Kkt. — mi változott? 2023. június 26.

A 2023. január 1. és 2023. június 26. között hatályba lépett módosítások. 48 sor került be, 36 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. január 1.)Következő módosítás (2023. július 22.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 438 változatlan sor ⋯

18. § (1) A közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben, vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés – a közlekedési hatóság engedélye alapján – zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a Kormány rendeletében kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.

(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.

(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkező szervezetekről a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani, amely nyilvántartás a képzésre engedéllyel rendelkező szerv neve, fantázianeve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, a tárgyi feltételek biztosításának helyére, valamint a személyi feltételekre vonatkozó adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.

(2a) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.

(2a) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.

(3) A közúti közlekedési szakember tevékenységét akkor folytathatja, ha a közúti közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására, valamint a tevékenységének végzésére vonatkozó rendeletekben előírt ismereteket – a vizsgakövetelmények teljesítésével igazoltan – megszerezte és az időszakos szakirányú kötelező továbbképzésen részt vett és vizsgakötelezettségének eleget tett.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- a) az eltiltás csak járműkategóriára vagy járműfajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár;

- b) a vezetői engedélyét az eljáró hatóság kizárólag, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítására alapozottan vonta vissza.

(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a képző szerv, az iskolavezető és a szakoktató tevékenységét – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben – felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a képzőszervet, az iskolavezetőt és a szakoktatót valamint a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől eltilthatja.

(7a) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásokban figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(8a) A vizsgaközpontnak a közúti járművezetők, valamint a közúti szakemberek vizsgára bocsátásával összefüggő feladatai ellátásában a képző szerv a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott körben közreműködik.

(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosultakról névjegyzéket vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat:

(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti iskolavezetői, szakoktatói, vizsgabiztosi és utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység végzésére jogosultakról névjegyzéket vezet. A névjegyzék – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat:

- a) természetes személyazonosító adatok,

- b) tevékenység végzésére jogosult lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),

⋯ 20 változatlan sor ⋯

(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint tevékenység végzésére jogosultak családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.

(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:

(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, és felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost, az utánképzés-foglalkozásvezetőt a névjegyzékből törli, ha a névjegyzékbe felvett személy

- a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,

- a) vonatkozásában az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,

- b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,

- c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

- d) a névjegyzékbe felvett személy elhunyt,

- e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

- f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

- d) ezt kérelmezi, vagy

- e) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben –, valamint az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenységre – a közúti járművezetők utánképzéséről szóló kormányrendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(12)

(12) A közlekedési hatóság a névjegyzékből törli az elhunyt iskolavezetőt, szakoktatót, vizsgabiztost, utánképzés-foglalkozásvezetőt.

(13) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítéséről a közúti járművezetők részére a vizsgaigazolást, illetve a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt a vizsgaközpont adja ki.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

- b) rendelkezésre állási idő:

- ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,

- bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő;

- c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;

- c) munkahely: a közúti személyszállítást vagy árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, a közösségi közlekedésben foglalkoztatott járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központ, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási vagy árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;

- d) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető;

- e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető:

- ea) minden olyan személy, aki az Európai Unió kötelező jogi aktusa értelmében közösségi engedély vagy bármely egyéb szakmai engedély alapján foglalkozásszerűen személyek közúti szállítását vagy áruk közúti fuvarozását végzi harmadik fél számlájára,

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- ed) akinek a jövedelme közvetlenül a megtermelt nyereségtől függ, és

- ee) akinek megvan az a lehetősége, hogy egyénileg vagy más önálló vállalkozó gépjárművezetőkkel történő együttműködés keretein belül több ügyféllel is üzleti kapcsolatot tartson fenn.

- f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak.

- g) a közösségi közlekedésben foglalkoztatott járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központ: munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában a járművezető konkrét állomáshelye, azaz a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozás azon létesítménye, parkolási hely, és egyéb meghatározott földrajzi pont, ahonnan kiindulva a járművezető a szolgálatát rendszeresen ellátja, továbbá ahová annak végeztével visszatér feladatainak szokásos ellátása során anélkül, hogy erre munkáltatója külön utasítaná.

18/C. § (1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania.

⋯ 68 változatlan sor ⋯

- a) az utas felvétele vagy az utas letétele a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti vagy harmadik országban történik, vagy

- b) az utas felvétele és letétele a székhely szerinti tagállamban történik, miután az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyi kirándulást tettek a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelyén kívüli tagállamban vagy harmadik országban;

- 3. tranzit áru- és személyszállítási művelet: a jármű másik tagállam területén áru be- vagy kirakodása, utasok felvétele vagy letétele nélkül halad át;

- 4. gazdálkodó szervezet: más tagállam gazdálkodó szervezete.

