Kkt. — mi változott? 2022. január 1.

18. § (1) A közúti járművezetők képzése állami alap- és középfokú oktatási intézményekben, vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés – a közlekedési hatóság engedélye alapján – zárt rendszerű elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerű elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhető. A járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését a Kormány rendeletében kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság végzi vagy – a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényben meghatározott esetben – köztestületnél történik.

- g) az (1) bekezdés m) pontja tekintetében a rendőrség, a közlekedési hatóság és a Kormány rendeletében kijelölt, útdíjszolgáltatási tevékenységet ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: útdíjszolgáltatási gazdasági társaság),

(2) Ha a 21. § (1) bekezdés a) pontjába, c) pontjának a fényjelző készülék piros fényjelzésére vonatkozó szabályába vagy e), f) és h) pontjába ütköző magatartást más tagállamban bejegyzett gépjárművel követték el, a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság az érintett jármű tulajdonosa, üzemben tartója azonosító adatainak megállapítása céljából a Kormány által kijelölt kapcsolattartó ponton keresztül a gépjármű teljes forgalmi rendszámának, a jogsértés napjának és időpontjának, valamint az elkövetett szabályszegésnek a megjelölésével automatizált keresést rendelhet el a gépjármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományában.

(2a) A közreműködő felelős azért, hogy az átadott adatok joghatással járó mérés eredményeként előállított, hatósági eljárás lefolytatását megalapozó, bizonyító erővel bíró adatok legyenek. A útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és a hatóság közötti, a Nemzeti Tengelysúlymérő rendszer keretében végmenő, zárt, közvetlen adatkapcsolaton keresztül történő adatátadás az e § szerinti eljárás tekintetében kötelező erejű okirati bizonyítéknak tekintendő.

22. § (1) Belföldi üzemben tartás céljából olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján típusbizonyítványt, valamint a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával általános forgalomba helyezési engedélyt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.

(4) A közlekedési hatóság a típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármű forgalomba helyezés előtti vizsgálatától a gyártó vagy a forgalmazó kérelmére jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén eltekinthet. E járművek forgalomba helyezéséhez szükséges adatszolgáltatást a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó a közlekedési hatóság által rendelkezésükre bocsátott elektronikus csatornán keresztül teljesíti. A közlekedési hatóság a belföldi gyártó, valamint a forgalmazó ezen tevékenységét ellenőrzi.

29. § (1) Az országos közutak építtetője – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős gazdasági társaság vagy szerv (a továbbiakban: közútfejlesztési gazdasági társaság). A Kormány közútfejlesztési gazdasági társaságként

- a) állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,

- b) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, vagy

- c) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultját

jelöli ki. Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével építtetőnek minősül a miniszter rendelete alapján – önkormányzati tulajdonú helyi közút esetében az érintett önkormányzat egyetértése esetén –, valamint jogszabály szerinti felújítási, karbantartási és fejlesztési feladatok ellátása tekintetében. A közút kezelője a feladatok finanszírozására a forrást biztosító szervezettel szerződést köt. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, valamint fejlesztés tekintetében is – ha rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával – építtetőnek minősül.

(1a) Az építtető – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az állam javára és nevében jár el.

(1b) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül – ha törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a közútfejlesztési gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül

- b) – ha a közútfejlesztési gazdasági társaság vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el – a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen az állam tulajdonába megszerzett földrészlet.

(1d) Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság a helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, az építtető vagy megbízottja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházás megvalósításához szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja.

(1f) A közútfejlesztési gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan, vagy a beruházással érintett területrésze, az ingatlanon, vagy annak egy részén más szerv javára fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, illetve ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően. A vagyonkezelői jog bejegyeztetésére az (1c) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(2) Az építtető – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – felelős az építési munkák előkészítéséért. Ennek keretében teljeskörűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelőző régészeti feltárást, közmű kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtető építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. Az építtetőre a gyorsforgalmi utak közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.

(3) A közútfejlesztési gazdasági társaság – az elkészült utak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése után – a felhasznált forrásokkal és a létrehozott vagy megszerzett eszközökkel elszámol a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett országos közút és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek a végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezés napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, könyv szerinti értéken – az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett – a 32/A. § (8) bekezdésében, valamint 32/B. §-ban foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.

(3e) A közútfejlesztési gazdasági társaság a vagyonkezelői jogának (3)–(3c) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(4a) Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság helyi közút építése során lát el építtetői feladatot a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút, és az azon létrehozott, vagy megszerzett és azzal egybeépített eszközök az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre. A közútfejlesztési gazdasági társaság az e bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a helyi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni. A közútfejlesztési gazdasági társaság a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az e bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett helyi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(4b) Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, és az azokon létrehozott, vagy megszerzett és azokkal egyébként egybeépített eszközök, továbbá az ezeket magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló – ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas – megállapodással ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett helyi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni.

