1991. évi IV. törvény — mi változott? 2021. január 1.

- b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő,

- c) meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit.

(6) Az állami foglalkoztatási szerv e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértés esetén a magán-munkaközvetítőt a tevékenység végzésétől a döntés véglegessé válásától számított három év időtartamra eltilthatja.

19/B. § (1) A foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerőpiaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

20. § (1) A 13/A. § (2) bekezdésében, a 14–16. §-ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások az Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(4) Ha az Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatala napjáig számított ügyleti kamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett a visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelő határozatban megállapított határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától az állami foglalkoztatási szerv a teljesítés napjáig késedelmi kamatot is felszámít, kivéve a késedelem azon időszakát, amíg a végrehajtás az állami adó- és vámhatóság előtt van folyamatban. Az állami adó- és vámhatóság az előtte folyó végrehajtási eljárásban a követelés összege után késedelmi pótlékot számít fel.

27. § (1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban megbízási jogviszonyban töltött, mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytatott, feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott hároméves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

(5b) A mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység abban az esetben minősül az (1) bekezdés szerinti jogosultsági időnek, ha annak időtartama alatt a mezőgazdasági őstermelő álláskeresési ellátásban nem részesül.

(6) Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét az Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.

### Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap

(2) A Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap, mely a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével

(3) Az Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók az Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.

(5) A (6) bekezdés kivételével az Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.

(8) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében az Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9) Az Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja az Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.

(10) Az Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(12) Az Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:

39/A. § (1) Az Alapért a miniszter felelős. A miniszter e felelőssége keretében – a képzési alaprész és a közfoglalkoztatás támogatására fordítható költségvetési kiadási előirányzat felhasználása kivételével – rendelkezik az Alappal.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel az Alap alaprészeiből és külön előirányzataiból folyósított támogatás visszakövetelése, vagy az annak biztosítékaként szereplő vagyontárgyra irányuló végrehajtás tekintetében nem kell alkalmazni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit.

(8) A miniszter az Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében – a hatáskörébe tartozó előirányzat tekintetében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott miniszter véleményének kikérésével – dönthet

- c) az Alap alaprészei és a külön előirányzatai kiadásainak csökkentéséről.

(9) Az Alap tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.

(10) Az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról – a képzési alaprész kivételével – e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a miniszter és kezelő szervként a miniszter által vezetett minisztérium és az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik.

(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait – a képzési alaprész felhasználási szabályai kivételével – rendeletben határozza meg.

39/B. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az Alapból költségvetési támogatás támogatási szerződéssel nyújtható.

(2) Az Alap terhére egyedi döntéssel nyújtott támogatásra vonatkozó miniszteri döntés a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának a miniszter által vezetett minisztérium pénzügyi ellenjegyzésre jogosult alkalmazottja által történő igazolását követően hozható.

(5) Az Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.

(6) Az Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át. E mértéktől nagyobb felhasználáshoz a Kormány jóváhagyása szükséges.

39/C. § (1) Az Alap bevétele:

- a) a társadalombiztosítási járulékból az Alapot a Tbj. szerint megillető rész;

- i) egyéb bevételek: a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

(2) Az Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3) Az Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4) Az Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.

(5) Az Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében az Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz – a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján – a tárgyévet követően felhasználható.

### Az Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok

(2) Az Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

(3) Az Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.

41. § (1) Az Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében az Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében az Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet az Alapot terheli.

- d) jogszabályban meghatározott kötelezettségét elmulasztó magán-munkaközvetítővel szemben, a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos ügyben a magán-munkaközvetítő székhelye szerinti állami foglalkoztatási szerv

(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve szankciókat alkalmazni, így

- b) más szervet intézkedés végett megkeresni,

- c) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy

- d) közigazgatási bírságot kiszabni.

55. § (1) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül az Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

56/A. § (1) Közigazgatási bírságot köteles fizetni

- a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, vagy személy, aki e törvényben – ide nem értve a 8. § (6) bekezdés b) pontját, valamint a 36. § (1) bekezdését –, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, továbbá az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében vagy közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben foglalt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat,

- b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkoztatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.

(2) A közigazgatási bírság összege 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közigazgatási bírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3) A közigazgatási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

szerinti adatok igénylésére jogosultak.

- a) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját –, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya,

- e) kereső tevékenység: – az 1–6. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő e törvény alkalmazása szempontjából nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét. 6. Nem kell kereső tevékenységet folytató személynek tekinteni az s) pont szerint egyéni vállalkozónak minősülő személyt arra az időtartamra, amely alatt tevékenységét a jogszabályban meghatározott módon szünetelteti.

- a) a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, a kormányzati igazgatás tisztségviselője, az állami tisztviselő, a közalkalmazott, rendvédelmi igazgatási alkalmazott, honvédelmi alkalmazott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottja, valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását;

- b) munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével,

- c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, továbbá a közalkalmazotti jogviszonynak, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, valamint az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell,

(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében kiszabható közigazgatási bírság kiszabásának szabályait.

59/E. § A 27. § (1) bekezdése szerinti jogosultsági időbe a 2020. július 1-jét követően szerzett a díjazás ellenében egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban, mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenységben töltött időtartam számítható be.