1990. évi LV. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A 2011. december 22. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 27 sor került be, 12 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. december 22.)Időállapotok Hatályos szöveg

# 1990. évi LV. TÖRVÉNY

az országgyűlési képviselők jogállásáról

Az Országgyűlés az Alkotmány 20. §-a (5) és (6) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:

### I. Fejezet — A képviselőjelöltek munkajogi éstársadalombiztosítási jogállása

⋯ 7 változatlan sor ⋯

### A képviselők munkajogi éstársadalombiztosítási jogállása

2. § (1) A képviselő megbízatásának időtartama alatt — az Alkotmányban és e törvényben írt összeférhetetlenségi eseteket kivéve — munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.

2. § (1) A képviselő megbízatásának időtartama alatt — az összeférhetetlenségi eseteket kivéve — munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat.

(2) A képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató — a dolgozó kérésének megfelelően — a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4) Ha a képviselő a megválasztása előtt ügyész, közigazgatási szerv köztisztviselője, fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, valamint e törvény 9. § a) pontjában felsorolt hivatali alkalmazott volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

(5) Ha a képviselő a megválasztása előtt bíró volt és az országgyűlési képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy ismét bíróvá történő kinevezését kéri és a bírói kinevezéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) akkor őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára – határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásánál az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezésnek megfelelően kell eljárni.

(5)

3. § (1)

⋯ 37 változatlan sor ⋯

(2) Az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat felhasználásához a felhatalmazást megadta. A vizsgálóbizottság tagja a vizsgálóbizottság felhatalmazása alapján járhat el.

(3) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alkotmányban és a honvédelemről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására. Ez a jogosultság a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal működése körében keletkezett minősített adatok vonatkozásában a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 17. §-a keretei között érvényesül.

(3) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alaptörvényben és a honvédelemről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására. Ez a jogosultság a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működése körében keletkezett minősített adatok vonatkozásában a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 17. §-a keretei között érvényesül.

(4) Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja a bizottság döntése alapján, külön felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(5) Az országgyűlési képviselő – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat csak a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltak szerinti felhasználói engedély alapján használhatja fel.

(6) A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő — a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon — jogosult a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek működésére szolgáló területre is belépni.

(6) A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága működésére szolgáló területre is belépni.

### III. Fejezet — ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

### A képviselői tisztség összeférhetetlensége

9. § A képviselő – az Alkotmány 20. §-ának (5) bekezdésében foglalt eseteken túlmenően – nem lehet

9. § A képviselő nem lehet

- a) az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;

- a) az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, valamint az alapvető jogok biztosa hivatali szervezetének az alkalmazottja;

- b) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója, igazgatóságának tagja;

- c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja;

- d) a Közbeszerzések Tanácsa tagja;

⋯ 46 változatlan sor ⋯

17. § Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát,

- a) akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak,

- b) akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek,

- a)–b)

- c) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi,

- d) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte.

- d)

### Bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységekés jövedelmek

⋯ 36 változatlan sor ⋯

(3) A képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(4) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Országgyűlés elnökénél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. Az eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának. A bizottság eljárására a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabálya az irányadó.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Mentelmi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- d) befolyásoló részesedés: 1. az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani, 2. az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály) vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé;

- e) közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani

### III/A. Fejezet — A képviselői megbízatás megszűnése

23/A. § (1) A képviselő az Országgyűlés elnökéhez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2) A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Az Országgyűlés elnöke a képviselő lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

23/B. § Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

23/C. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés határozatainak meghozatalában.

(2) Az Országgyűlés annak megállapításáról, hogy a képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

### IV. Fejezet — Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A 18. §-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19. §-ban meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell megtenni az Országgyűlés elnökénél. Ha azonban e tisztségek valamelyike a képviselői mandátum ideje alatt megszűnik, akkor újabb összeférhetetlen tisztség nem létesíthető.

(2)

25. § E szakasz kivételével e törvény az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

### Melléklet az 1990. évi LV. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országgyűlési képviselő,valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke(i) számára

⋯ 510 változatlan sor ⋯