1991. évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól

1991. évi XCI. törvény

a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól

Az 1992. évi gazdaságpolitika középpontjában a gazdaság struktúrális átalakítása, az infláció mérséklése, valamint — a piacgazdaság építésével együttjáró — foglalkoztatási és szociális gondok enyhítése áll. A hosszabb távra szóló gazdasági növekedés megalapozása érdekében fokozatosan mérsékelni kell a költségvetésen keresztüli jövedelemátcsoportosítást úgy, hogy közben a kiadások belső arányai is módosuljanak az alapvető társadalmi és gazdasági követelményekhez igazodóan.

Az Országgyűlés a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről (a továbbiakban: központi költségvetés) és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG1992. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE¶

ELSŐ Fejezet — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAKÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE,A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA¶

1. § (1) Az Országgyűlés az 1992. évi központi költségvetés kiadási főösszegét 1.050.741,6 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását — az e törvény rendelkezéseinek előirányzatokra gyakorolt hatását, az előirányzatok számszerű összefüggéseit és a mellékletek egyezőségi követelményeit is figyelembe véve — az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. § (1) Az 1 §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 980.962,0 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását — az e törvény rendelkezéseinek előirányzatokra gyakorolt hatását, az előirányzatok számszerű összefüggéseit és a mellékletek egyezőségi követelményeit is figyelembe véve — a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § Az 1. §-ban jóváhagyott kiadások és a 2. §-ban megállapított bevételek különbözeteként a központi költségvetés hiánya (a továbbiakban: hiány) 69.779,6 millió forint.

4. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 3. §-ban meghatározott hiány finanszírozására

• a) legfeljebb 30.000 millió forint összegben bocsásson ki olyan hosszú — legalább 10 éves — lejáratú speciális értékpapírt, aminek a kamata 1992-ben megegyezik a jegybanki alapkamattal. Ezeket az állami értékpapírokat a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg. Lejáratáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke állapodik meg;
• b) 30.000 millió forint összegben egy évnél hosszabb lejáratú új államkötvényt bocsásson ki;
• c) legalább 9.779,6 millió forinttal növelje a legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.

MÁSODIK Fejezet — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATRENDSZERE¶

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁNAK SZABÁLYAI¶

Állami hozzájárulás és támogatás¶

5. § (1) Az Országgyűlés a helyi, a feladatot ellátó önkormányzat költségvetéséhez közvetlenül és felhasználási kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulást a következők szerint állapítja meg:

• a) 1992. január 1-jén önálló közigazgatási státusszal rendelkező községek, nagyközségek részére 2.000.000 Ft
• b) a településüzemeltetés, kommunális, út-, híd fenntartási, felújítási és egyéb kiadásaihoz 1991. január 1-jei egy állandó lakosra 3.000 Ft
• c) lakásgazdálkodási tevékenységhez = a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló meghatározott kölcsöntartozás után, kölcsön számlánként 5.000 Ft = a település 20—30 év közötti korcsoportba tartozó állandó népessége 1991. január 1-jei száma alapján, személyenként 3.380 Ft
• d) üdülőhelyi feladatokhoz, az üdülővendégektől 1992-ben beszedett idegenforgalmi adó és üdülőhelyi díj minden forintjához 2 Ft
• e) szociálpolitikai feladatokhoz, a település 0—17 év közötti, valamint a 60 éves és ennél idősebb 1991. január 1-jei állandó népessége után, személyenként 3.500 Ft
• f) gyermek- és ifjúségvédelemhez, az állami gondoskodásban részesülők száma után, személyenként 233.000 Ft
• g) szociális otthonok és intézetek egy ellátottjára 174.000 Ft
• h) idősek és fogyatékosok nappali intézményeiben szolgáltatást igénybe vevők száma után személyenként 28.000 Ft
• i) idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményei egy ellátottjára 80.000 Ft
• j) fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai i ntézmények egy ellátottjára 201.000 Ft
• k) egy óvodai ellátottra 19.000 Ft
• l) egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő hozzájárulás) 5.000 Ft
• m) egy nappali, három esti levelező tagozatos általános iskolai tanuló után, és három — általános iskolát elvégzett — 14—16 éves korú tanuló után 36.000 Ft
• n) helyi közművelődési feladatokra, 1991. január 1-jei egy állandó lakosra 200 Ft
• o) alapfokú művészetoktatásban, önálló zenei iskolákban és azok kihelyezett tagozataiban képzésben részesülő egy tanulóra 21.000 Ft
• p) fogyatékos gyermekek oktatásához egy gyermekre 65.000 Ft
• q) egy gimnáziumi oktatásban résztvevő tanulóra, három esti, levelező tagozatos tanulóra 51.000 Ft
• r) egy szakközépiskolai, szakiskolai tanulóra, három esti, levelező tagozatos képzésben részesülőre 63.000 Ft
• s) szakmunkásképzés keretében elméleti oktatásban résztvevő egy tanulóra 39.000 Ft
• t) szakmunkásképzés keretében szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatásban résztvevő egy tanulóra 37.000 Ft
• u) nemzetiségi, etnikai, vagy kéttannyelvű oktatáshoz kiegészítő hozzájárulás általános és középiskolai egy tanulóra, esti, levelező képzésében részesülő három tanulóra 15.000 Ft
• v) egy diákotthoni, externátusi ellátottra 62.000 Ft
• z) térségi (megyei, fővárosi) feladatokra, a megye (megyei jogú várossal együtt számított) és a főváros 1991. január 1-jei állandó lakosai után, személyenként 400 Ft

