§Nyílt Jogtár

1991. évi LXXIX. törvény a földadóról

Utolsó ismert szöveg — 2007. január 1. napjától. A jogszabály már nem hatályos. Hatálybalépése óta nem módosult.

Időállapotok1991. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

1991 évi LXXIX. törvény

a földadóról

1–6. §

7. § (1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.

(2) Elemi csapások:

a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz: a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös, a gyep, a nádas és az erdő művelési ágban;

b) a fagy: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

c) a homokverés: a szántó, a kert, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban;

d) az aszály: valamennyi művelési ágban;

e) a hó-, jég- és széltörés erdő művelési ágban.

(3) Elemi csapás okozta kár az, amely bekövetkezte által a gazdálkodónak okozott termésveszteség a tárgyévet megelőző elemi csapástól mentes 3 évben ténylegesen betakarított átlagterméshez viszonyítva az összes növényi kultúrában 15%-nál, egy növényi kultúrában 25%-nál nagyobb mértékű, továbbá erdő esetében az elemi kárral érintett terület az erdőrészlet területének 30%-át meghaladja.

(4) A kárt szenvedett terület termés- és hozamérték-csökkenését általános szabályként úgy kell megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény tárgyévi 1 ha-ra jutó hozamértékét az adott növény előző három évi átlagos 1 ha-ra jutó hozamértékéhez kell viszonyítani. Ha a megelőző három év valamelyikében szintén volt aszálykár, akkor az(ok) az év(ek) nem számít(anak) viszonyítási alapként. Ez esetben az előző három évet megelőző egy, illetőleg két év hozamértéke a viszonyítási alap.

(5) Amennyiben a kárt szenvedett növényből nem számítható előző hároméves átlag, akkor az előző három évből két év, illetve egy év átlagához viszonyítva kell a hozamérték-kiesést meghatározni.

(6) Ha a károsodott növényből az előző három év egyikében sem volt a gazdálkodónál termelés, a hozamérték kiesését a területi agrárkamara, a mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adóhatóság által kijelölt egy- egy tagból álló kárbecslő bizottság állapítja meg.

(7) A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely

a) a tárgyévi tényleges értékesítési átlagár, ennek hiányában

b) a tárgyévi szerződéses felvásárlási ár,

c) ezek hiányában az összehasonlító ár, amelyet a gazdálkodó a területi agrárkamarától kérhet meg.

(8) Erdő esetében a kárt szenvedett terület hozamcsökkenése:

a) árvíz, belvíz, tűz esetében az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke,

b) hó-, jég- és széltörés esetén az erdőérték-becsléssel meghatározott erdőállomány értéke növelve a kárfelszámolás költségeivel, illetőleg csökkentve a károsodott, kényszerkitermelt faállomány értékesítéséből származó árbevétellel.

Az adó megállapítása

8-9. §