Kkt. — mi változott? 2024. december 23.

14/B. § (1) E § alkalmazásában a bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető közforgalom elől el nem zárt magánútra, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózatra a közterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és a közterület-felügyelet alatt a közterület-felügyelőt is érteni kell.

(2) A bárki által igénybe vehető létesítményhez vezető közforgalom elől el nem zárt magánút, valamint az ahhoz tartozó belső úthálózat tulajdonosa vagy üzemeltetője (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kezelő) kezdeményezésére a közterület-felügyelet a megállást vagy várakozást tiltó és az elszállításra figyelmeztető jelzőtáblával kiegészített jelzőtábla hatálya alá eső (1) bekezdés szerinti területen szabálytalanul várakozó járművet a (3)–(10) bekezdés alkalmazásával elszállíthatja vagy elszállíttathatja. A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A kezelő az elszállított jármű forgalmi rendszámát saját honlapján, ennek hiányában az (1) bekezdés szerinti létesítményben közzéteszi, a közleményben megjelölve azt is, hogy az intézkedés során mely közterület-felügyeleti szerv járt el és mely elérhetőségen kérhet további tájékoztatást az elszállított jármű tulajdonosa vagy üzembentartója.

(3) A jármű e § követelményeinek megfelelő elszállításakor a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a kezelőt és a közterület-felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(4) Ha a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa megállapítható, a kezelő a (2) bekezdés szerint szabálytalanul várakozó jármű elszállíttatásának kezdeményezését megelőzően, igazolható módon felhívja a jármű üzembentartóját vagy tulajdonosát, hogy a járművet a felhívás közlésétől számított 20 napos határidőn belül szállítsa el, egyben tájékoztatja, hogy ennek elmulasztása a jármű elszállítását vonhatja maga után.

(5) A jármű elszállításának akkor is helye van, ha a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa a szabálytalan várakozás megkezdésétől számított 30 napon belül nem állapítható meg vagy a felhívására tett kísérlet igazolható módon 30 napon túl nem vezetett eredményre.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt felhívási kötelezettségre tekintet nélkül a hatósági engedéllyel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, valamint az olyan járművet, amely láthatóan a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető műszaki állapotban van, a szabálytalan várakozás megkezdésétől számított 5 nap elteltével a kezelő kezdeményezésére a tulajdonos vagy az üzembentartó egyidejű értesítése mellett a közterület-felügyelet elszállítja.

(7) A kezelő az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges alábbi adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető:

- a) a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának

- aa) természetes személyazonosító adatai,

- ab) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatai, és

- b) a jármű azonosító adatai.

(8) A közterület-felügyelet az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-ának alkalmazásával jár el. A közterület-felügyelet intézkedésének költségeit a jármű üzembentartója vagy tulajdonosa fizeti, a kezelő megelőlegezi. A közterület-felügyelet a jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának a teljesítése folytán, ennek hiányában a jármű értékesítése vagy egyéb módon történő hasznosítása – ideértve az egyéb módon nem hasznosítható járműnek regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadását is – során befolyt összeget saját – előlegezéssel nem rendezett – költségeinek levonását követően a kezelő részére az intézkedésével összefüggésben megelőlegezett költségek erejéig visszatéríti.

(9) Ha az elszállított jármű üzembentartója vagy tulajdonosa az értékesítést, a más módon történő hasznosítást – ideértve az egyéb módon nem hasznosítható járműnek regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadását is – követően jelentkezik, a tulajdonos részére az ekként befolyt és a felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(10) A közterület-felügyelet a jármű értékesítése vagy egyéb módon történő hasznosítása során – ideértve az egyéb módon nem hasznosítható járműnek regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadását is – meg nem térült indokolt és igazolt költségeit, ha azok a jármű üzembentartójának vagy tulajdonosának a teljesítése folytán az elszállítást követő 1 éven belül nem térültek meg, a kezelővel szemben érvényesítheti. Ezt meghaladóan a közforgalom elől el nem zárt magánút kezelőjével szemben az intézkedés során eljárt közterület-felügyelet a jármű elszállításával és további kezelésével összefüggésben igényt nem érvényesíthet.

(3) A közúti közlekedési szakember tevékenységét akkor folytathatja, ha a közúti közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására, valamint a tevékenységének végzésére vonatkozó rendeletekben előírt ismereteket – a vizsgakövetelmények teljesítésével igazoltan – megszerezte és az időszakos szakirányú kötelező továbbképzést teljesítette.

18/K. § Az 50 km távolságot meg nem haladó járathosszon menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatást végző gépjármű vezetőjének a munkabeosztását – a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapul vételével – úgy kell meghatározni, hogy a vezetési szünetek (megszakítások), valamint a vezetési- és pihenő idők mértéke és aránya a gépjármű vezetőjének biztonságos vezetésre alkalmas állapotát folyamatosan biztosítsa.