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott normatív állami hozzájárulás igénybevételének részletes feltételeit, az igénybevétel alapjául szolgáló feladatmutatókat és mutatószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott normatív állami hozzájárulásnak a tervezett feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A pénzintézetek 1992. február 28-áig kötelesek a lakáscélú kölcsönszámlákról településenkénti megoszlásban a Pénzügyminisztérium részére adatokat szolgáltatni. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy ezen adatok alapján a települési önkormányzatok számára az 5. § (1) bekezdése c) pontjának első tétele szerinti állami hozzájárulás összegét megállapítsa és azt az adatszolgáltatást követően — legkésőbb 30 napon belül — rendelettel közzétegye. Az 1992. január 1-jével szétváló önkormányzatokat (4. számú melléklet) megillető személyi jövedelemadót, illetve az érintett községi és városi önkormányzatok személyi jövedelemadó kiegészítését az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számításai alapján 1992. március 31-éig kell megállapítani. Az új összegnek megfelelő utalás 1992. II. negyedévétől kezdődik. Az év közben szétváló települések önkormányzatainak személyi jövedelemadóból való részesedését az érintett önkormányzatok a 4. számú mellékletben foglalt eredeti személyi jövedelemadó előirányzat összegén belül megállapodás útján rendezheti. Az év közben várossá váló önkormányzatok személyi jövedelemadója az év folyamán nem változik.

(5) A helyi önkormányzat — e törvény 4. számú mellékletében és a (4) bekezdés szerinti kiegészítésben megállapított — normatív állami hozzájárulása év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult.

(6) Az Országgyűlés az önkormányzatok kezdeményezése alapján elfogadja a feladatmutatókhoz kötött normatív állami hozzájárulásokról szóló lemondást a KT. 4. számú mellékletét módosító mellékletben foglaltak szerint. A normatív állami hozzájárulás elszámolása a költségvetési év végét követően a mellékletben módosított feladatmutatók alapján történik.

(7) A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesített feladat megvalósításától eláll, továbbá — befejeződő fejlesztés esetén — a címzett és céltámogatás összegét csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell.

(8) Amennyiben a (4)—(6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az állami hozzájárulás összege a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. és 3. alcímén előirányzott összegtől eltér, a különbözet a fejezet 25. cím 5. alcímén szereplő központosított előirányzatot terheli, illetve növeli.

6. § Felhasználási kötöttséggel járó állami támogatás illeti meg az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzatot az 5. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.

7. § (1) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira címzett és céltámogatásként 26.640 millió forint áll rendelkezésre. Ennek felhasználásáról külön törvény rendelkezik.