- 4. gazdálkodó szervezet: más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet.

18/O. § (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott külföldi járművezető – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – kiküldött munkavállalónak minősül, ha a gazdálkodó szervezet a járművezetőt Magyarország területére saját nevében és irányítása alatt küldi ki, a gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás Magyarországon működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet és a járművezető a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.

18/O. § (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott járművezető – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – kiküldött munkavállalónak minősül, ha a gazdálkodó szervezet a járművezetőt Magyarország területére saját nevében és irányítása alatt küldi ki, a gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás Magyarországon működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet és a járművezető a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.

(2) A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az üresjáratot végrehajtó külföldi járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak.

(2) A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az ezekhez kapcsolódó üresjáratot végrehajtó járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak.

(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha

(3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó járművezető, ha

- a) egy berakodási és kirakodási

- b) egy berakodási vagy

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet – amely során nem került sor a (3) bekezdés szerinti további tevékenységre – a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek mellett legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni.

(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel és tesz le, vagy vesz fel vagy tesz le azon tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között. Ez a rendelkezés a visszaútra is megfelelően alkalmazandó.

(5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel és tesz le, vagy vesz fel vagy tesz le azon tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között. Ez a rendelkezés a visszaútra is megfelelően alkalmazandó.

(6) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a külföldi járművezető, ha kombinált szállítási műveletek részét képező kezdeti vagy végső közúti szállítást végez, ha a szóban forgó közúti szakasz maga is kétoldalú szállítási műveletekből áll.

(6) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a járművezető, ha kombinált szállítási műveletek részét képező kezdeti vagy végső közúti szállítást végez, ha a szóban forgó közúti szakasz maga is kétoldalú szállítási műveletekből áll.

(7) A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1072/2009/EK rendelet), az 1073/2009/EK rendeletben és kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján meghatározott kabotázsműveleteket végző külföldi járművezető kiküldött munkavállalónak minősül.

(7) A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1072/2009/EK rendelet), az 1073/2009/EK rendeletben és kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján meghatározott kabotázsműveleteket végző járművezető kiküldött munkavállalónak minősül.

18/P. § (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez (a továbbiakban: IMI-rendszer) kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot nyújt be, és gondoskodik annak naprakészen tartásáról.

⋯ 26 változatlan sor ⋯

18/Q. § Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott járművezetők a kiküldetéssel összefüggő jogaikat és kötelességeiket illetően ismeretekkel rendelkezzenek.

18/R. § A kiküldetés véget ér, amikor a járművezető egy nemzetközi áru- vagy személyszállítás végrehajtása során elhagyja a fogadó tagállamot. Az Mt. 295. § (8) bekezdésétől eltérően Magyarország területén nemzetközi áru- vagy személyszállítást végrehajtó külföldi járművezetőnek a kiküldetési időtartama nem vonható össze az ugyanazon járművezetőnek vagy az általa helyettesített más külföldi járművezetőnek az ilyen nemzetközi műveletek keretében eltöltött korábbi kiküldetési időtartamaival. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén is az ugyanazon járművezető kiküldetési időtartama vonatkozásában.

18/R. § A kiküldetés véget ér, amikor a járművezető egy nemzetközi áru- vagy személyszállítás végrehajtása során elhagyja a fogadó tagállamot. Az Mt. 295. § (8) bekezdésétől eltérően Magyarország területén nemzetközi áru- vagy személyszállítást végrehajtó járművezetőnek a kiküldetési időtartama nem vonható össze az ugyanazon járművezetőnek vagy az általa helyettesített más járművezetőnek az ilyen nemzetközi műveletek keretében eltöltött korábbi kiküldetési időtartamaival. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén is az ugyanazon járművezető kiküldetési időtartama vonatkozásában.

### A járművek használata

⋯ 61 változatlan sor ⋯

- n) a (7)–(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre,

- o) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára

- p) a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatására, annak során hozott hatósági intézkedésekre

- q) a külföldi járművezető által végzett közúti szállítás kiküldetési előírásaira

- q) a járművezető által végzett közúti szállítás kiküldetési előírásaira

vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

⋯ 74 változatlan sor ⋯

(16) Ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a közúti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 21. § (1) bekezdés d), h) vagy i) pontjában meghatározott rendelkezés megszegése miatt közigazgatási eljárás még nem indult, vagy a megindított közigazgatási eljárásban az üzembentartó személye még nem került megállapításra, úgy – tekintet nélkül a szabályszegés elkövetési helyére – a (7)–(10) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.

