Kkt. — mi változott? 2023. december 27.
A 2023. november 8. és 2023. december 27. között hatályba lépett módosítások. 38 sor került be, 21 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. november 8.)Következő módosítás (2024. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 300 változatlan sor ⋯
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okból a közút kezelője forgalombiztonsági érdekből a tehergépjárművek közlekedését ideiglenesen korlátozhatja – azok pihenőhelyre történő terelésével vagy félreállításával – mindaddig, amíg a biztonságos közlekedés feltételei helyre nem állnak.
14/A. § (1) A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzemben tartó vagy a tulajdonos (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: üzemben tartó) és a rendőrség előzetes értesítésével elszállítással eltávolíthatja vagy eltávolíttathatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos.
14/A. § (1) Az országos közúton a közút kezelője – a rendőrség értesítésével – elszállíthatja azt a járművet, amely
(2) A jármű elszállítása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.
- a) a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos, vagy
- b) a közútkezelői feladatok ellátását akadályozó, a forgalom által nem indokolt helyzetben van, vagy
- c) a közúti ellenőrzéseket akadályozó helyzetben várakozik, vagy
- d) a közút területén hátrahagyott módon várakozik.
(3) Amennyiben az üzemben tartó a jármű eltávolításáról előzetesen nem értesíthető, a közút kezelője a járművet elszállíthatja vagy elszállíttathatja. Az üzemben tartót a jármű eltávolításáról és a tárolás helyéről ilyen esetben utólag értesíteni kell.
(2) A jármű elszállítása esetén a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.
(4) Az üzemben tartó a közútkezelő utólagos értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás igazolt költségeinek megtérítését követően elszállítani. Amennyiben az üzemben tartó ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 180 napon belül sem tesz eleget, vagy az üzemben tartó 180 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa az értékesítést, vagy más módon történő hasznosítást követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből, vagy a más módon történő hasznosításból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel kapcsolatban felmerült igazolt költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(3) A közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének részletszabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A gyorsforgalmi közúton a közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.
(4) Az üzembentartó vagy a tulajdonos a közútkezelő értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 90 napon belül sem tesz eleget, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos az elszállítást követő 90 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak, más jármű esetén regisztrált bontó-hulladékkezelő részére átadni.
(6) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát. A jegyző a tárolásra való alkalmasságról hatósági bizonyítványt állít ki.
(5) Ha az elszállított jármű üzembentartója vagy tulajdonosa az értékesítést, a más módon történő hasznosítást vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadást követő 60 napon belül jelentkezik, a tulajdonos részére az értékesítésből, a más módon történő hasznosításból, vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadásból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel, más módon hasznosítással vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadással kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.
(7) Az ingatlan a (6) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha
(6) A közút kezelője a jármű elszállításához, továbbá a jármű tárolásához és értékesítéséhez – szerződés alapján – felelősségbiztosítással rendelkező közreműködőt vehet igénybe.
(7) A közút kezelője az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
(8) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát.
(9) Az ingatlan a (8) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha
- a) az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,
- b) az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és
- c) az ingatlanon tárolt, a (6) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás – tekintettel a lakókörnyezet jellegére is – nem jelentős.
- c) az ingatlanon tárolt, a (8) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás – tekintettel a lakókörnyezet jellegére is – nem jelentős.
(8) Ha a (6) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzemben tartó a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 650 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(10) Ha a (8) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyzői döntés alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 650 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.
(9) Ha az ingatlannak a (6) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (7) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (8) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.
(11) Ha az ingatlannak a (8) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (9) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (10) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.
(10) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (8) és (9) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (6) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban hatósági bizonyítvány kiállítására nem került sor.
(12) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (9) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (10) és (11) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (8) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban döntés nem született.
15. § (1) A miniszter – rendeletben – meghatározott járművek közlekedését a közút kezelőjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.
⋯ 14 változatlan sor ⋯
- a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
- b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.
(2) A díj fizetési kötelezettség alá eső várakozási területen – a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében – minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.
(2) A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen – a lehetőségekhez képest egyenlő megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzően igénybe vett közintézmények elérhető közelségében – minden megkezdett ötven várakozási helyből ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.
(3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése előtt kijelölt várakozási területek tekintetében.
⋯ 86 változatlan sor ⋯
17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.
18. § (1) A közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben, vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés – a közlekedési hatóság engedélye alapján – zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a Kormány rendeletében kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.
18. § (1) A közúti járművezetők képzése állami köznevelési közfeladat ellátásában vagy a szakképzési feladat ellátásában részt vevő szerveknél, az oktatási központnál, köznevelési és szakképzési intézményeknél, vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés – a közlekedési hatóság engedélye alapján – zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a Kormány rendeletében kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.
(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.
⋯ 593 változatlan sor ⋯
- h) a (4) bekezdés alapján közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok,
- i) a (5) bekezdés alapján a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok.
(3a) A közút – 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott – kezelője a közútkezelői hozzájárulás tekintetében érintett járműkategóriában egyedi adatlekérdezés útján jogosult a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer alábbi adatainak átvételére:
- a) a jármű honossága, rendszáma,
- b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,
- c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
- d) az úthasználat helye és ideje,
- e) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek.
