1989. évi XXXVII. TÖRVÉNY
a közkegyelem gyakorlásáról
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelmet gyakorol a következők szerint:
Végrehajtási kegyelem¶
1. § (1) A három évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesül
- a) a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt elítélt,
- b) a teherben lévő nő,
- c) az az anya, aki tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekével él,
- d) az ötvenötödik életévét betöltött nő és a hatvanadik életévét betöltött férfi,
- e) aki életveszélyes vagy gyógyíthatatlan súlyos betegségben szenved.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt elítélt határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, a büntetésének tartama a felére csökken.
2. § Mentesülnek a büntetés végrehajtása alól az 1. § (1) bekezdésében felsorolt azok az elítéltek is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott javító-nevelő munka, illetve szigorított javító-nevelő munka büntetést utóbb szabadságvesztésre változtatta át.
3. § Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket – kémkedés kivételével – állam elleni bűncselekmény (az 1961. évi V. törvény IX. fejezete, illetve az 1978. évi IV. törvény X. fejezete) vagy közösség megsértése miatt ítéltek el.
4. § A tiltott határátlépés (1961. évi V. törvény 203. §, 1978. évi IV. törvény 217. §), a hazatérés megtagadása (1961. évi V. törvény 205. §), külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása (1978. évi IV. törvény 217. §) miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt személy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nélkül mentesül a büntetés végrehajtása és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
Eljárási kegyelem¶
5. § (1) Az 1989. október 23-a előtt elkövetett bűncselekmények miatt büntetőeljárás nem indítható, illetőleg nem folytatható gondatlanságból elkövetett bűncselekmény esetén, valamint az 1. § (1) bekezdésének b)–e) pontjaiban meghatározott személy ellen, ha a bíróság előreláthatóan nem szabna ki három évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést.
(2) Az (1) bekezdés alapján megszüntetett büntetőeljárást folytatni kell, ha azt a terhelt az eljárást megszüntető határozat közlésétől számított nyolc nap alatt kéri.
Mentesítés a bűntetett előélethez fűződő hátrányok alól¶
6. § (1) Mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akiket szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, feltéve, hogy büntetésüket e törvény hatálybalépéséig kitöltötték, vagy büntetésük végrehajthatósága eddig az időpontig megszűnt.
(2) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt mindaddig nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, amíg a mellékbüntetések végrehajtása be nem fejeződött, vagy végrehajthatóságuk meg nem szűnt.
Kizáró körülmények¶
7. § Az 1–6. §-ban meghatározott kegyelem nem terjed ki arra,
- a) aki visszaeső (1978. évi IV. törvény 137. § 12., 13. és 14. pont),
- b) akit 1. emberölés bűntette [1978. évi IV. törvény. 166. § (1)–(3) bekezdés], 2. erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette (1978. évi IV. törvény. 167. §), 3. szándékos testi sértés bűntette [1978. évi IV. törvény. 170. § (2)–(5) bekezdés], 4. foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette [1978. évi IV. törvény. 171. § (3) bekezdés], 5. kényszerítés bűntette (1978. évi IV. törvény. 174. §), 6. személyi szabadság megsértésének vétsége vagy bűntette (1978. évi IV. törvény. 175. §), 7. közlekedés biztonsága elleni bűntett [1978. évi IV. törvény. 184. § (1)–(2) bekezdés], 8. ittas járművezetés bűntette [1978. évi IV. törvény. 188. § (2)–(3) bekezdés], 9. kiskorú veszélyeztetésének bűntette (1978. évi IV. törvény. 195. §), 10. erőszakos közösülés bűntette (1978. évi IV. törvény. 197. §), 11. szemérem elleni erőszak bűntette (1978. évi IV. törvény. 198. §), 12. természet elleni erőszakos fajtalanság bűntette (1978. évi IV. törvény. 200. §), 13. hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége (1978. évi IV. törvény. 226. §), 14. kényszervallatás bűntette (1978. évi IV. törvény. 227. §), 15. hivatalos személy elleni erőszak bűntette vagy vétsége (1978. évi IV. törvény. 229. §), 16. közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette vagy vétsége (1978. évi IV. törvény. 230. §), 17. hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűntette vagy vétsége (1978. évi IV. törvény. 231. §), 18. közveszélyokozás bűntette [1978. évi IV. törvény. 259. § (1)–(3) és (5) bekezdés], 19. közérdekű üzem működése megzavarásának bűntette [1978. évi IV. törvény. 260. § (1)–(2) bekezdés], 20. terrorcselekmény bűntette [1978. évi IV. törvény. 261. § (1)–(3) bekezdés], 21. légi jármű hatalomba kerítésének bűntette (1978. évi IV. törvény 262. §), 22. garázdaság bűntette [1978. évi IV. törvény. 271. § (2) bekezdés], 23. lopás bűntette [1978. évi IV. törvény. 316. § (2) bek. d) pontja], 24. rablás bűntette (1978. évi IV. törvény. 321. §), 25. kifosztás bűntette (1978. évi IV. törvény. 322. §), 26. zsarolás bűntette (1978. évi IV. törvény. 323. §) miatt ítéltek el, vagy ilyen bűncselekmény miatt kell ellene büntetőeljárást indítani, illetőleg folytatni;
- c) akivel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki, ha az összbüntetésbe foglalt büntetések bármelyikét a b) pontban felsorolt valamely bűncselekmény miatt szabták ki.
8. § Nem terjed ki a mentesítés azokra a 6. § (1) bekezdése alá eső elítéltekre, akikkel szemben a bíróság összbüntetést szabott ki és az összbüntetés mértéke az ott meghatározott időtartamot meghaladja.
9. § A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre, vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek.
10. § Mentesülnek a végrehajtás alól azok, akiket szabálysértés miatt elzárással sújtottak.
11. § Az 1–4. §-ban szabályozott végrehajtási kegyelem alkalmazhatóságát az elítélt kérelmére a büntetésvégrehajtási bíró felülvizsgálja.
Záró rendelkezések¶
12. § E törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügyminiszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik.