1989. évi XXXIII. törvény — mi változott? 2014. május 6.
A 2014. március 15. és 2014. május 6. között hatályba lépett módosítások. 35 sor került be, 21 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. március 15.)Következő módosítás (2020. május 29.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
1. § E törvény hatálya azokra az egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
1/A. § A pártra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Ectv. 11. § (3), (6) és (7) bekezdésének a civil szervezetekre irányadó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.
1/A. § A pártra
- a) – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek egyesülésére, szétválására, felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, és
- b) az Ectv. 11. § (3)–(5), (6) és (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
### II. Fejezet — A párt működése
2. § (1) A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek.
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(3) Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.
(4) A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az egyesülési jogról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert.
(4) A párt tagja a párt szervei által hozott határozat ellen csak az Ectv. és a Polgári törvénykönyv egyesületekre vonatkozó rendelkezései, vagy e törvény megsértése esetén indíthat pert.
(5) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
(5) Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
(6)
### III. Fejezet — A párt megszűnése
3. § (1) A párt megszűnhet:
3. § (1) A párt jogutóddal szűnik meg, ha
- a) más párttal való egyesüléssel,
- b) két vagy több pártra való szétválással,
- c) feloszlással,
- d) a bíróság által való feloszlatással vagy
- e) megszűnésének megállapításával.
- a) más párttal összeolvad,
- b) más pártba beolvad, vagy
- c) több pártra válik külön.
(1a) A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha
- a) feloszlik,
- b) a bíróság feloszlatja,
- c) a bíróság megszünteti, vagy
- d) a bíróság megállapítja megszűnését,
és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.
(1b) Pártból való kiválás esetén jogutód csak párt lehet.
(2) A bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt megszűnését, ha az tevékenységével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
(3) A bíróság az ügyészség indítványára — a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával — megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
- b) azt a tényt, hogy a hitelezők kielégítése után vagyona nem maradt, vagy
- c) hogy fennmaradó vagyonát a 8. § (1) bekezdése szerinti alapítvány tulajdonába adta.
(8) A bíróság a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozatáról értesíti az Országgyűlés elnökét.
3/A. § (1) A párt megszűnése esetén egyszerűsített törlési eljárásnak nincs helye.
(2) A párt ellen csődeljárásnak nincs helye.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
3/C. § (1) A párt a felszámolás elrendelését követően az 5. § szerinti támogatásra nem jogosult.
(2) A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra megidézi a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli vezető tisztségviselőit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson adja át a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény előírásai szerint készített beszámolót, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.
(2) A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra meg kell idézni a párt vezető tisztségviselőit, a pártnak a párt felszámolása elrendelését megelőző 10 évben közreműködő vezető tisztségviselőit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson adja át a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény előírásai szerint készített pénzügyi kimutatást, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére (korábbi vezető tisztségviselőjére) 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére, illetve a párt korábbi vezető tisztségviselőjére 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.
3/D. § (1) A párttal szemben egyszerűsített felszámolásnak nincs helye.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
### IV. Fejezet — A párt vagyona és gazdálkodása
4. § (1) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
4. § (1) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
(2) A párt részére – az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(2) A párt e törvény rendelkezései szerint támogatásra jogosult. A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át — egyenlő arányban — az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.
(3) A támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
(3) A támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét az Országgyűlés alakuló ülését követő hónap első napjától kell figyelembe venni.
(4) A pártok támogatására fordítandó összeget a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.
6. § (1) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdálkodó tevékenységeket folytathatja:
6. § (1) A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja:
- a) politikai céljainak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;
- b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.
(2) A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.
(2) A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdasági-vállalkozási tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.
(3) A párt egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, azonban más gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(5) Ha a párt az (1)—(4) bekezdésben foglalt szabályokat megsérti a 4. § (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.
7. § Ha a párt a 3. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltaknak megfelelően szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt határozza meg.
7. § Ha a párt más párttal összeolvad, más pártba beolvad, vagy több pártra válik külön, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a párt szétválási tervben határozza meg.
8. § (1) Ha a párt a 3. § (1) bekezdése c)-e) pontjának megfelelően szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött — az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló — bizottság dolgozza ki. Az alapítvány létrehozásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
8. § (1) Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. Az alapítvány részletes céljait és felhasználásának módját az Országgyűlés által kiküldött – az országos listán mandátumot szerzett pártok egy-egy képviselőjéből álló – bizottság dolgozza ki.
(2) Ha a párt a feloszlásának kimondásával szűnik meg, az (1) bekezdésben említett alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát már működő alapítvány javára felajánlhatja.
9. § (1) A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is – e törvény 1. számú mellékletében meghatározott minta szerint – közzétenni.
9. § (1) A pártok kötelesek minden év május 31-ig az 1. számú melléklet szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is közzétenni.
(2) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – külön kell feltüntetni.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(4) A támogatásra jogosult alapítványok támogatásának naptári évre számított összege nem lehet alacsonyabb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben a tárgyévet megelőző évben a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására tervezett előirányzatok összege.
(5) A támogatás az alapítványt az azt alapító pártra, valamint e párt jelöltjeire az országgyűlési képviselők utolsó általános választásán leadott szavazatok arányában illeti meg.
(5) A támogatás az alapítványt az azt alapító pártra, valamint e párt jelöltjeire az országgyűlési képviselők legutóbbi általános választásán leadott szavazatok arányában illeti meg.
(6) A támogatás felosztása szempontjából az országgyűlési képviselők általános választásának eredményét első ízben az Országgyűlés megalakulását követő naptári negyedév első napjától kell figyelembe venni.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(3) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek.
(4) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozza a bíróság eljárását.
(4) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza.
### VI. Fejezet — Záró rendelkezések
⋯ 19 változatlan sor ⋯
### 1. számú melléklet a pártok működéséről és gazdálkodásáról szólótörvényhez
A pártok beszámolója
Pénzügyi kimutatás
Bevételek:
⋯ 128 változatlan sor ⋯