(4) A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében az (1) bekezdés a) pont szerinti feladatai körében az ellenőrzésre való kiválasztáshoz, közvetlen adathozzáféréssel átveheti
- a) a járműnyilvántartásból az ellenőrzött jármű
⋯ 90 változatlan sor ⋯
- a) a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző, közúti járműveket üzembentartó vállalkozás azonosításához szükséges adatok,
- b) a vállalkozás járműveit érintő közúti ellenőrzések időpontja és tárgya,
- c) a vállalkozás járműveit érintő műszaki vizsgálatok időpontja és jellege (időszakos vagy önkéntes vizsgálat),
- d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M2, M3, N2, N3, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,
- d) a vállalkozás tulajdonában, üzemben tartásában vagy használatában lévő, M1, M2, M3, N1, N2, N3, O1, O2, O3, valamint O4 kategóriájú, közúti ellenőrzésben vagy jogsértésben érintett járművek azonosító adatai,
- e) a vállalkozással összefüggésbe hozható jogsértések adatai:
- ea) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében meghatározott jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
- eb) a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 3–4/A. mellékleteiben meghatározott, jogsértések elkövetésére vonatkozó adatok,
⋯ 386 változatlan sor ⋯
(6) A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a befejezett beruházások magyar állam tulajdonában álló területének rendezése során saját hatáskörben a magyar állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezése érdekében megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett további földrészlet a magyar állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A 32. § (6) bekezdésében meghatározott szervezet a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által kiadott határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.
(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút szilárd burkolattal történő létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához – mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez – a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap.
(7) Szilárd burkolatú közút és közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez, és a nem kizárólag az építtető, építtetők tulajdonában álló területen megvalósuló földút létesítéséhez, építési engedélytől való eltéréshez (a továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához – mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez – a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap. A kérelemre indult eljárás esetében az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik.
(8) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására vagy – amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelővé alakítható át – a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.
⋯ 34 változatlan sor ⋯
- a) közút, közforgalom elől el nem zárt magánút földút szintű kiépítését és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai – kivéve a nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen történő – építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását),
- b) járda, gyalogút és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai – kivéve a nem kizárólag az építtető tulajdonában álló területen történő – építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételét (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést),
- c) vasúti átjáró átépítése, felújítása, korszerűsítése során szükséges ideiglenes terelőút kiépítését és elbontását, vagy a már meglévő – de elzárt terelőút – ideiglenes megnyitását és elzárását a vasúti átjáró ismételt üzembehelyezésével egyidejűleg,
- c) vasúti átjáró átépítése, felújítása, korszerűsítése során szükséges ideiglenes terelőút kiépítését, vagy a meglévő, elzárt terelőút ideiglenes megnyitását a vasúti átjáró lezárását megelőzően legalább 8 nappal; az ideiglenes terelőút elbontását vagy elzárását a vasúti átjáró ismételt üzembe helyezését megelőzően legalább 8 nappal,
- d) útfelújítás, korszerűsítés során a munkaterületen ideiglenes terelőút kiépítését és elbontását, valamint eredeti állapotba történő visszaállítását az útfelújítással érintett út műszaki átadás átvételét követő 8 napig bezárólag,
- e) bárki által igénybe vehető létesítményhez szükséges parkolóhelyek és a hozzájuk vezető legfeljebb 50 m hosszú útfelület kiépítését az építéssel érintett ingatlanon összesen (meglévő és tervezett) 10 parkolóhelyig az útügyi műszaki előírások betartásával.
⋯ 25 változatlan sor ⋯
(5) Az elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az első fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt.
(6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított nyolc napon belül.
(6)
(7) Ha jogszabály az engedélyezési eljárás során helyszíni szemle tartását írja elő, a közmeghallgatás a helyszíni szemlével együtt lebonyolítható.
⋯ 187 változatlan sor ⋯
- d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,
- e) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyvnek az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet részére történő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről – jogsértés megállapítása esetén – jegyzőkönyvet, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól – ha rendelkezésre áll – másolatot kell készíteni.
(3) Az (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult.
⋯ 497 változatlan sor ⋯
- 5. A közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, ezen tevékenységek végzéséhez használható járművek üzemeltetésének általános feltételeit, továbbá az e járművek vezetőinek képzésére vonatkozó feltételeket,
- 6. a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,
- 7. a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését,
- 8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, továbbá a vizsgaközpont kijelölését,
- 8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, a vizsgaközpont kijelölését és a vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályait,
- 9. a közúti közlekedés szabályait,
- 10. a típusvizsgáló és a járműforgalmazó tényállás tisztázásában történő közreműködése engedélyezésének részletes eljárási szabályait, továbbá az engedélyezett járműtípusokkal, a jóváhagyásra kötelezett alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és a kijelölés eljárási szabályait,
- 11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait,
⋯ 82 változatlan sor ⋯
- 34. a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését, és az azzal összefüggésben ellátandó, valamint a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet által ellátandó muzeális jellegű járművek minősítési szabályainak kidolgozására és kiadására, a minősítés végrehajtásának szakmai és piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,
- 35. a kezelői ellenőri munkakör létesítéséhez szükséges iskolai végzettséget, képesítési előírásokat, valamint a névjegyzék vezetésére és a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésére vonatkozó szabályokat,
- 36. a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület létrehozásának, valamint a testület eljárásának részletes szabályait,
- 37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő jármű elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait,
- 37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait,
- 38. a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő műszaki előírások, útmutatók megalkotására és kiadására, közzétételére vonatkozó eljárási szabályokat,
- 38a. az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 39. a csatlakozási díj meghatározásának elveit, mértékét, a kezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit,
⋯ 15 változatlan sor ⋯
- c) a miniszter, hogy a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott,
- d) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját;
- e) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság és a vizsgaközpont, továbbá az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait,
- f) a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság felhasználásának rendjét az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
- f) a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság felhasználásának rendjét, az azzal összefüggő szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
- g) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben
- 1. a díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait,
- 2. a 33/A. § szerinti használati díjat, a használati díj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható pótdíjat, valamint a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható többletpótdíjat vagy meghatározásának módját,
⋯ 82 változatlan sor ⋯