(17)

(17) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott előírások megszegői által a jogsértés elkövetéséhez használt vagy arra alkalmas, megtévesztésre szolgáló eszközt – ide nem értve a járművet – elkobozza.

20/A. § A 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja szerinti közúti közlekedési ellenőrzés során, ha az ellenőrzést a közút kezelője végzi, csak olyan személy (a továbbiakban: kezelői ellenőr) járhat el, aki megfelel a miniszter rendeletében meghatározott személyi és szakmai alkalmassági feltételeknek, továbbá részt vesz a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésén.

⋯ 515 változatlan sor ⋯

- a) az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi,

- b) a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.

- c) a jármű a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bérelt tehergépjármű.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is.

⋯ 314 változatlan sor ⋯

(3c) A (3b) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján az érintett ingatlanok – amennyiben azok kizárólag a magyar állam és a helyi önkormányzat tulajdonában állnak – és szükség esetén a közút tulajdonjogának átruházására vonatkozóan a magyar állam képviseletében eljáró szerv és a helyi önkormányzat az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást köthet. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.

(4) A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a használati díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díj ellenőrzésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani.

(4) A 8. § (1) bekezdés a) pontja 3. alpontjában, a 11. § (2) bekezdésében, a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait a központi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani.

(5)

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges azon útszakaszok esetén, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztő gazdasági társaságként a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja került kijelölésre, az útszakasz fejlesztéséhez szükséges, magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés a Kormány által rendeletben kijelölt, állami tulajdonú gazdasági társaság feladata. A fejlesztés érdekében megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett földrészlet az állam tulajdonába és a kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával a földrészlettel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba – a tulajdonjog állam javára történő megszerzésével kapcsolatos jogviszonyok kivételével – a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja lép.

32/C. § Az országos közutak építtetője által létrehozott, a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti egységes digitális rádiótávközlő rendszerbe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek ingyenesen, könyv szerinti értéken a jogszabályban kijelölt kormányzati célú hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: hírközlési szolgáltató) vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és a hírközlési szolgáltató egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. Az országos közutak építtetője a vagyonkezelői jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a hírközlési szolgáltató könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

33. § (1) E törvény szerint az út kezelői:

- a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság;

⋯ 39 változatlan sor ⋯

(4a)

(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó közútfejlesztési gazdasági társaság más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.

(5) A használati díjból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó közútfejlesztési gazdasági társaság más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.

(5a) A használati díjból származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára számolandó el mint költségvetési bevétel.

(5a) A használati díjból származó bevétel a központi költségvetésnek az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezete javára számolandó el, mint költségvetési bevétel.

(5b) A használati díjból származó bevételt

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott bevételt

- a) nettó díjak összege,

- b) általános forgalmi adó

jogcímeken kell elszámolni és befizetni a központi költségvetésbe.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság látja el. E feladatai ellátása tekintetében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult a közúti közlekedési nyilvántartás adataihoz a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint hozzáférni. Ennek végrehajtása érdekében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság látja el. E feladatai ellátása tekintetében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult a közúti közlekedési nyilvántartás adataihoz a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint hozzáférni. Ennek végrehajtása érdekében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által ellátott közfeladatok biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter látja el.

33/B. § (1) A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, ennek megfizetése elmaradása esetén a pótdíjat vagy meghatározásának módját, valamint a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott használati jogosultság az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság saját, vagy az útdíjszolgáltatási gazdasági társasággal megállapodást kötött viszonteladók értékesítésében váltható meg. A viszonteladók – a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – átalány-költségtérítésre jogosultak.

(2)

(3) A használati díj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjárművek nemzetisége vagy a gépjárművek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a járművek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(4) A használati díj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerint általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő valamennyi adatait, különös tekintettel a jármű-azonosító adatokra és a természetes személy üzemben tartó személyes adataira.

(4) A használati díj beszedésére jogosult szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén a használati díj megfizetése ellenében használható autópályákról, autóutakról, főutakról és azok díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggésben megismert valamennyi adatot, különös tekintettel a jármű-azonosító adatokra és a természetes személy üzemben tartó személyes adataira.

(5) Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek az érintett jármű üzemben tartójának a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(4a) A használati díj beszedésére jogosult szervezetek (4) bekezdésben meghatározott pótdíj behajtása érdekében megbízottat vehetnek igénybe.

