# 1990. évi LXV. TÖRVÉNY a helyi önkormányzatokról Az Országgyűlés — követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit — elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége — közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján — önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. Az Országgyűlés, támogatva a helyi közösségek önszervező önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, előmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját. Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja: ### I. Fejezet — A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ### Az önkormányzati jogok 1–5. § ### Feladatok és hatáskörök 6–7. § ### II. Fejezet — A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ### A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8–11. § ### A képviselő-testület működése 12–18. § ### A települési képviselő 19. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz. (2) A települési képviselő: - a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen — vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban — érdemi választ kell adni; - b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; - c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének — a képviselő-testület által átruházott — önkormányzati ügyben hozott döntését. - d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; - e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. - f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. 20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak — törvény keretei között — rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. 21. § A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. ### A képviselő-testület bizottságai 22–29. § ### A polgármester, az alpolgármester, a jegyző 30–31. § 32. § 33. § 33/A. § (1) A polgármester nem lehet: - a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgyűlési biztos, - b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, - c) a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője, - d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, - e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, - f) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, - g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, - h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, - i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, - j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, - k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója, - l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja, - m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testületel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el, - n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője, - o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja, - p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), - r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja, - s) helyi és körzeti médiaszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja, - sz) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja. (1a) A főállású polgármester: - a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet; - b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet - ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja, - bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), - bc) szövetkezet tisztségviselője, - bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője. (2) Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a polgármesternek, - a) akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották, - b) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi. (2a) (3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. (3a) A polgármester köteles az ellene indított büntetőeljárás során az első tárgyalás időpontjáról, illetve a bűnösséget megállapító jogerős ítéletről az idézés, illetve a jogerős ítélet kézhezvételétől számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, a helyi választási bizottságot és a fővárosi és megyei kormányhivatalt. (4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára – a száz, vagy a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. (6) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított harminc napon belül – nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs. (7) A fővárosi és megyei kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen – annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül – az érintett polgármester, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs. 33/B. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. 33/C. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el. (2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye. 34. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. (2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. (4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik. 35–37. § ### A képviselőtestület hivatala 38. § ### Körjegyzőség 39–40. § ### III. Fejezet — A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 41. § ### Hatósági igazgatási társulás 42. § ### Intézményi társulás 43. § ### Társult képviselő-testület 44. § ### IV. Fejezet 45–51. § ### V. Fejezet — A KÖZSÉG, A VÁROS ÉS TERÜLETÜK 52–60. § ### VI. Fejezet — A MEGYEI JOGÚ VÁROS 61. § (1) (2)–(6) 61/A. § ### VII. Fejezet — A FŐVÁROS ### Általános rendelkezések 62. § ### A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörökneka fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása 63–63/A. § ### A fővárosi önkormányzatok társulásai 63/B. § ### A fővárosi településrendezés szabályai 63/C. § ### A főváros és a kerületi önkormányzatokgazdálkodása 64–64/C. § ### A fővárosi és a kerületi önkormányzatokérdekvédelmének alapvető elvei 65. § ### A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása 65/A. § ### A kerületi tagozódás megváltoztatása 66–66/C. § 66/D. § ### A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerület polgármestere, valamint a fővárosi főjegyzőés a kerületi jegyző államigazgatási feladatainakés hatásköreinek gyakorlásáról 67. § ### A fővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok 68–68/D. § ### VIII. Fejezet — A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ### A megyei önkormányzat feladata és hatásköre 69. § 70. § 71. § ### A megyei önkormányzat szervezete 72. § 73. § A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés — saját tagjai sorából — titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára. 74. § (1) A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, egy vagy több alelnök. A megyei közgyűlés a megyei közgyűlés elnökének javaslatára a titkos szavazással, minősített többséggel egy vagy több alelnököt választhat. A megyei közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. A megyei közgyűlés alelnökének megbízatása megszűnik, ha a megyei közgyűlés az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja. Azon megyei közgyűlési alelnök, akit nem a megyei közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a megyei közgyűlésnek, a megyei közgyűlés elnökét, mint a testület elnökét nem helyettesítheti, a megyei közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök jogállására egyebekben a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2)–(3) 75–76. § ### IX. Fejezet — AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI 77. § ### Az önkormányzat vagyona 78–80. § 80/A–80/B. § ### Az önkormányzat bevételei 81–87. § ### Az önkormányzat gazdálkodása 88. § (1) A helyi önkormányzat: - a) - b) - c)–d) (2)–(4) 89–90. § ### Tervezés, számvitel, információ 91. § ### Ellenőrzés 92. § 92/A–92/C. § 92/D. § 92/E. § ### X. Fejezet — A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK, AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELME ### A központi állami szerveknek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladata és hatásköre 93–96. § 96/A. § 97. § ### A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése 98–99. § 100. § ### A felterjesztési jog 101. § ### A helyi önkormányzatok érdekképviselete 102. § ### X/A. Fejezet ### XI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 103. § 103/A. § 103/B. § 103/C. § 104–107. § 107/A. § 108. § 109. § 110–114. § 115. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) 116. § Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztással kapcsolatban - a) a forrásmegosztás évenként korrigált mértékét, és - b) a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető mértékből az egyes kerületi önkormányzatokat megillető részesedés mértékét – a kerületi önkormányzatok véleményének kikérésével – rendeletben állapítsa meg. 117. §