(2) Az alap- és középfokú kollégiumi ellátáshoz fejlesztés, bővítés, felújítás, továbbá a középiskolai tornaterem építése támogatási célokhoz 1.500 millió forint elkülönített tartalékot kell képezni. A két célra az önkormányzatok 1992. február 28-áig jelenthetik be TÁH-okon keresztül a Belügyminisztériumnak támogatási igényüket. Erről a Kormány 1992. április 30-áig terjesszen elő törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

8. § (1) A helyi önkormányzatok a központosított előirányzatból a 6. számú mellékletben felsorolt feladatokra, az abban megjelölt feltételek mellett felhasználási kötöttséggel 11.464 millió forintot vehetnek igénybe. Az előirányzat felhasználásáról a Kormány a zárszámadás keretében az Országgyűlésnek beszámol.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő előirányzatból 2750 millió Ft az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére — önhibájukon kívül — képtelen önkormányzatok kiegészítő támogatására szolgál. Ebből 2250 millió Ft felosztásáról e törvény alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a Kormány dönt. A fennmaradó 500 millió Ft-ból tartalékot kell képezni az év során a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére — kivéve a biztosításból megtérülő vagy megtéríthető károkat —, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező, többletköltséggel járó kötelezettségek részbeni, vagy teljes elismerésére. E tartalék felhasználásáról a Kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

9. § (1) Az önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív állami hozzájárulásokkal, valamint a címzett és céltámogatásokkal.

(2) A központi költségvetést megillető összeget az önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a TÁH-hoz történt benyújtást követő 15 napon belül fizeti vissza.

(3) Az önkormányzatot az (1) bekezdés alapján megillető pótlólagos állami hozzájárulás, illetve támogatás kiutalásáról a Pénzügyminisztérium a TÁH által összesített önkormányzati költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat az 5. §-ban foglaltak szerinti konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben veszi igénybe, köteles az (1) bekezdés szerint megállapított túllépés teljes összege után a (2) bekezdésben megjelölt határidőre kamatot fizetni. A kamat mértéke az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(5) A központi költségvetés a (3) bekezdésben megállapított határidővel a (4) bekezdésben foglalt kamatot fizeti a helyi önkormányzat részére, ha az általa folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb a helyi önkormányzatot a 4. számú melléklet szerint megillető összegnél.

(6) Ha az önkormányzat a címzett és a céltámogatást nem megjelölt feladatra használja fel, illetőleg a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, év közben, de legkésőbb a (2) bekezdésben foglalt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és utána a (4) bekezdésben foglalt kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(7) A (4)—(6) bekezdésekben foglalt kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes bevételét (29. cím 1. alcíme), illetve Vegyes kiadását (23. cím 1. alcíme) képezik.

(8) A TÁH-ok szakmailag véleményezik az önkormányzatok állami hozzájárulási és támogatási igényeit. A címzett és a céltámogatások esetében elemzik a vállalt saját források realitását,a folyósítást megelőzően igazolják a saját forrás felhasználását, a feladat teljesítését.

Átengedett, megosztott bevételek¶

10. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1990. évre bevallott — az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott — személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg.

(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel — az 1990. január 1-jei állandó népességet számítva — 1 főre jutó összege nem éri el a 4.300 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően városi önkormányzatnál — beleértve az 1992. január 1-jével városi címet kapottat is — a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadót 25 millió forinttal, de legfeljebb 6.000 forint/fő összegig kiegészíti. Az év közben várossá alakuló települések nem jogosultak erre a kiegészítésre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kiegészítések önkormányzatonkénti részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza.

11. § (1) A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

(2) A belföldi gépjárművek utáni adó központi költségvetést megillető másik 50%-ából 700 millió forint az Útalap bevétele.

(3) A külföldi gépjármű tömege alapján központilag beszedett adóból 600 millió forint a Környezetvédelmi Alap bevétele.

12. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak — az Állami Vagyonügynökség által történő — értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, az 1992. évi értékesítések utáni bevételi részesedésük mértéke 20%.

13. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi- és műemlékvédelmi bírság 30%-a a területileg illetékes önkormányzat bevétele.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása¶

14. § (1) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből — az illetéktörvény szabályai alapján — az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt összeg a megyeszékhely város — Pest megyében Cegléd város —, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti.

(2) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti.

(3) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek az (1) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összegéből

• a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;
• b) 70% egyenlő összegben valamennyi megyei önkormányzatot

illeti meg.

(4) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye — ideértve a nem megyeszékhely jogú várost — területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(5) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges — megállapodásnak megfelelő — költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget illetékbevételként kell elszámolni.

A fővárosi önkormányzatok bevételei¶

15. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17—19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbutalásáról.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége¶

16. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított, vállalkozási tevékenységből származó eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet az önkormányzat, illetve költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben az alaptevékenység ellátásához használ fel.

(3) Az önkormányzatoknak a költségvetési szerveik alapító okiratait 1992. június 30-áig felül kell vizsgálni és meg kell határozni az alaptevékenységek körét.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti eredmény felhasználásának bizonylati rendjét szabályozza.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA¶

17. § (1) A központi költségvetés az 1989. évi XLVIII. törvény 5. § (6) bekezdésében előírt 14.722 millió forint tartozását az 1991—92. években realizálódó privatizációs bevételekből egyenlíti ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési tartozás 1991. év után esedékes kamata 4.000 millió forint. Ezt az összeget a központi költségvetés 1992. április 15-éig téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak.

(3) Ha az 1990. évi CIV. törvény 2. § (3) bekezdése alapján a központi költségvetésnek a Társadalombiztosítási Alappal szemben garanciális kötelezettsége keletkezik, az az általános tartalékot terheli. Teljesítésére a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény kihirdetését követő 15 napon belül kerülhet sor.

(4) Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1992. évi összege 2.600 millió forint.

(5) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alapok kezelőjének 1992. évben tételes elszámolás alapján 500 millió forint összegben megtéríti a családi pótlék és más kiadások folyósításával kapcsolatos kiadásokat.

(6) A társadalombiztosítási táppénzrendszer módosulása miatt a költségvetési szerveket — ide nem értve a Társadalombiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi feladatokat —, mint munkáltatókat terhelő ellátások fedezetére, valamint a társadalombiztosítási járulék 1%-os emelésének fedezetére 4.400 millió forint az előirányzat.

(7) A társadalombiztosítás profiltisztítása keretében a segély jellegű kiadásokból átvállalt tételekre 3.600 millió forint.

18. § (1) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak 1%-a erejéig garanciát vállal arra az esetre, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapban hiány keletkezik.

(2) Ha a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésében az átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott ellátások tényleges kiadásai a jogosultak számának növekedése vagy valamely központi intézkedés miatt meghaladja a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költésgvetéséről hozott törvényben jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alapnak megtéríti . Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1992-es költségvetési évben kerül sor, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.

19. § A Társadalombiztosítási Alap részét képező Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt Nyugdíj-megelőlegezési számla hitel-jellegű igénybevételi lehetősége garantálja. A Nyugdíj-megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelőjének a befolyó bevételeiből soron kívül kell törlesztenie.

HARMADIK Fejezet — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATAIAZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEKKEL¶

Társadalmi önszerveződések támogatása¶

20. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből jövedelemmel rendelkező magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére éves normatív állami hozzájárulást állapít meg az alábbiak szerint:

• a) szociális otthonok és intézetek egy ellátottjára 174.000 Ft
• b) idősek és fogyatékosok nappali intézményeiben szolgáltatást igénybe vevők száma után személyenként 28.000 Ft
• c) fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai intézmények egy ellátottjára 201.000 Ft
• d) gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti neveltek egy ellátottjára 201.000 Ft
• e) házi szociális gondozást végző, tiszteletdíjas gondozóra 60.000 Ft
• f) egy óvodai ellátottra 19.000 Ft
• g) egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő támogatás) 5.000 Ft
• h) nappali tagozatos általános iskolai oktatásban részesülő egy tanulóra 36.000 Ft
• i) alapfokú művészetoktatásban részesülő egy tanulóra 21.000 Ft
• j) fogyatékos gyermekek oktatásához egy gyermekre 65.000 Ft
• k) egy nappali tagozatos gimnáziumi tanulóra 51.000 Ft
• l) egy nappali tagozatos szakközépiskolai, szakiskolai oktatásban részesülő tanulóra 63.000 Ft
• m) szakmunkásképzés keretében elméleti oktatásban résztvevő egy tanulóra 39.000 Ft
• n) szakmunkásképzés keretében szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatásban résztvevő egy tanulóra 37.000 Ft
• o) nemzetiségi, etnikai, két tannyelvű oktatáshoz kiegészítő hozzájárulás egy általános iskolai vagy középiskolai tanulóra 15.000 Ft
• p) egy diákotthoni, externátusi ellátottra 62.000 Ft
• r) felsőoktatásban résztvevő egy nappali tagozatos hallgatóra 84.000 Ft
• s) harmincöt évesnél fiatalabb kábítószeresekkel foglalkozó terápiás intézeteknek ápolási naponként 300 Ft

(2) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a 7. számú mellékletben foglaltak és a tervezett feladatmutatók alapján.

(3) Egyházi jogi személy által e törvény hatálybalépését követően létrehozott hittudományi egyetem, illetőleg főiskola a felsőoktatási törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1992. december 31-éig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

(4) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele — a hittudományi egyetemek és főiskolák kivételével —, hogy a szakminisztérium az önkormányzat véleményének figyelembevételével, illetve a fővárosi vagy területileg illetékes önkormányzat a nem állami intézménnyel a feladat ellátására szerződést kössön.

(5) A normatív állami hozzájárulás folyósítása a szakminisztériumnak bejelentett mutatószámok alapján történik. A nem állami intézmény a következő év január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján elszámol az igénybe vett állami hozzájárulással.

21. § (1) A pártok támogatására fordítható 900 millió forintból az egyes pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzetiségi szövetségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek felosztásáról az Országgyűlés dönt.

(3) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló 1.931,5 millió forint felosztásáról az Országgyűlés dönt.

22. § A nem állami intézmények — kivéve a pártokat —, más társadalmi és szakmai szervezetek — a 20—21. §-okban foglaltakon kívül — a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei terhére és az elkülönített állami pénzalapokból is részesülhetnek támogatásban, az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

Kezességvállalás a központi költségvetés terhére¶

23. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúly-viszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.

(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az újonnan elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 2%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamosenergia beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.

(5) A költségvetési évben történt kezességvállalásokról a Kormánynak — a költségvetési zárszámadás keretében — tételesen be kell számolnia az Országgyűlés előtt.

24. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal — ezen intézmények által megkívánt formában — és az Exportgarancia Rt. által kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.

Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek¶

25. §

26. §

27. §

28. §

29. §

30. §

NEGYEDIK Fejezet — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAI¶

A központi költségvetés tartalékelőirányzatai¶

31. § (1) A központi költségvetés 1. §-ban jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 5.063,4 millió forint.

(2) A központi költségvetésben — az 1. §-ban jóváhagyott kiadási főösszegen belül — céltartalékként kell előirányozni:

• a) az oktatási ágazatban dolgozók, valamint a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi dolgozók 1992. szeptember 1. napjától kötelező központi bérfejlesztésére és a hozzá kapcsolódó járulékok fizetésére szolgáló 3.210 millió forint központi bérpolitikai keretet;
• b) az egyéb költségvetési szervek évközi béremelésére és a hozzákapcsolódó járulék fizetésére szolgáló 2056,3 millió forint összegű keretet;
• c) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 1660 millió forint összegű keretet;
• d) a társadalombiztosítási alapokból finanszírozott társadalombiztosítási igazgatási szerveknél foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 73,7 millió forint összegű keretet.

(3) A (2) bekezdés a)—d) pontjaiban foglalt béremelési előirányzatok felhasználásánál a munkaadói járulék összegét a központi költségvetésből közvetlenül a Szolidaritási Alapnak utalja át.

Rendkívüli kiadások és bevételek¶

32. § (1) Az 1. §-ban jóváhagyott kiadási főösszegből a központi költségvetés rendkívüli kiadásaként kell előirányozni

• a) 2.000 millió forintot fejlesztési célokra (EXPO);
• b) 5.400 millió forintot pénzbeli kárpótlásra;
• c) 500 millió forintot a szovjet csapatkivonással összefüggésben feltárt környezeti károk enyhítésére;
• d) 1100 millió forintot az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadásokra.

(2) A 2. §-ban jóváhagyott bevételi főösszegből a központi költségvetés rendkívüli bevétele a 27. § (1) bekezdésben szereplő 20.000 millió forint pirvatizációs bevétel.

Központi költségvetési szervek normatív támogatása¶

33. § (1) Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 60.100 Ft/év/fő.

(2) A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján rendelkezésre bocsátott támogatás felhasználásáról — a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével — a felsőoktatási intézmény dönt.

(3) Amennyiben a tényleges hallgatólétszám a tervezettől eltér, a különbözet a költségvetési pótkezelési időszakban a központi költségvetésből igényelhető, illetve oda visszatérítendő.

Központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége¶

34. § (1) A központi költségvetési szerv a gazdálkodás rendjét és a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított, vállalkozási tevékenységből származó eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben az alaptevékenysége ellátásához használ fel.

(3) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetési szerveik alapító okiratait 1992. június 30-áig vizsgálják felül és határozzák meg az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenységek körét.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti eredmény felhasználásának bizonylati rendjét szabályozza.

ÖTÖDIK Fejezet — AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE ÉS KEZELÉSE¶

35. § Az államháztartás alrendszerei — a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás — által feladataik ellátásával kapcsolatos különféle hitelviszonyokból — hitelfelvét, értékpapír-műveletek — eredő adósság (a továbbiakban: államadósság) kezelésére az Országgyűlés az 1992. évre a 36—39. §-ában foglalt szabályokat állapítja meg.

36. § Az 1991. évi költségvetési hiány részbeni finanszírozására a Magyar Nemzeti Banktól felvett hosszú lejáratú hitel kamata 1992-ben azonos a jegybanki alapkamattal.

36/A. §

37. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Állami Fejlesztési Intézet központi költségvetéssel szembeni — az 1990. évi CIV. törvény 31. § (4) bekezdésében megállapított — kötelezettsége a következők szerint módosul:

Tartozásai csökkennek, mivel az alumíniumkohászat megszüntetése miatt a Magyar Alumíniumipari Tröszt 1991—92. években esedékes 1.723 millió forint államikölcsön-tartozása, valamint 408 millió forint állami alapjuttatáshoz kapcsolódó járadékfizetési kötelezettsége, összesen 2.131 millió forint az 57/1991. (X. 17.) OGY határozat alapján az Állami Fejlesztési Intézet tulajdonába kerülő HUNGALU részvénnyé kerül átváltásra. Az állami kölcsönt és az állami alapjuttatást refinanszírozó jegybanki hitel visszafizetési kötelezettsége a központi költségvetést terheli.

38. §

39. § 1992-ben az államadósság köre bővül, és nagysága — az 1992. évi költségvetési hiányt fedező értékpapír-műveleteken kívül — növekszik azon speciális (nem hiányfinanszírozó) kincstári kötvény állományával, amely az 1990. évi CIV. törvény 66. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések miatt 1991—92. években fedezetlenné vált lakásalap-kötvények helyébe kerül kibocsátásra.

HATODIK Fejezet — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI¶

40. § (1)

(2) A központi költségvetési szervek bevételeik beszedéséről maguk gondoskodnak, bevételeiket — az e törvényben foglalt kivételekkel — kiadásaik teljesítésére fordítják.

Előirányzat-módosítás az Országgyűlés hatáskörében¶

41. §

42. §

43. §

44. §

45. §

46. §

47. §

48. §

49. §

50. §

51. §

52. §

A fejezetek pénzellátási rendje¶

53. §

54. §

55. §

56. §

57. §

58. §

59. §

60. §

61. §

62. §

63. §

64. §

A költségvetési pótkezelés¶

65. § A központi költségvetés a január 1. és december 31. közötti időszakban befolyt bevételeket, illetőleg teljesített kiadásokat tartalmazza.

