1989. évi XXXIII. törvény — mi változott? 2014. január 1.

1/A. § A pártra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az Ectv. 11. § (3), (6) és (7) bekezdésének a civil szervezetekre irányadó rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.

(6)

3/A. § (1) A párt megszűnése esetén egyszerűsített törlési eljárásnak nincs helye.

(2) A párt ellen csődeljárásnak nincs helye.

(3) A párt fizetésképtelenségét nem lehet megállapítani a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá az Ectv. 10. § (3) bekezdése szerinti esetekben.

(4) A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben akkor lehet kezdeményezni a párt felszámolását, ha a tartozása eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot.

(5) A Cstv. 26. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, az Ectv. 10. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság által – a párt kérelmére, tartozásai kifizetésére – engedélyezett határidő lejárta a választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszakra esik, a bíróság által engedélyezett fizetési haladék az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig meghosszabbodik.

(6) A választási eljárásról szóló törvény szerinti, az országgyűlési képviselők általános választása kampányidőszaka kezdetétől az országgyűlési képviselők általános választása eredményének jogerős megállapításáig tartó időszak alatt a párt felszámolása nem rendelhető el, a felszámolási eljárást elrendelő végzés és az e végzést másodfokon elbíráló végzés meghozatalára a Cstv.-ben meghatározott határidő ezen időszakkal meghosszabbodik.

3/B. § A felszámolás körébe a párt felszámolásának elrendelésekor a tulajdonában lévő és a felszámolási eljárás alatt szerzett vagyon tartozik.

3/C. § (1) A párt a felszámolás elrendelését követően az 5. § szerinti támogatásra nem jogosult.

(2) A párt felszámolás körébe tartozó vagyonának és kötelezettségállományának megállapítása érdekében a bíróság a felszámolás jogerős elrendelését követő 45 napon belül nyilvános meghallgatást tart. A meghallgatásra megidézi a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli vezető tisztségviselőit, a felszámolót, továbbá az ideiglenes vagyonfelügyelőt, ha ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére is sor került. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson tesz eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási és nyilatkozattételi kötelezettségeknek, a korábbi vezető tisztségviselők a bíróság kérésére nyilatkozatot tesznek a párt vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó, a vezetésük alatti időszak adatairól. A párt vezető tisztségviselője a meghallgatáson adja át a felszámolónak a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérlegre irányadó szabályok szerint elkészített záró beszámolót, az e törvény előírásai szerint készített beszámolót, a törtévre vonatkozóan is. A párt vezető tisztségviselőjének igazolnia kell továbbá, hogy a párt eleget tett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti záró adóbevallási kötelezettségének is.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a párt vezető tisztségviselőjére (korábbi vezető tisztségviselőjére) 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő összegű pénzbírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.

3/D. § (1) A párttal szemben egyszerűsített felszámolásnak nincs helye.

(2) A felszámolási eljárásban a párt vagyonának értékesítése során nem szerezhet tulajdonjogot – a Cstv.-ben felsoroltakon kívül –

- a) a pártnak, a párt által alapított gazdasági társaságnak és a párt által a 9/A. § szerint alapított alapítványnak a vezető tisztségviselője,

- b) a párt felszámolása elrendelését megelőzően 10 éven belüli időszakban vezető tisztségviselő tisztséget betöltő személy,

- c) a párt által

- ca) alapított gazdasági társaság,

- cb) a 9/A. § alapján alapított alapítvány,

- d) az a)–b) pontban említett személyek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

3/E. § A párt felszámolásának befejeződését követően fennmaradt vagyont a bíróság a 8. § szerinti alapítvány részére adja át.

3/F. § Ha a párt jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a párt vezető tisztségviselőivel szemben, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a párt vezető tisztségviselője a párt fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

4. § (1) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetve a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

(2) A párt részére – az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

(3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira.

(4) Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

5. § (1) E törvény alapján az állam tulajdonából ingyenesen a központi költségvetésből támogatásra jogosult pártok tulajdonába kerülnek – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok az ott meghatározott tulajdoni hányadok szerint.

(2) A párt e törvény rendelkezései szerint támogatásra jogosult. A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át — egyenlő arányban — az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.

(3) A támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

(4) A pártok támogatására fordítandó összeget a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.

(2) A pénzügyi kimutatásban az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot meghaladó hozzájárulásokat – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – külön kell feltüntetni.

9/A. § (1) A párt a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából, külön törvény rendelkezései szerint, a központi költségvetésből az e §-ban meghatározott támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre.

(2) A támogatás kifizetése naptári negyedévenként történik, a negyedév első napján.

(3) A támogatásra az adott negyedévben az az alapítvány jogosult,

- a) amelyet olyan párt alapított, amely az adott negyedév első napján az 5. § (2) bekezdése alapján támogatásra jogosult, és

(4) A támogatásra jogosult alapítványok támogatásának naptári évre számított összege nem lehet alacsonyabb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben a tárgyévet megelőző évben a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására tervezett előirányzatok összege.

(5) A támogatás az alapítványt az azt alapító pártra, valamint e párt jelöltjeire az országgyűlési képviselők utolsó általános választásán leadott szavazatok arányában illeti meg.

(6) A támogatás felosztása szempontjából az országgyűlési képviselők általános választásának eredményét első ízben az Országgyűlés megalakulását követő naptári negyedév első napjától kell figyelembe venni.

(8) Pártonként csak egy alapítvány részesíthető az e § szerinti támogatásban.

(3) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek.

12. § Az I-IV. Fejezet, az V. Fejezet, a 15. §, a 16. §, 17. § és az 1–3. számú melléklet az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

17. § E törvénynek az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ft

Ft

3. A párt országgyűlési képviselőcsoportjának

nyújtott állami támogatás

Ft

4. Egyéb hozzájárulások, adományok

(az 500 000 forint feletti hozzájárulás nevesítve)

Ft

5. A párt által alapított vállalat és korlátolt

felelősségű társaság nyereségéből származó bevétel

Ft

Ft

Ft

1. Támogatás a párt országgyűlési képviselőcsoportja számára

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft