1990. évi C. törvény — mi változott? 2022. január 1.

(5) E törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolítóra, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre, valamint a helyi iparűzési adó vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra, a Befektető-védelmi Alapra és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alapra.

51/L. § (1) A 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke – az 51/N. §-ra figyelemmel – 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés – ha az ott meghatározott feltételek a vállalkozó esetén a 2022-ben végződő adóévben fennállnak – alkalmazható a 2022. évben végződő adóévben is.

(3) Annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozásnak, amely a tevékenységét

- a) 2021-ben kezdte meg,

- aa) az (1) bekezdést a 2021. évben kezdődő adóévében,

- ab) a (2) bekezdést a 2022. évben kezdődő adóévében,

- b) 2022-ben kezdte meg, a (2) bekezdést a 2022. évben kezdődő adóévében

kell alkalmaznia.

51/M. § (1) A vállalkozónak a 2022. évben, az adott előleg-fizetési időszakban esedékes, bevallott és a 2022. évben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel bevallandó iparűzési adóelőleg 50 százalékát kell megfizetni, ha:

- a) a 2021. április 1-jén hatályos, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4)–(6) bekezdése szerint nyilatkozatot tett, feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre,

- b) az a) pont szerinti feltételnek meg nem felelő vállalkozó 2022. február 25-ig nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak arról, hogy

- ba) a 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan mikro-, kis és középvállalkozásnak minősül, valamint

- bb) – ha azt az Art. 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét.

(2) Az (1) bekezdés szerint meg nem fizetendő előlegrészlet összegével az adóhatóság a mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.

51/N. § (1) Az 51/L. § (1) bekezdése szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható, illetve vehető igénybe.

(2) Az 51/L. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás a vállalkozó döntésétől függően – ide nem értve a (4) bekezdés b) pontjában említett esetet –

- a) a vállalkozó tevékenységének függvényében

- aa) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatásként,

- ab) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatásként vagy

- ac) a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatásként, vagy

- b) átmeneti támogatásként

nyújtható, illetve vehető igénybe.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés szerint nyújtható (igénybe vehető) átmeneti támogatás támogatástartalma a 2021. évben végződő adóévi – az 51/L. § (3) bekezdése a) pont szerinti esetben a 2021. évben kezdődő adóévi – adóalap, valamint az alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték (a továbbiakban: általános adómérték) és az 51/L. § (1) bekezdés szerinti adómérték (a továbbiakban: csökkentett adómérték) különbözetének (a továbbiakban: különbözet-adómérték) szorzatával egyező összeg.

(4) Az 51/L. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a támogatás támogatástartalma a 2022. évben kezdődő adóévi adóalap, valamint a különbözet-adómérték szorzatával egyező összeg, s e támogatás, ha a vállalkozó tevékenységét

- a) 2022. január 1. és 2022. június 30. között kezdi meg, a vállalkozó döntésének és tevékenységének függvényében a (2) bekezdés szerinti,

- b) 2022. július 1. és 2022. december 31. között kezdi meg, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerinti

jogcímen nyújtható, illetve vehető igénybe.

(5) Ha – a (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetén – a (3) bekezdés szerinti adóalap összegét meghaladja a 2022. évben végződő adóévi – az 51/L. § (3) bekezdése a) pont ab) alpontja szerinti esetben a 2022. évben kezdődő adóévi – adóalap összege (a továbbiakban: többlet-adóalap), akkor a többlet-adóalap valamint különbözet-adómérték szorzatával egyező összegű támogatás a (2) bekezdés a) pont szerinti jogcímen nyújtható, illetve vehető igénybe.

(6) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén a vállalkozónak 2022. február 25-ig, a (4) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, de legkésőbb 2022. június 30-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkoznia kell arról, hogy

- a) az 51/L. § (2) bekezdés szerinti intézkedés támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és

- b) 2019. december 31-én nem minősült olyan az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak, amely az Atr. 6. § (4a) c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt áll, vagy amelynél az Atr. 6. § (4a) d) pontja szerinti körülmény áll fenn, valamint

- c) – ha azt az Art. 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét.

(7) A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatástartalmat a vállalkozó számára a székhelye és a telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság a 2021. évben végződő – az 51/L. § (3) bekezdése a) pont szerinti esetben a 2021. évben kezdődő, az 51/L. § (3) bekezdése b) pont szerinti esetben a 2022. évben kezdődő – adóévről szóló adóbevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig, a 39/B. § (3) bekezdése szerinti adóalap-megállapítást választó vállalkozó esetén 2022. február 28-ig visszaigazolja.

(8) Ha a vállalkozót – ide nem értve a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tevő, 39/B. § (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozót – nem terheli iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettség a 2022. évben, részére az 51/L. § (2) bekezdés szerinti adóelőny a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogcímeken nyújtható, illetve vehető igénybe.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a támogatás támogatástartalma a 2022. adóévi adóalap, valamint a különbözet-adómérték szorzatával egyező összeg.

(10) Ha a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az egyes ágazatokra eső átmeneti támogatás arányát annak alapján kell megállapítani, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenységből származó árbevétel milyen arányt képviselt a vállalkozó 2021. évi árbevételén belül.

(11) Ha az átmeneti támogatásként nyújtott egyedi támogatás támogatástartalma meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a (10) bekezdés szerinti tevékenységre eső átmeneti támogatás támogatástartalma meghaladja a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget, az önkormányzati adóhatóság a (7) bekezdésben meghatározott határnapot követő második hónap utolsó napjáig megküldi az állami adó- és vámhatóság részére az egyedi támogatásnak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait.

(12) Az állami adó- és vámhatóság a (7) bekezdésben meghatározott határnapot követő harmadik hónap utolsó napjáig továbbítja a (11) bekezdés szerinti adatokat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a közlemény 4. szakasza szerinti közzététel céljából.

(13) Ha a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az igénybe vehető támogatás összegét

- a) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet

- b) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet

- c) a 717/2014/EU bizottsági rendelet

alkalmazásával az alapján kell meghatározni, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenység milyen arányt képviselt az adózó 2021. évi árbevételén belül.

(14) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat, az 51/M. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be. A nyilatkozatokat az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.

51/O. § (1) Átmeneti támogatásban az a mikro-, kis- és középvállalkozás részesülhet, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon mikro-, kis- és középvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá esetében az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

(3) Az átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel.

(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 290 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 345 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(6) Ha az átmeneti támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás (3)–(5) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét.

(7) Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a (3)–(5) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás az átmeneti támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás a (4) és (5) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális átmeneti támogatás összege mikro-, kis- és középvállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 345 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(8) A mikro-, kis- és középvállalkozásnak (kedvezményezettnek) és az adóhatóságnak az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a kedvezmény igénybevételét követő tíz évig meg kell őriznie.

51/P. § (1) A 2022. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2-án hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.

(2) Az önkormányzatnak a 2020. december 2-án hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2022. évben végződő adóévben is fenn kell tartania.

(3) A települési önkormányzat a 2022. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.