(5) A használati díj beszedésére jogosult szervezet vagy az általa igénybe vett közreműködő 60 napos jogvesztő határidőn belül az üzembentartó részére postára adja a pótdíjfizetési felszólítást. A 60 napos jogvesztő határidőt a használati díj megfizetését elmulasztó gépjármű üzembentartójának a használati díj beszedésére jogosult szervezet vagy az általa igénybe vett közreműködő előtt ismertté válásától kell számítani. Nem kell pótdíjfizetési felszólítást kézbesíteni abban az esetben, ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzembentartó, vagy a gépjármű vezetője a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem jár.

(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, illetve külföldi üzembentartók esetén az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.

(6)

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(8) A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, valamint a útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult.

(9)

(9) Az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül, díjmentesen felvilágosítást ad a forgalmi rendszámhoz tartozó gépjárműre megváltott, érvényes úthasználati jogosultság fennállásának idejéről és területi hatályáról.

33/C. § (1) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:

⋯ 461 változatlan sor ⋯

- 19. iskolavezető: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami, szaktanfolyami képzést irányító személy;

- 20. szakoktató: a közúti járművezetők képzésében oktatóként részt vevő személy;

- 21. vizsgabiztos: a közúti járművezetők vizsgáztatását végző személy (járművezetői vizsgabiztos), valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását végző személy (szaktanfolyami vizsgabiztos);

- 22. közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, továbbá 22.1. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott 22.1.1. személytaxis szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető, 22.1.2. személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető, 22.1.3. személytaxis vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.1.4. személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.2. a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, autóbuszos személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.3. a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, árufuvarozó vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.4. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott, szakmai alap- és továbbképzési képesítéshez kötött tevékenységet folytató gépjárművezető, 22.5. a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, gépkezelői jogosítványhoz kötött tevékenységet folytató gépkezelő, 22.6. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló külön jogszabályban meghatározott, szakkísérői képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy, 22.7. a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, autógáz-biztonsági képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy, 22.8. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott 22.8.1. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy, 22.8.2. veszélyesáru-szállító gépjárművezető; 22.9. a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag szállítására eredményes vizsgát tett járművezető, 22.10. 22.11. a közúti jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát végző műszaki vizsgabiztos; 22.12. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott menetíró szerelő; 22.13. a közösségi közlekedés működtetésére jogosult vállalkozások által alkalmazott forgalomirányítási, szervezési és járműfenntartási tevékenységeket irányító, önálló hatáskörrel rendelkező személy

- 22. közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, utánképzés-foglalkozásvezető, továbbá 22.1. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott 22.1.1. személytaxis szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető, 22.1.2. személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató járművezető, 22.1.3. személytaxis vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.1.4. személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.2. a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, autóbuszos személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.3. a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott, árufuvarozó vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezető, 22.4. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott, szakmai alap- és továbbképzési képesítéshez kötött tevékenységet folytató gépjárművezető, 22.5. a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, gépkezelői jogosítványhoz kötött tevékenységet folytató gépkezelő, 22.6. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló külön jogszabályban meghatározott, szakkísérői képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy, 22.7. a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, autógáz-biztonsági képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy, 22.8. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban meghatározott 22.8.1. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy, 22.8.2. veszélyesáru-szállító gépjárművezető; 22.9. a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag szállítására eredményes vizsgát tett járművezető, 22.10. 22.11. a közúti jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát végző műszaki vizsgabiztos; 22.12. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott menetíró szerelő; 22.13. a közösségi közlekedés működtetésére jogosult vállalkozások által alkalmazott forgalomirányítási, szervezési és járműfenntartási tevékenységeket irányító, önálló hatáskörrel rendelkező személy

- 23. várakozási terület: a közutak, valamint az állam és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek gépjárművel történő várakozásra kijelölt része;

- 24.

- 25. tanfolyam: a közúti járművezetők szervezett formában történő képzése; a tanfolyam a képzési engedélynek megfelelően elméleti (tantermi vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekből állhat;

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- 35. közúti árutovábbítás: közúton tehergépjárművel végzett árufuvarozás, díj ellenében más által – gépjárművezetővel együtt – rendelkezésre bocsátott tehergépjármű áruszállítás céljára való felhasználása, valamint díj ellenében végzett vontatás;

- 36. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató, a lassú jármű, valamint a tehergépkocsiból, vontatóból vagy lassú járműből és pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

- 37. úthálózat-védelem: az országos út- és hídvagyon preventív védelme és megóvása, a közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető, a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelés-korlátozást túllépő, valamint a megengedett méretet meghaladó járművek közlekedésének szabályozásával és ellenőrzésével.

