1991. évi IV. törvény — mi változott? 2026. január 1.
A 2025. március 1. és 2026. január 1. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 6 sor került ki.
⋯ 263 változatlan sor ⋯
27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban megbízási jogviszonyban töltött, mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytatott, feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége, valamint megbízási jogviszonya után járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:
- a)
- b) a keresőképtelenséggel járó betegség,
- c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
- b)
- c)
- d) a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,
- e) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
- f) a letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,
⋯ 141 változatlan sor ⋯
- 11. a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontját, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezmény összegét,
- 12. a munkaadó által az adóévben kifizetett jövedelem és a levont adóelőlegek összegét,
- 13. társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkaadó esetén a biztosítási jogviszony megszüntetésekor a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.
- 14. a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint – ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor – az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.
(3) Jogszabály a munkaviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a foglalkoztatási igazolás tekintetében a (2) bekezdésben megjelölteken felül további adattartalmat is megállapíthat.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(5) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról foglalkoztatási igazolást állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. A foglalkoztatási igazolást az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó a foglalkoztatási igazolás másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.
36/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.
36/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.
(2) A 30. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesülését az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja. Az igazolás kiadásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv egyeztetési eljárást nem folytat le.
⋯ 451 változatlan sor ⋯
(3) A közigazgatási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.
(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett – az (1) bekezdés a) pontja kivételével – figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.
57. § Ahol a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, ott a VI., VI/A. és VIII. Fejezetben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
⋯ 35 változatlan sor ⋯
(2) A munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ számot alkalmazhatja.
(2a) Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás az álláskeresők nyilvántartásba vételéhez, az álláskeresési ellátás megállapításához és igénybevételéhez szükséges, e törvényben meghatározott adatok tekintetében – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok, TAJ szám és adószám kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2a) Az állami foglalkoztatási szerv által vezetett nyilvántartás
- 1. az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás vezetése során keletkező adatok: státusz, álláskeresőként való nyilvántartásba vétel dátuma, álláskeresői nyilvántartás (tényleges) időtartama, álláskeresői nyilvántartás szünetelésének oka [kivéve az 54. § (14a) bekezdés d)–f) pontját], álláskeresői nyilvántartás szünetelésének (tényleges) időtartama,
- 2. az álláskeresési ellátás megállapítása és folyósítása során keletkező adatok: álláskeresési ellátás típusa, álláskeresési ellátás folyósításának kezdő dátuma, álláskeresési ellátás (várható) folyósítási idejének vége dátuma, álláskeresési ellátás (tényleges) folyósítási időtartama, álláskeresési ellátás összege, álláskeresési ellátás szünetelésének oka [kivéve a 29. § (1) bekezdés a), b) és f) pontját], álláskeresési ellátás szünetelésének (tényleges) időtartama,
- 3. az Fftv. felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti munkaerőpiaci képzés során keletkező adatok: képzésben való részvétel kezdő dátuma, képzés (várható) befejezésének dátuma, képzésben való részvétel (tényleges) időtartama, képzési támogatás típusa, képzési támogatás folyósításának kezdő dátuma, képzési támogatás (várható) folyósítási idejének vége dátuma, képzési támogatás (tényleges) folyósítási időtartama, képzési támogatás összege,
- 4. a közfoglalkoztatásba vonás során keletkező adatok: közfoglalkoztatásban való részvétel kezdő dátuma, közfoglalkoztatás várható befejezésének dátuma, közfoglalkoztatásban való részvétel (tényleges) időtartama, közfoglalkoztatási bér összege
tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
(2b) A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosít a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) részére a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából.
(2c) A járási hivatal
⋯ 214 változatlan sor ⋯
(5) E törvény alkalmazásában
- a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony,
- a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, örökbefogadói díjban, nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálati jogviszony,
- b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,
- c) munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,
- d) álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.
⋯ 145 változatlan sor ⋯