyek,.

(2) A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává.

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- a) magyar állampolgár,

- b)

- c) választójoggal rendelkezik,

- c) az országgyűlési képviselők választásán választható,

- d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

- e) a jogi szakvizsgát letette,

- f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol,

⋯ 30 változatlan sor ⋯

(2) Annak a területi kamarának az elnöksége, amelynek területén a megüresedett közjegyzői állás van, a pályázatot meghirdeti, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre.

19. § Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.

19. § Olyan közjegyzői székhely esetén, ahol jelentős számban élnek nemzetiséghez tartozók, a nemzetiség nyelvét ismerő pályázót előnyben kell részesíteni.

20. § (1) Közjegyzőt a beleegyezése nélkül nem lehet más székhelyre áthelyezni.

(2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket — beleegyezésükkel — pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti.

(2) Az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket – beleegyezésükkel – pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezheti. Nincs helye kölcsönös áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző 5 éven belül.

(3) Ha a közjegyzői álláshelyet a miniszter – a 18. §-ban foglaltak szerint – más székhelyre kinevezett közjegyző személyével tölti be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

21. § (1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelező felelősségbiztosítást kötött és megszüntette az összeférhetetlenséget [17. § (3) bekezdés h) pont].

(2) Az eskü szövege a következő: ,,Becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm, hogy a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatali és magántitkot megőrzöm, és közjegyzői kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem.''

(2) Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: közjegyző, közjegyzőhelyettes.

21/A. § (1) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírása a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes névaláírásának, valamint a közjegyző hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazása. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített közokiratot.

(2) A közjegyző és a közjegyzőhelyettes hivatali elektronikus aláírása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által részükre rendszeresített minősített elektronikus aláírás. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes minősített elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus közokiratot.

⋯ 28 változatlan sor ⋯

(3) A miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, ha

- a) a közjegyző magyar állampolgárságát vagy választójogát elvesztette,

- a) a közjegyző magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- b) a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény következett be,

- c) a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le, vagy

- d) a közjegyző a kinevezését követően keletkezett összeférhetetlenséget nem szüntette meg.

⋯ 23 változatlan sor ⋯

24. § (1) A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását

- a) a 22. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott esetekben a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően,

- b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésének időpontjától kezdődően,

- b) a magyar állampolgárság elvesztésének időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amelytől az országgyűlési képviselők választásán nem választható,

- c) a 17. § (3) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott körülmény bekövetkezését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődően,

- d) az azt követő naptól kezdődően, amelyen az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló kötelezettségét még – a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül – teljesíthette volna és

- e) a 21. §-ban meghatározott eskütételt megelőzően.

⋯ 125 változatlan sor ⋯

(3) A területi kamara elnöksége a (2) bekezdésben foglalt eljárása során megvizsgálja az alapító okiratban foglaltakat – szükség esetén a helyszínen – ellenőrzi az alapító okiratban foglalt adatok valódiságát.

(4) A közjegyzői iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető megyei bíróságnak, mint cégbíróságnak; a közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

(4) A közjegyzői iroda köteles az alapítási engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül az iroda alapítását bejegyzés és közzététel végett bejelenteni a cégjegyzéket vezető törvényszéknek, mint cégbíróságnak; a közjegyzői iroda a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

(5) Ha a területi kamara elnöksége a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a közjegyzői iroda nem felel meg az e törvényben meghatározott alapítási engedély kiadása vagy a közjegyzői irodai tagság létesítése feltételeinek, az alapítási engedélyt, illetve a tagság létesítése iránti engedélyt visszavonja, és a cégbíróságnál kérelmezi a közjegyzői irodával szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

⋯ 59 változatlan sor ⋯

### A területi közjegyzői kamara

38. § A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és -jelöltek alkotnak.

39. § A Magyar Köztársaság területén 5 területi kamara működik:

39. § Magyarország területén 5 területi kamara működik:

- a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság,

- b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győr-Moson-Sopron, a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság,

- c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Borosd-Abaúj-Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság,

- d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság,

- e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Bács-Kiskun, a Békés, a Csongrád és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

- a) a Budapesti Közjegyzői Kamara: a Fővárosi, a Tatabányai, a Balassagyarmati és a Budapest Környéki Törvényszék,

- b) a Győri Közjegyzői Kamara: a Győri, a Szombathelyi, a Veszprémi és a Zalaegerszegi Törvényszék,

- c) a Miskolci Közjegyzői Kamara: a Miskolci, a Debreceni, az Egri és a Nyíregyházi Törvényszék,

- d) a Pécsi Közjegyzői Kamara: a Pécsi, a Székesfehérvári, a Kaposvári és a Szekszárdi Törvényszék,

- e) a Szegedi Közjegyzői Kamara: a Kecskeméti, a Gyulai, a Szegedi és a Szolnoki Törvényszék

illetékességi területén.

⋯ 108 változatlan sor ⋯

(6) A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha

- a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,

- b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette,

- b) magyar állampolgárságát elvesztette, vagy az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta,

- d) vele szemben a 17. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott körülmény fennáll,

- e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították,

⋯ 40 változatlan sor ⋯

### A Magyar Országos Közjegyzői Kamara

53. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a Magyar Köztársaság területi kamarái alkotják.

53. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara) a területi kamarák alkotják.

(2) Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit.

(2) Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. Az országos kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(3) Az országos kamara székhelye: Budapest.

⋯ 90 változatlan sor ⋯

(2) Az önkormányzati szerv a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni, és a megadott határidőn belül annak megfelelően az iránymutatást, a szervezeti és működési szabályzatot, továbbá a határozatot módosítani vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a miniszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) A miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

69. § (1)

(2) A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(2) A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(3) A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi elnökség feladata.

(4) A területi elnökség a közjegyző hivatalba lépését követő egy év elteltével, majd legalább négyévenként megvizsgálja a közjegyző működését.

(5) A megyei bíróság elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.

(5) A törvényszék elnöke vagy a területi elnökség a közjegyző működésének vizsgálatát indokolt esetben bármikor elrendelheti.

69/A. § (1) A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat.

⋯ 62 változatlan sor ⋯

76. § (1) A eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeit a közjegyzői fegyelmi bíróság (a továbbiakban: fegyelmi bíróság) bírálja el.

(2) Fegyelmi bíróság a megyei bíróságon és a Legfelsőbb Bíróságon működik.

(2) Fegyelmi bíróság a törvényszéken és a Kúrián működik.

(3) A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja.

77. § (1) A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a megyei bírósághoz 6 közjegyzőt, a Legfelsőbb Bírósághoz 2 közjegyzőt választ fegyelmi bírónak.

77. § (1) A területi elnökség a területi kamara tagjai közül 3 évre a fegyelmi bíróságba a törvényszékhez 6 közjegyzőt, a Kúriához 2 közjegyzőt választ fegyelmi bírónak.

(2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a megyei fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak.

(2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a törvényszéki fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak.

(3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok.

78. § (1) A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a megyei bíróság elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki.

78. § (1) A fegyelmi bíróság 5 bíró tagját 3 évre a törvényszék elnöke, illetőleg a Kúria elnöke nevezi ki.

(2) A fegyelmi bíróság elnökét és elnökhelyettesét a tagok maguk közül választják a bírói képesítésű tagok sorából.

79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére.

79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a törvényszék elnöke előtt a 21. § (2) bekezdés szerint esküt tesznek. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során az esküt tevő személyétől függően: fegyelmi bíró, vizsgálóbiztos.

80. § (1) A eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeiben elsőfokon a megyei bíróságnak, másodfokon a Legfelsőbb Bíróságnak a közjegyzői fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

80. § (1) A eljárás alá vont személyek fegyelmi ügyeiben elsőfokon a törvényszéknek, másodfokon a Kúriának a közjegyzői fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: fegyelmi tanács) jár el.

(2) A fegyelmi tanács 5 tagú, elnöke bíró, 1 tagja bíró, 3 tagja közjegyző.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(2) Az elfogultságról a fegyelmi tanács határoz.

(3) Ha a fegyelmi bíróság elfogultság vagy kizáró ok miatt határozatképtelenné válik, a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.

(3) Ha a fegyelmi bíróság elfogultság vagy kizáró ok miatt határozatképtelenné válik, a Kúria jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.

83. § (1) A fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket a miniszter, a szolgálati érdeket a vizsgálóbiztos képviseli.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

### A fegyelmi eljárás megindítása

85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a megyei bíróság elnöke, illetőleg a területi elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

85. § Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a törvényszék elnöke, illetőleg a területi elnökség feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

86. § (1) A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli, és kijelöli az ügyben eljáró vizsgálóbiztost.

