1991. évi XLI. törvény — mi változott? 2011. január 1.

A 2010. december 31. és 2011. január 1. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 17 sor került ki.

← Előző módosítás (2010. december 31.)Következő módosítás (2011. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 80 változatlan sor ⋯

(7) A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.

(8) Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb tíz munkanapon belül kell kibocsátania.

(8) Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb tizenöt napon belül kell kibocsátania.

(9) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell

⋯ 292 változatlan sor ⋯

31/D. § (1) A közjegyzői iroda alapításához a területi kamara elnökségének az engedélye szükséges (alapítási engedély), az engedélyezés iránti kérelmet az alapító okirat elfogadásától számított 8 napon belül kell a területi kamara elnökségéhez előterjeszteni. Így kell eljárni a közjegyzői irodai tagság létesítése esetén is.

(2) A területi kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt negyvenöt munkanapon belül megadja, ha

(2) A területi kamara elnöksége a közjegyzői iroda részére az alapítási engedélyt két hónapon belül megadja, ha

- a) alapító okirata megfelel az irányadó jogszabályoknak,

- b) tagja megfelel a közjegyzői irodai tagságra e törvényben meghatározott követelményeknek.

⋯ 802 változatlan sor ⋯

- a) írástudatlan, illetőleg olvasásra vagy nevének aláírására képtelen,

- b) nem ért azon a nyelven, amelyen a közjegyzői okirat készül,

- c) vak, süket vagy süketnéma,

- c) vak,

- d) az ügyleti tanúk bevonását kéri.

125. § Nem lehet ügyleti tanú az, aki

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(2) A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént, illetőleg kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma az akaratával megegyező, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük.

(3) Ha a fél vak, süket vagy süketnéma, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.

(3) Ha a fél vak, az ügyleti tanúk jelenléte a közjegyzői okirat készítésének teljes ideje alatt kötelező.

127. § (1) Ha a süket fél olvasni tud, a közjegyzői okiratot maga olvassa el; ellenkező esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédét értő bizalmi személy közreműködése is szükséges.

127. § A közjegyzői okirat készítésekor

(2) Ha a néma vagy süketnéma fél írni és olvasni tud, a közjegyzői okiratot elolvassa, és arra saját kezűleg ráírja, hogy elolvasás után az akaratával megegyezőnek találta. Ellenkező esetben az ügyleti tanúkon kívül a jelbeszédét értő bizalmi személy közreműködése is szükséges.

- a) a hallássérült személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban;

- b) a siketvak személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével;

- c) a beszédfogyatékos személy kérésére írásban

(3) A jelbeszéd megértéséről a közjegyző meggyőződik.

kommunikálhat.

[Ktv.127. § A közjegyzői okirat készítésekor

a) a hallássérült személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban;

b) a siketvak személy kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével;

c) a beszédfogyatékos személy kérésére írásban

kommunikálhat.]

128. § Ha a közjegyzőnek a fél által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot magyar nyelven tolmács közreműködésével készíti el.

128/A. § A fél által a cég létesítését (módosítását) tartalmazó közjegyzői okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként megjelölt ingatlannal kapcsolatban a közjegyző az okirat elkészítése során az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok alapján ellenőrzi azt, hogy az a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, és hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ezen ellenőrzés eredményeként a közjegyző azt állapítja meg, hogy az ingatlan cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként való megjelölése jogszabállyal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.

⋯ 327 változatlan sor ⋯