Itv. — mi változott? 2025. szeptember 1.
A 2025. augusztus 19. és 2025. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. augusztus 19.)Következő módosítás (2025. október 28.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 315 változatlan sor ⋯
### A bizalmi vagyonkezelés keretében történő és a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzés illetékkötelezettsége
17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelő), továbbá a vagyonkezelő alapítványnak (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: szerződés), továbbá a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott alapítói vagyonrendelés (a továbbiakban: alapítói vagyonrendelés) keretében történő vagyonszerzése – ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában megvalósuló vagyonszerzést is –, kivéve a vagyonkezelő alapítványnak nem minősülő bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.
17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek:
(2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől, alapítótól szerezte volna. Ha a szerződés, alapítói vagyonrendelés a szerződéskötést, alapítói vagyonrendelést megelőzően a vagyonrendelő és a kedvezményezett vagy az alapító és a kedvezményezett között létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel valósult meg, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.
- a) az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv hatálya alá tartozó bizalmi vagyonkezelési jogviszony (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelés) keretében történő vagyonszerzése (kivéve a kezelt vagyonból kedvezményezettként történő vagyonszerzését), valamint a bizalmi vagyonkezelő személyében bekövetkezett jogutódlás révén történő vagyonszerzése;
- b) a vagyonkezelő alapítványnak a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony (a továbbiakban: tartós vagyonkezelés) vagy alapítói, csatlakozói vagyonrendelés keretében történő vagyonszerzése, valamint vagyonkezelő alapítványok egyesülése, vagyonkezelő alapítvány szétválása esetén a jogutód jogutódlás révén történő vagyonszerzése.
(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő, alapító általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő, alapító kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.
(2) Az illetékkötelezettség vonatkozásában a kedvezményezettnek
- a) a bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzését úgy kell tekinteni, mintha a vagyont közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna;
- b) a vagyonkezelő alapítványtól történő vagyonszerzését úgy kell tekinteni, mintha a vagyont közvetlenül az alapítótól, a csatlakozótól szerezte volna.
(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek:
- a) a vagyonrendelőnek a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjeként, valamint a bizalmi vagyonkezelés vagy a tartós vagyonkezelés (részleges vagy teljes) megszűnése révén történő vagyonszerzése;
- b) az alapítónak, a csatlakozónak a vagyonkezelő alapítványtól e jogállására tekintettel vagy a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjeként történő vagyonszerzése.
(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik.
### III. Fejezet — A VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
⋯ 30 változatlan sor ⋯
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át.
(5) Az olyan vagyonszerzés, amely a 17/D. § (1) vagy (3) bekezdés alapján nem tárgya az ajándékozási illetéknek, csak akkor esik visszterhes vagyonátruházási illeték alá, ha a vagyonszerzést megelőzően a vagyonrendelő és a kedvezményezett, vagy az alapító, a csatlakozó és a kedvezményezett között létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel valósult meg. Ilyen esetben a visszterhes vagyonátruházási illeték a vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezettet terheli.
### Az illeték általános mértéke
19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan arányára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan arányát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot, de ide nem értve az építményi jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
⋯ 1623 változatlan sor ⋯