⋯ 74 változatlan sor ⋯

### Fellebbezés

100. § (1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselője és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elő a Legfelsőbb Bíróságon működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).

100. § (1) A törvényszék fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint a miniszter képviselője és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elő a Kúrián működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács).

(2) A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

⋯ 49 változatlan sor ⋯

(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

(3) A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a megyei bíróság elnökét értesíti. Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a megyei bíróság elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére.

(3) A büntető ügyben eljáró hatóság a közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes ellen indított büntetőeljárásról és letartóztatásukról a területi elnökséget és a törvényszék elnökét értesíti. Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a törvényszék elnöke, a vizsgálóbiztos és a miniszter képviselője részére.

### Új eljárás kezdeményezése

106. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a megyei bíróság elnöke, a területi elnökség, vagy az eljárás alá vont személy új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az — elbírálás esetén — a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

106. § (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a törvényszék elnöke, a területi elnökség, vagy az eljárás alá vont személy új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az — elbírálás esetén — a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi bíróság valamely tagja kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

(2) Új eljárás kezdeményezésének az eljárás alá vont személy terhére csak az eljárás alá vont személy életében és csak az elévülési időn belül van helye.

⋯ 75 változatlan sor ⋯

(3) A közjegyző névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén az okiratban szereplő ügyfelek közös kérelmére vagy hivatalból a közjegyzői okirat kijavítását végzéssel bármikor elrendelheti.

(4) A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát csak akkor lehet kérni a közjegyző székhelye szerinti megyei bíróságtól, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(4) A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát csak akkor lehet kérni a közjegyző székhelye szerinti törvényszéktől, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

117. § (1) A közjegyzői okiratot ügyszámmal, oldalait folyamatos sorszámmal kell ellátni.

⋯ 279 változatlan sor ⋯

(2) A kivonatot a közjegyző záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak.

157. § A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el. A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát megyei bíróságtól (Fővárosi Bíróságtól) kell kérni; a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

157. § A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el. A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés felülvizsgálatát törvényszéktől kell kérni; a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

### XI. Fejezet — OKIRAT, PÉNZ ÉS ÉRTÉK MEGŐRZÉSE

⋯ 71 változatlan sor ⋯

(3) A közjegyzői levéltár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, a díjak a közjegyzői kamarát illetik.

169. § (1) Az 1992. január 1-je előtt keletkezett közjegyzői iratok, okiratok, nyilvántartások és hivatali bélyegzők elhelyezésére és kezelésére a bírósági ügyek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályok szerint a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok irattárai kötelesek.

(2) A bírósági irattárban őrzött közjegyzői okiratról a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben lévő okiratot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt okiratokat a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár írja alá, és látja el a bíróság bélyegzőlenyomatával.

(4) A (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, és a Fővárosi, megyei bíróság előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.

(4) A (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, és a törvényszék előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.

170. § (1) A közjegyzői levéltáros jegyzőkönyvet készít

⋯ 49 változatlan sor ⋯

### Átmeneti rendelkezések

#### 177–182. §

177. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 20. § (2) bekezdését az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő áthelyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én szűnik meg.

#### 178–182. §

### Felhatalmazás

183. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy — a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl — rendelettel állapítsa meg:

- a) a közjegyzők működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket,

- b) a közjegyzői állások számát és székhelyét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzői állások betöltésének részletes feltételeit,

- b) a közjegyzői állások számát és székhelyét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzői állások betöltésének részletes feltételeit,

- c) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,

- d) a közjegyzők ügyvitelének szabályait,

- e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közjegyzői díjszabást,

- f) az e törvény végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat,

- g) a Végrendeletek Országos Nyilvántartása vezetésére vonatkozó szabályokat és a nyilvántartásban szereplő adatok körét,

- h) a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartás részletes szabályait, valamint az igénybevételi díjat,

- i) a közjegyzői levéltár anyagának nyilvántartásával, szakszerű, biztonságos őrzésével, feldolgozásával és használatának biztosításával összefüggő szakmai követelményeket, valamint a levéltári anyagban végezhető selejtezés rendjét.

- j) a közjegyzői pályázati eljárás részletes szabályait, és a közjegyzői kinevezéshez készített kamarai javaslatban szereplő pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat.

#### 184–187. §