Kkt. — mi változott? 2025. július 5.
A 2025. július 1. és 2025. július 5. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. július 1.)Következő módosítás (2025. július 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 918 változatlan sor ⋯
- f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
- g) a természet védelmére,
- h) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra,
- i) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára
- i) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára, és
- j) a biztonsági öv használatára
vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.
(1a) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti előírás nem alkalmazható az M2 és M3 kategóriába tartozó gépjárművek esetében.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes előírásokat megszegik, az üzemben tartóval (járműszerelvény esetében a vontatást végző jármű üzemben tartójával), illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben
- a) az (1) bekezdés a)–c) és e)–h) pontja szerinti esetben 16 000 forinttól 468 000 forintig,
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(3b) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának az (1) bekezdés d) és i) pontja esetén kizárólag az ED törvényben meghatározott UD rendszer üzemeltetője által felvételezett, 21/K. § (3) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott, a mérési adatok tekintetében hitelesített vagy kalibrált mérőeszközből származó, közvetlen adatkapcsolat útján átadott adatok, valamint a 21/K. § (3) bekezdés g)–h) pontja szerint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer által közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján van helye.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó határozat tekintetében nem elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikusan aláírt vagy lebélyegzett döntésről a hatóság papíralapú kiadmányt a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel való rögzítésével is készíthet, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.
(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)–g) és j) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás megszegését követő 150 napon belül kézbesíti. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó határozat tekintetében nem elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikusan aláírt vagy lebélyegzett döntésről a hatóság papíralapú kiadmányt a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel való rögzítésével is készíthet, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette. A (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala a Kormány rendeletében meghatározott feltételek esetén automatikus döntéshozatal útján történik.
(4a) Az (1) bekezdés a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.
(4a) Az (1) bekezdés a)–c), e)–g) és j) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő négy hónapon belül, az (1) bekezdés d), h) és i) pontjában meghatározott szabályszegés miatt indult elsőfokú eljárást az előírás megszegését követő öt hónapon belül be kell fejezni.
(4b) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság – kivéve a közlekedési hatóság – által hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
⋯ 28 változatlan sor ⋯
21/B. § (1) Ha a 20. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontjára, kc) alpontján belül a fényjelző készülék piros fényjelzésére, kd) és kg)–kh) alpontjára vonatkozó szabályok megszegését a 2015/413/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) átültető más európai uniós tagállamban (a továbbiakban e § alkalmazásában: más tagállam) bejegyzett gépjárművel követték el, a 20. § (11) bekezdés e)–f) pontjaiban meghatározott hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e), f) és h) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e), f), h) és j) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.
(3) A 20. § és a 21. § alkalmazása során a jogszabályban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával, a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti állam valamely hivatalos nyelvén tájékoztatni kell az üzembentartót az elkövetett szabályszegésről, az érintett gépjármű adatairól, a szabályszegés miatt megállapított pénzbírság összegéről, a befizetési határidőről, az e törvény szerinti kimentési okokról és azok igazolásának módjáról és határidejéről, az eljáró hatóság megnevezéséről és címéről, valamint a jogorvoslat lehetőségéről vagy annak hiányáról.
⋯ 395 változatlan sor ⋯
(5) A vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.
(5a) A vizsgáló állomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával és rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgáló állomással szemben 130 000 forinttól 1 300 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló kormányrendelet állapítja meg.
(5a) A vizsgáló állomás által a közúti járművek időszakos vizsgálatával, honosítási eljárásával, valamint rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a közlekedési hatóság a vizsgáló állomással szemben 130 000 forinttól 1 300 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló kormányrendelet állapítja meg.
(5b) A közlekedési hatóság a vizsgáló állomás engedélyét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben felfüggeszti vagy visszavonja, amennyiben a vizsgáló állomás a tevékenységére vonatkozó – az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt – előírásokat, engedélyben foglaltakat megsérti.
(6) A jármű honosítási eljárása, forgalomba helyezés előtti vizsgálata, valamint időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság kormánytisztviselője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezik, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.
(6a) A (6) bekezdésben foglaltakon túl, nem engedélyezhető, nem végezhető a műszaki vizsgabiztosi tevékenység annak, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet), vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
⋯ 1300 változatlan sor ⋯