(7) Ha a járművet az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban ellenőrzi – a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élőállat-szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával – az ellenőrző hatóság a bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) biztosítási intézkedésekre vonatkozó szabályai, valamint a 44. § (9)–(12) bekezdésében foglaltak szerint visszatarthatja.

(7a) A jármű nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha

- a) a bírságfizetésre kötelezett székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

(8)

(9)

(10)

(15) Amennyiben az eljáró hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a jármű vezetőjének, vagy üzemben tartójának közigazgatási bírság tartozása áll fenn, a (7) bekezdésben, valamint a 44. § (9)–(12) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(16) Ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés d), h) vagy i) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, vagy a megindított közigazgatási eljárásban az üzembentartó személye még nem került megállapításra, úgy – tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére – a (7) bekezdésben, valamint a 44. § (9)–(12) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.

(3) Amennyiben a 44. § (10) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.

(4) Amennyiben az ellenőrzés során az ügyfél tolmácsot kér, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig a hatóság a járművet visszatarthatja a 44. §-ban foglaltak szerint.

(5) Ha a közlekedési hatóság által lefolytatott ellenőrzés során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvet aláíró, a személyazonosságát igazoló dokumentum alapján azonosított ügyfél aláírásképének rögzítése és az ezt az adatot is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor az így felvett elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy

- a) az ügyfél az ellenőrzési jegyzőkönyvet megismerte és aláírta,

- b) a jegyzőkönyvben tett nyilatkozatait saját maga tette meg.

(2) A hatóság a típusvizsgálat során azt ellenőrzi, hogy a járműtípus megfelel-e jogszabályban meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, valamint a vonatkozó járműműszaki előírásoknak.

24/C. § (1) A járműműszaki előírás a közúti járművek, továbbá ezek tulajdonságai, alkatrészei, tartozékai és önálló műszaki egységei műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeire vonatkozó technikai, technológiai jellegű műszaki és szakmai követelmény, olyan szakmai szabály, amelynek alkalmazása a címzettek számára kötelező, betartását a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(2) A járműműszaki előírásokat a nemzetközi és uniós jogi aktusok, valamint a hazai jogszabályok alapulvételével, azokkal összhangban, a tudomány, a technika és a technológia mindenkori állásának megfelelően, közlekedési szakértői vélemények mérlegelésével, valamint az európai és nemzeti szabályokra és szabványokra is figyelemmel kell kidolgozni.

(3) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben kijelölt felelős szakértői testület dolgozza ki a járműműszaki előírásokat, technológiai folyamatokat, eljárásrendeket. A járműműszaki előírásokat a szakértői testület javaslata alapján a közlekedési hatóság közzéteszi a honlapján.

(2) A közműszolgáltató – a közúthálózat fejlesztésének közérdekűségére tekintettel, az útépítés mint közérdekből megvalósítandó beruházás megvalósítása érdekében – az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni, amelyre az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb, közműszakasz fejlesztés esetén, ha azt jogszabályi és más kötelezettségek lehetővé teszik, maximum 12 hónap – határidőt határoz meg. A közműszolgáltató a véleményét az építtető értesítésének kézhezvételétől számított tíznapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető és a közműszolgáltató – a közműszolgáltató véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül – a közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni.

(3) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést (beleértve a tervezési munkákat is) a vonatkozó jogszabályok szerinti eljárásban általa kiválasztott, megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a közműszolgáltató tűrni köteles.

(12) Ha a közúthálózat fejlesztésének végleges nyomvonalával érintett ingatlanon fogyasztói mérőóra került felszerelésre, a fogyasztó ellátását szolgáló közműszakasz bontását és a mérőóra leszerelését a közműszolgáltató köteles az építtető kérelmére 30 napon belül elvégezni, ha a tulajdonosi hozzájárulást rögzítő birtokbavételi jegyzőkönyvet az építtető csatolja.

- ca) a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése során megállapított, a 44. § (8) bekezdésében meghatározott mértékű szabályszegés esetén az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság kiérkezéséig a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló miniszteri rendelet szerinti, egyedi elbírálás alapján kiadható közútkezelői hozzájárulással közlekedtethető járművet két órát meghaladó időtartamon túl is, az egyszerűsített eljárásban kiadható közútkezelői hozzájárulással közlekedtethető járművet legfeljebb két óra időtartamra,

35. § (1) Az út kezelője az útkezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános, felróhatóságon alapuló felelősségi alakzatára vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően 30 napos határidővel kell a közút kezelőjéhez bejelenteni. A polgári jog általános felelősségi szabályaitól eltérően, ha a károsult a bejelentésre előírt 30 napos határidőt elmulasztja, a közútkezelő felelőssége nem áll be, kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy a kárt okozó, a közút kezelőjének a kárfelelősségébe tartozó állapot a kár bejelentésének időpontjában is fennáll.