- 38. használati díjból származó bevétel: a használati díjakból, pótdíjakból, valamint egyéb eljárási jellegű díjakból származó valamennyi bevételnek az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság 33/A. § (6) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben felmerült – kormányrendeletben meghatározott – indokolt költségeivel csökkentett összege;

- 39. utánképzés-foglalkozásvezető: a közúti járművezetők utánképzését végző, az utánképzési foglalkozás tartására az adott programnak megfelelő minősítéssel feljogosított szakoktató.

47/A. § (1) A közlekedési hatóság jogosult a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő által kiadott közútkezelői hozzájárulásban feltüntetett adatok kezelésére.

⋯ 50 változatlan sor ⋯

- 32. a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait

- 33. a kerékpárutak adatainak nyilvántartását végző szerv kijelölését, valamint a kerékpárutak nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátásának részletes szakmai szabályait,

- 34. az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését, azok kategóriáját, várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, a fizetendő várakozási díj mértékét, a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét,

- 35. az Információs Hivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általa üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket

- 36. a 33/A. § szerinti használati díj és pótdíj központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait;

- 35.

- 36. a használati díjból származó bevétel központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait;

- 37. a közúti hírközlő hálózatok kapacitásainak hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat;

- 38. a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon történő elhelyezésére és eltávolítására, az azok elhelyezéséért fizetendő elhelyezési díj mértékére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,

- 39. a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak – ideértve az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb útvonalakat is – kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjai szerinti, a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését,

⋯ 53 változatlan sor ⋯

- 34. a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését, és az azzal összefüggésben ellátandó, valamint a 24. § (11) bekezdésében meghatározott szervezet által ellátandó muzeális jellegű járművek minősítési szabályainak kidolgozására és kiadására, a minősítés végrehajtásának szakmai és piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,

- 35. a kezelői ellenőri munkakör létesítéséhez szükséges iskolai végzettséget, képesítési előírásokat, valamint a névjegyzék vezetésére és a kezelői ellenőrök rendszeres továbbképzésére vonatkozó szabályokat,

- 36. a közút lakott területen kívüli szakasza mellett a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztató táblák szakmai tartalmát, valamint engedélyezésüket meghatározó testület létrehozásának, valamint a testület eljárásának részletes szabályait,

- 37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő gépjárművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait,

- 37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő jármű elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait,

- 38. a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő műszaki előírások, útmutatók megalkotására és kiadására, közzétételére vonatkozó eljárási szabályokat,

- 38a. az útügyi műszaki előírások kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

- 39. a csatlakozási díj meghatározásának elveit, mértékét, a kezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit,

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- 51. a vizsgáló állomások auditálásáról, valamint a tanúsítási tevékenységükről szóló részletes szabályokat,

- 52. a nemzeti hozzáférési pont létrehozásának és működtetésének részletes szabályait,

- 53. a biztonságos és védett parkolóhelyek létrehozásának és működtetésének részletes szabályait

- 54. a közlekedési hatóság részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének részletszabályait,

- c) a miniszter, hogy a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott,

- d) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját;

- e) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatásának díjait, a pályaalkalmassági eljárás díját, valamint a díjaknak az eljáró hatóság és a vizsgaközpont, továbbá az irányítási, a felügyeleti és az ellenőrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait,

- f) a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság felhasználásának rendjét az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,

- g) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben

- g) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel és az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszterrel egyetértésben

- 1. a díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait,

- 2. a 33/A. § szerinti használati díjat, a használati díj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható pótdíjat, valamint a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén kiszabható többletpótdíjat vagy meghatározásának módját,

- 3. a 33/B. § (5) bekezdése szerinti pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésére vonatkozó szabályokat,

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- l) a miniszter, hogy a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépek, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt emelő-, rakodó- és útépítő gépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az iparügyekért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

- m) a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben

- ma) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, valamint

- mb) az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy – az Információs Hivatal kivételével – a rendvédelmi szervek állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket,

- mb) az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy a rendvédelmi szervek állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket,

- mc) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket;

- n) a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti auditori tevékenység bejelentésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos szabályokat,

- o) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,

- p) a miniszter, hogy a közúti jármű előéleti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feltételeket

- q) a miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,

- r) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységhez kapcsolódó, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint emelő-, rakodó gépek, az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű – telepített – gépsorok részét képező gépeket működtető gépkezelők képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat

- s) az útdíjfizetési-szolgáltatásért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által a viszonteladóknak fizetendő átalány-költségtérítés mértékét és számításának módját

rendeletben állapítsa meg.

⋯ 53 változatlan sor ⋯

- k) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,

- l) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke,

- m) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

- n) a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. április 6-i (EU) 2022/738 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

50. § (1) A 18. § (1) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) A 45/C. § (1) bekezdése, továbbá a 45/D. § (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.