1991. évi IV. törvény — mi változott? 2012. július 1.
A 2012. június 27. és 2012. július 1. között hatályba lépett módosítások. 21 sor került be, 26 sor került ki.
← Előző módosítás (2012. június 27.)Következő módosítás (2012. július 26.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 132 változatlan sor ⋯
(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel az alábbiak szerint biztosítja:
- a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy
- b) a 41. § (3)–(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.
- b) a 41. § (3)–(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2011. évi CVIII. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.
(4) Felhatalmazást kap a
⋯ 64 változatlan sor ⋯
16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó
- a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
- b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
- b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és
- c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.
⋯ 118 változatlan sor ⋯
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére
- a) háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint
- b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá
- c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]
- a) háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 128. § és 130. §], valamint
- b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá
- c)
- d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés
miatt kerül sor.
⋯ 66 változatlan sor ⋯
- a) kéri,
- b) álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,
- c) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,
- d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakat,
- d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban foglalkoztatottakat,
- e) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
- f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
- g) meghalt,
⋯ 74 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.
(3) Ha a munkanélküli ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli ellátást visszafizetni.
(3) Ha az álláskeresési ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett álláskeresési ellátást visszafizetni.
(4) Az, aki az álláskereső halálát követően a munkanélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(4) Az, aki az álláskereső halálát követően a álláskeresési ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.
(5) Az állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.
(6) Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli járadék és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.
(6) Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett álláskeresési ellátás és annak járulékai összegét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
⋯ 222 változatlan sor ⋯
#### 51. §
51/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.
51/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat az álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, álláskeresési ellátásban részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.
(2) Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt.
(3) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások — a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó — összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként az álláskeresési ellátás folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások — a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó — összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról.
⋯ 23 változatlan sor ⋯
(3) Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
(4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.
(4) A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló álláskeresési ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.
(5) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott
⋯ 62 változatlan sor ⋯
(17) Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g)–i) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.
54/A. § (1) A munkanélküli ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
54/A. § (1) Az álláskeresési ellátást, vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.
(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
⋯ 17 változatlan sor ⋯
(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Pénzeszközeinek hatékony felhasználása, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,
- a) az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó,
- b) az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá
- b) az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá
- c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető
határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
56/A. § (1) Rendbírságot köteles fizetni
- a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;
- a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;
- b) az a felszámoló, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
- b) állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,
- c) lakóhely (tartózkodási hely);
- d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),
- e) a munkanélküli ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,
- e) az álláskeresési ellátás, a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,
- f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),
- g) jövedelemre vonatkozó adatok,
- h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,
⋯ 108 változatlan sor ⋯
(3)
(4) E törvény
(4)
- a) 36. § (1) bekezdése, 37. § (3)–(4) és (8) bekezdése, 46/A. § (4) bekezdése, 54. § (4) bekezdése tekintetében munkanélküli ellátáson az álláskeresők támogatását,
- b) 37. § (6) bekezdése tekintetében munkanélküli járadékon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt
is érteni kell.
(5) E törvény alkalmazásában
- a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját – fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni,
⋯ 23 változatlan sor ⋯
(6) A törvény alkalmazásában a
- a) a munkavállaló rendes felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;
- b) munkaviszonynak a munkáltató részéről rendkívüli felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában;
- c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről rendes felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell;
- a) a munkavállaló felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;
- b) munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában;
- c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell;
- d)
(7) Ahol jogszabály munkaügyi szakigazgatási szervet, munka- vagy munkaerőközvetítő szervet, munkaügyi szolgáltató irodát említ, ezen az állami foglalkoztatási szervet kell érteni.
⋯ 32 változatlan sor ⋯
(4) E törvénynek
- a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,
- b) az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
- b) az álláskeresési ellátásra vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
59/A. § 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.
⋯ 41 változatlan sor ⋯