(2) Ha az út kezelője a tevékenységére irányadó jogszabályoknak megfelelően járt el, akkor nem állapítható meg az útkezelő felróható magatartása.

(3) A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdő, fasor vagy cserjesáv telepíthető. Az ebből a célból az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evtv.) rendelkezései alapján telepített vagy az Evtv. szerint erre a célra alkalmas erdőt védelmi rendeltetésű erdőnek kell nyilvánítani. A telepítésekhez minden esetben meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy vagyonkezelői jogát, vagy az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének a hozzájárulását.

- e) a járművek összeépítésére és átalakítására vonatkozó előírások megtartására, valamint a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott alkatrészek minősége tanúsításának meglétére,

- f) a járműfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására, és

- g) a közút kezelőjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött járművek közlekedésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére

- a) az a) pont tekintetében a rendőrség;

- b) a b), d), e) és g) pont tekintetében jogszabály alapján a rendőrség;

- c) a b)–g) pont tekintetében a közlekedési hatóság;

- d) a c) és d) pont tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság

(az a)–d) pont szerinti ellenőrzési feladatok végzésére jogosultak a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult.

(3) Az (1) bekezdés a) és g) pontja tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

(4) Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen időlegesen elveheti.

(5) Az ellenőrző hatóság, amennyiben azt a jármű műszaki állapota indokolja, a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás elvégeztetéséről az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részéről felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármű üzembentartójával.

(6) A jármű vezetőjének vezetési és pihenőidejére vonatkozó – a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott – előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.

(7) Ha az ellenőrzés alá vont jármű jogszabályban össztömegre, tengelyterhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, illetve műszaki állapota szerint balesethez vezethet, az ellenőrző hatóság a jármű továbbközlekedését megtiltja. A jármű a közúti forgalomban történő részvétellel – a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig – a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a hiányosságok megállapítását követően az ellenőrzés helyét nem a közúti forgalomban történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő visszatérése egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozó hely kijelölésétől. A (4) bekezdés szerint időlegesen elvett okmányok visszaadását megelőzően az ellenőrző hatóság újabb ellenőrzést végezhet.

(8) Amennyiben az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a 20. § (1) bekezdés c), e) és h) pontjában felsorolt szabályok valamelyikét megszegték és a szabályszegés a közlekedés biztonságára kockázatot jelent, az (5)–(7) bekezdésbe nem tartozó esetekben az eljáró hatóság az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül az Ákr. biztosítási intézkedésekre vonatkozóan megállapított feltételei szerint a járművet visszatartja a közlekedésbiztonsági kockázat elhárításáig.

(9) A jármű részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni, és a (4) bekezdés szerint időlegesen elvett okmányok mellett a jármű hatósági jelzéseit – az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak a járművezető részére történő átadása mellett – a visszatartás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt és hatósági jelzést – ha azt a jogosult a visszatartás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át – a kiállító hatósághoz, az időlegesen elvett okmányokat a jármű jogszabályban meghatározott üzembentartója részére kell megküldeni.

(10) A jármű vezetőjét jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén, továbbá – a jármű honossága szerint – orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni kell a (9) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről, valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.

(11) A közúti ellenőrzések során – ha a jármű üzembentartója nincs jelen – az ellenőrző hatóság az üzembentartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.

(12) A jármű visszatartásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.

(13) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés c)–e) pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott járműfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.

(14) A közlekedési hatóság e törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához közvetlen adathozzáféréssel, díjmentesen átveszi a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt adatokat.

(9) A 18. § (8e) bekezdése szerinti adatokat adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében az ott megjelölt szervek az átvétel időpontjától számított 5 évig kezelik.

(10) A középiskolát a középiskolai tanfolyam és vizsga ellátásával összefüggésben történő adatkezelése tekintetében képző szervnek és vizsgaközpontnak kell tekinteni. A középiskola az általa kezelt adatokat – személyazonosításra alkalmatlanná tett módon – statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

- 9. az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény; a két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a kétméteres vagy annál kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz;

- 10. az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó) – a Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont kivételével –, a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint az út területén belül ültetett fa – az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok;

- 13. a 24/C. § szerinti járműműszaki előírások kidolgozását végző szakértői testület létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

- 18. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának, valamint a középiskolában és szakképző intézményben folytatott járművezetői képzésnek és vizsgáztatásnak a részletes szabályait,

- 27. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői feladatokról, a díjfizetés, a szakkíséret és kíséret személyi és tárgyi feltételeiről szóló, valamint az össztömeg és tengelysúlyméréssel összefüggő közlekedési szabályokat,