66. § (1) A központi költségvetésben sem az állami forgóalapot illető bevételek, sem az azt terhelő kiadások évek közötti átvitelének — a (2)—(3) bekezdésben foglaltak kivételével — nincs helye.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1993. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez — az állami forgóalap átmeneti megterhelésével — a helyi önkormányzatok számára az általuk számított normatív hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1992. december 27-én folyósítható, s azt az 1993. évi központi költségvetés terhére kell elszámolni.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

• a) minden fejezet kormányzati beruházásainál;
• b) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására benyújtott igényléseknél;
• c) a nem állami intézmények által nyújtott humánszolgáltatások normatív állami hozzájárulásánál;
• d) a magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatív támogatásánál

a kiadások, a bevételek, illetve visszatérülések elszámolási idejét 1993. február 28-ig meghosszabbítsa (pótkezelés).

(4) A pótkezelési időszakban az 1992. évi központi költségvetés terhére eszközölt elszámolásokról a költségvetési zárszámadás keretében a Kormány tételesen köteles beszámolni az Országgyűlésnek.

HETEDIK Fejezet — A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK¶

67. § Az Állami Vagyonügynökség, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetője, valamint a Biztonsági Szolgálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter 1992-ben továbbra is gyakorolja mindazokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyekkel jogszabályok a költségvetési fejezetek irányításáért felelősöket felruházzák.

68. § (1) A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímeit és összegeit részletező 3. számú melléklet tartalmazza azokat a kiegészítő szabályokat, amelyeket az 1991. évi normatív állami hozzájrulások elszámolásánál is alkalmazni kell.

(2) A 30. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a Kormány által 1991. december 31-éig engedélyezett ingatlan eladásokból származó bevételekre.

69. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy

• a) a helyi önkormányzatokat és a központi költségvetési szerveket megillető, valamint a nem állami intézmények által igénybevehető normatív állami hozzájárulás szakmai feltételeit, pénzügyi lebonyolítását és az igénybevétel alapjául szolgáló feladatmutatók, mutatószámok tartalmi leírását, nyilvántartási kötelezettségét szabályozza;
• b) a helyi önkormányzatok és költésgvetési szerveik, valamit a központi költségvetési szervek gazdálkodási rendjét, vállalkozási tevékenysége eredményének megállapítását, az azt terhelő befizetési kötelezettség átutalásának szabályait rendeletben állapítsa meg;
• c) a 30. §-ban megállapított kereteken belül a 100 millió forintot meghaladó értékesítési bevétel központi költségvetést megillető hányadát egyedileg állapítsa meg;
• d) a különleges helyzetekből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelmek befizetését rendeletben állapítsa meg úgy, hogy az a költségvetési előirányzatban jóváhagyott bevételt biztosítsa.

70. § (1) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek igazgatási kiadásainak differenciált csökkentésére legkésőbb 1992. április 30-áig tegyen javaslatot. A javaslatnak összességében 1.200 millió forint megtakarítást kell eredményeznie, amely az általános tartalékot növeli.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

• a) a költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és az önkormányzatok 1992. évi költségvetése kidolgozási és végrehajtási, 1993. évi költségvetése kidolgozási rendjét, továbbá a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását és bankszámla vezetését, továbbá az évközi és az év végi beszámolás, adatszolgáltatás rendjét rendeletben szabályozza;
• b) a belföldi gépjárművek utáni adó központi költségvetést és az Útalapot megillető hányada átutalásának részletes szabályait megállapítsa.

71. § A Kormány 1992. szeptember 15-éig tájékoztatja az Országgyűlést az államháztartás helyzetéről. A beszámolónak tartalmaznia kell a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak alakulását, a tartalékfelhasználást, a hiány, illetőleg többlet összegének alakulását, a központi költségvetés teljesülésének várható alakulását.

MÁSODIK RÉSZ — A központi költségvetés előirányzataihoz kapcsolódó, azokat megalapozó jogszabály-módosítások¶

A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosítása¶

72. § (1)

(2) A Kvtv. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő lép:

,,(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy minden fejezet beruházási címénél, a Lakás Alappal kapcsolatos elszámolásoknál, valamint a helyi önkormányzatok e törvény 5. és 6. számú mellékletében jóváhagyott címzett és céltámogatására benyújtott igénylések, valamint az 1. § (11) bekezdése szerinti bevétel megosztásának elszámolási idejét 1992. február 28-áig meghosszabbítsa (pótkezelés).''

73. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény Első rész 8—21. §, 22. § (2) bekezdése és 23. §-a, a Harmadik rész 36. § (1) és (5) bekezdése, 37. és 43. §-a hatályát veszti.

74. § (1)-(3)

(4) Az Alapból 1992-ben, átmeneti jelleggel a TV. 2. §-ában meghatározott fejlesztési célokon túl és a TV. 11. §-ában meghatározott felhasználási jogcímeken kívül

• a) az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 2.000 millió forintot,
• b) a ,,Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz'' Alap rendeltetési céljaira 2.000 millió forintot,
• c) a központi költségvetés részére 1.000 millió forintot

kell átadni.

(5) 1992-től kezdődően a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból kell finanszírozni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Szabványügyi Hivatal igazgatási, valamint az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárnak a kutatási, műszaki-fejlesztési információ rendszere működési kiadásait is.''

75. §

76. §

77. §

78. §

79. §

80. §

81. §

82. §

83. §

A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet módosítása¶

84. § Az Országgyűlés — annak érdekében, hogy a takarékbetétek kamatszintje kövesse a gazdasági körülmények változásait — a Ptk. 226. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: tvr.) a következők szerint módosítja:

(1) a Tvr. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A pénzintézet — a 13/A. §-ban foglaltak kivételével — nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.''

(2) A tvr. a következő 13/A §-sal egészül ki:

,,13/A. § (1) A pénzintézet — a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően — a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.

(2) A pénzintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.

(3) A betétes — ha a kamatmódosítást nem fogadja el — jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a pénzintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni.''

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében,az állam által az állampolgárok tulajdonábanigazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló1991. évi XXV. törvény módosítása¶

85. § Az 1991. évi XXV. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

,,(2) A megvásárolt termőföld kijelölésével önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az állami költségvetést terhelik, a tulajdonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól.''

HARMADIK RÉSZ — A lakásalap megszüntetéséhez kapcsolódó államkötvények kibocsátása¶

86. § (1) Az 1990. évi CIV. törvény 65. §-ában meghatározott lakáskölcsönök ott megállapított kamatának, valamint a lakáscélú bankkölcsönök kamatának különbözetét az állami költségvetés a hitelező pénzintézetnek megtéríti, a pénzügyminiszter által meghatározott módon.

(2) Az 1990. évi CIV. törvény 66. §-a alapján elengedett tőketartozás fedezetére — a lakásalap kötvény helyébe — az állam az 1992. december 31-ig 90 000 millió forint összegű államkötvényt bocsát ki.

(3) Az 1989. évi XVIII. törvény 24—25. §-ai alapján létrehozott, ún. lakásalap fedezeti-kötvények helyébe az állam 1992. január 1-jén 20.000 millió forint összegű államkötvényt bocsát ki.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön kamatának mértéke nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 1,2-szeresét.

NEGYEDIK RÉSZ — Az állami vagyon utáni részesedés¶

87. §

88. §

89. §

90. §

91. §

92. §

93. §

94. §

95. §

ÖTÖDIK RÉSZ — Zárórendelkezés¶

96. § (1) E törvény — a 82. §-ban foglaltak kivételével — 1992. január 1. napján lép hatályba. A 82. § 1992. január 6. napján lép hatályba.

(2) A 76. §-ban és a 81. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az 1992. január 1. napjától megvalósuló értékesítésre, illetve import esetén az 1992. január 1. napjától kezdődően behozott vagy beküldött termékre, vagy teljesített szolgáltatásra kell alkalmazni mind az adófizetési kötelezettség, mind az adólevonási, -visszaigénylési jogosultság tekintetében.

1. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez¶