1989. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2011. július 20.
A 2010. december 8. és 2011. július 20. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 22 sor került ki.
← Előző módosítás (2010. december 8.)Következő módosítás (2011. december 22.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 50 változatlan sor ⋯
(2) Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele, (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló) a második választási fordulóban
- a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak;
- b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
- b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban
- a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;
- b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
- b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
(4)
⋯ 1 változatlan sor ⋯
8. § (1) A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában — e törvény mellékletében írt számítási mód alapján — a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy listára szavazhat.
(2) Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott szavazatok arányában — e törvény mellékletében írt számítási mód alapján — jutnak mandátumhoz feltéve, ha a választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott.
(2) Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott szavazatok arányában — e törvény mellékletében írt számítási mód alapján — jutnak mandátumhoz.
(3) Ha az (1)—(2) bekezdés szerinti számítást követően a területi választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a lista is mandátumot szerez, amely az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás elvégzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandátummal az országos listán megszerezhető mandátumok száma növekszik.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(9) Ha a területi választókerületben a választáson egyetlen pártlistát sem indítottak, a területi választókerületre eső mandátumok felkerülnek az országos listára, és a töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra.
(10) Ha a területi választókerületben a második választási forduló érvénytelen volt, mert a választópolgárok egynegyede sem szavazott, akkor az első választási fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen területi választókerületi mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra.
(10)
9. § (1) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek:
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(4) A kapcsolt területi lista töredékszavazatai felkerülnek arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a területi listát kapcsoló pártok országos listái vesznek részt.
(5) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe – a 8. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével – az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem számolhatók el töredékszavazatként az olyan területi listára, illetőleg listakapcsolásnak vagy közös listának arra a tagjára leadott szavazatok, amely a 8. § (5) bekezdése alapján nem kaphat mandátumot.
(5) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem számolhatók el töredékszavazatként az olyan területi listára, illetőleg listakapcsolásnak vagy közös listának arra a tagjára leadott szavazatok, amely a 8. § (5) bekezdése alapján nem kaphat mandátumot.
(6) Azok a pártok, amelyek országos listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra jutó töredékszavazatok összesített számának arányában szereznek mandátumot.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
### XI. Fejezet — Időközi választás
46. § (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetőleg, ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani.
46. § (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója eredménytelen, vagy ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani.
(2)
⋯ 8 változatlan sor ⋯
### XII. Fejezet — Záró rendelkezések
#### 47. §
47. § E törvénynek az egyes választási törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésének napját megelőzően kitűzött időközi választások tekintetében nem kell alkalmazni.
#### 48. §
⋯ 91 változatlan sor ⋯
b) Érvénytelen első választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott.
c) Érvényes második választási forduló
Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede.
Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második forduló érvényes.
d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az egynegyede.
2. Eredményes és eredménytelen választási forduló:
a) Eredményes első választási forduló
⋯ 6 változatlan sor ⋯
c) Eredményes második választási forduló
Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] első választási fordulót követő második érvényes választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] első választási fordulót követő második választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak.
d) Eredménytelen második választási forduló
Eredménytelen az az érvényes [1/c) pont] második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak.
Eredménytelen az a második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak.
Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont vagy 2/c) pont szerinti szavazatszámot.
Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az első érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont szerinti szavazatszámot, vagy a második választási fordulóban a 2/c) pontban foglaltakra figyelemmel a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
II. Területi választókerület
⋯ 5 változatlan sor ⋯
b) Érvénytelen választási forduló
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.
Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele vagy annál kevesebb választópolgár szavazott.
c) Érvényes második választási forduló
Érvényes az az első érvénytelen fordulót [1/b) pont] követő második választási forduló, amelyen a választásra jogosultaknak több mint az egynegyede szavazott.
Érvényes az érvénytelen első fordulót [1/b) pont] követő második választási forduló.
d) Érvénytelen második választási forduló
Érvénytelen az első érvénytelen választási fordulót [1/b) pont] követő második forduló, amelyen a választójogosultak egynegyede vagy ennél kevesebb szavazott.
2. A területi listás választási eredmény kiszámításának előfeltételei:
a) területi listákra leadott érvényes szavazatok országos összesítése pártonként külön-külön,
⋯ 76 változatlan sor ⋯