(4c) Az országos közutak építtetője által létrehozott, megszerzett azon eszközök vonatkozásában, amelyek felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság gyakorolja, a vagyonelemek ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadását – elszámolási kimutatással – az út forgalomba helyezését követően az országos közutak építtetője és az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság egymás között közvetlenül, az MNV Zrt. közreműködése nélkül végzi.

(4f) Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a területi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak az ingatlantulajdonos területi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre.

(4g) A közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a területi önkormányzat részére. A közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (4f) bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett területi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(4h) Ha a közútfejlesztési gazdasági társaság, illetve a közútkezelő gazdasági társaság különleges gazdasági övezet területén lát el építtetői feladatokat a magyar állam tulajdonában álló ingatlanokon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közutak, továbbá az ezeket magukban foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes ingatlanok tulajdonjogát a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezését követően a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló – ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is alkalmas – megállapodással ingyenesen, könyv szerinti értéken köteles átadni az érintett területi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni.

(14) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának biztosításához, és a díjfizetés ellenőrzéséhez szükséges létesítmények kiépítése során építtetőként a közútfejlesztési gazdasági társaság jár el.

(14a) A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a közútfejlesztési gazdasági társaság jár el.

29/G. § (1) Ha a közútkezelő gazdasági társaság olyan fejlesztési, felújítási, beruházási feladatot végez el, amelynek eredményeként kormányrendeletben meghatározott országos kerékpárút-törzshálózatba tartozó és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli szakaszai tekintetében helyi közúti vagyonelemet hoz létre, úgy a helyi közúti vagyonelem a műszaki átadás-átvételi eljárással e törvény erejénél fogva térítésmentesen az illetékes helyi önkormányzat tulajdonába kerül, amelyet a helyi önkormányzat a könyveiben feltüntet.

(2) A közútkezelő gazdasági társaság a birtokbaadás napján egyoldalú elszámolási kimutatást készít a számviteli nyilvántartása alapján, és az elszámolási kimutatás illetékes helyi önkormányzat általi igazolt átvétele napjával kivezeti nyilvántartásából a fejlesztés, felújítás, beruházás értékét, míg az önkormányzat ezzel egyidejűleg bevezeti a könyveibe.

(1a) A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott telekalakítás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének nem akadálya, ha az összevonandó és az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott ingatlanoknak az (1) bekezdés szerinti minősítése és a tulajdoni viszonya nincs összhangban.

(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője – a 29. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az országos közúthálózat vagyonkezelési feladatainak ellátásáért felelős gazdasági társaság vagy szerv (a továbbiakban: a közútkezelő gazdasági társaság), amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki. A közútkezelő gazdasági társaság vagyonkezelői feladatokat – ideértve a vagyonkezelésében álló vagyonelemek hasznosítását is – állami feladatként, közfeladatként látja el.

32/A. § (1) A közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője a Kormány rendeletében kijelölt, a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelési feladatait ellátó állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: hálózatkezelő gazdasági társaság). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes, azzal, hogy a hálózatkezelő gazdasági társaság az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. A hálózatkezelő gazdasági társaság által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel öt százaléka.

(2) A hálózatkezelő gazdasági társaság jogosult és köteles az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására, ide értve a kapcsolódó engedélyeztetési eljárások lefolytatását is, valamint a közúti hírközlő hálózatokhoz kapcsolódó karbantartási és fenntartási feladatok ellátására, melynek során a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, valamint az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és a közútkezelő gazdasági társaság előzetes hozzájárulásával saját hatáskörben jogosult eljárni valamennyi, az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózattal érintett állami tulajdonú ingatlan vonatkozásában.

(3) A hasznosítás során a hálózatkezelő gazdasági társaság a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok szabad kapacitásai elsősorban a kormányzati célú hálózatok igényeinek kiszolgálására használhatóak azzal, hogy ez a használat a közúti hírközlő hálózatok útüzemeltetési, valamint az elektronikus útdíjszedési és díj ellenőrzési létesítmények működtetését, üzemeltetését támogató hálózati alapszolgáltatások megszakítás-mentes és a hálózathasználati szerződésben rögzített minőségi feltételekkel történő nyújtását nem veszélyeztetheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását a hálózatkezelő gazdasági társaság biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság, a közútkezelő gazdasági társaság és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére.

(7) A (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó nyereséget a hálózatkezelő gazdasági társaság a (4) bekezdés szerinti hálózati alapszolgáltatások ellátására, valamint az állami tulajdonú közúti hírközlő hálózat fejlesztésére köteles fordítani.

(8) Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)–(7) bekezdésben foglaltak szerint ingyenesen, könyv szerinti értéken a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek számviteli átadását az országos közutak építtetője és a hálózatkezelő gazdasági társaság egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi. A közútfejlesztési gazdasági társaság a vagyonkezelői jogának megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a hálózatkezelő gazdasági társaság könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

32/B. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges állami tulajdonú ingatlanok és egyéb eszközök, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztési gazdasági társaságként állami tulajdonú gazdasági társaság került kijelölésre, a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezés napján ingyenesen, e törvény erejénél fogva a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet működtetésébe kerülnek, és ettől az időponttól a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog illeti meg. Az állami vagyon átadása során az államot az állami vagyon vagyonkezelője képviseli.

(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges azon útszakaszok esetén, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztő gazdasági társaságként a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja került kijelölésre, az útszakasz fejlesztéséhez szükséges, magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés a Kormány által rendeletben kijelölt, állami tulajdonú gazdasági társaság feladata. A fejlesztés érdekében megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett földrészlet az állam tulajdonába és a kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének napjával a földrészlettel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba – a tulajdonjog állam javára történő megszerzésével kapcsolatos jogviszonyok kivételével – a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja lép.

(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó közútfejlesztési gazdasági társaság más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító, továbbá a 29. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatok ellátása körében az országos közutak felújítását és fejlesztését szolgáló projektek megvalósítását biztosító támogatás nyújtására használható fel.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság látja el. E feladatai ellátása tekintetében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult a közúti közlekedési nyilvántartás adataihoz a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint hozzáférni. Ennek végrehajtása érdekében az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el.

(8) A használati díj tekintetében díjellenőrzésre a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, valamint a útdíjszolgáltatási gazdasági társaság jogosult.

(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához közvetlen adathozzáféréssel, díjmentesen jogosult átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt adatokat.

#### 46/H. §

47/C. § (1) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok és a 32/A. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével a közúti hírközlő hálózatokat az azok vagyonkezelését ellátó szervezetek kötelesek ingyenesen átadni a hálózatkezelő gazdasági társaság részére. Ezen közúti hírközlő hálózatok e törvény erejénél fogva, az átadás-átvétel napján a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülnek. A vagyonkezelés részletes szabályait – különös tekintettel a vagyonkezelési díj megfizetésének módjára – a tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(2) A közúti hírközlő hálózatok számviteli átadását – elszámolási kimutatással – a korábbi vagyonkezelő és a hálózatkezelő gazdasági társaság egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül elvégzi.

(3) Az adott közúti hírközlő hálózati szakasz a hálózatkezelő gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerülésétől a hálózatkezelő gazdasági társaság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, továbbá az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság közötti hálózathasználati szerződés létrejöttéig a közúti hírközlő hálózatot 2016. május 1-jét megelőzően üzemeltető szervezet jogosult a hálózatkezelő gazdasági társaság költségére és szakfelügyelete mellett a 32/A. § (4) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások megszakítás-mentes biztosítása érdekében a szükséges karbantartást, javítást elvégezni. Az így felmerült költségeket a hálózatkezelő gazdasági társaság a 32/A. § (5) bekezdés szerinti költségalapú hozzáférés biztosítása során elszámolhatja.

- a) a Kormány, hogy 1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait 2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait, 3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait, 4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját, 5. A közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, ezen tevékenységek végzéséhez használható járművek üzemeltetésének általános feltételeit, továbbá az e járművek vezetőinek képzésére vonatkozó feltételeket, 6. a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait, 7. a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését, 8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, továbbá a vizsgaközpont kijelölését, 9. a közúti közlekedés szabályait, 10. a típusvizsgáló és a járműforgalmazó tényállás tisztázásában történő közreműködése engedélyezésének részletes eljárási szabályait, továbbá az engedélyezett járműtípusokkal, a jóváhagyásra kötelezett alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és a kijelölés eljárási szabályait, 11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait, 12. a transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket, 13. a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, 14. a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművel történő közlekedés időszakos és területi korlátozására vonatkozó szabályokat, 15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a pénzkövetelés biztosítása elrendelése esetén ennek összegét, továbbá az ezek megfizetésével kapcsolatos költség összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait, 16. a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, 17. a közúti járművekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, típusbizonyítványokra, műszaki vizsgálatokra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét és az ellenőrzés részletes szabályait, 18. a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közútkezelő kijelölését, 19. a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat 20. a 21. §-ban meghatározott bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését, valamint az automatikus döntéshozatal feltételeit, 21. a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását, 22. a 33. § (3) bekezdése szerinti közreműködő igénybevételére vonatkozó szabályokat, 23. a 29. § (1) bekezdése szerinti elszámolás és vagyonkezelésbe adás részletes szabályait, 24. a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, 25. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 26. a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági auditálás, felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyűjtés részletes szabályait, 27. az e törvény szerinti közúti biztonsági auditori tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közúti biztonsági auditori tevékenységre vonatkozó engedély megszerzésének és az auditorok nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a engedélyezésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közúti biztonsági auditorok alap- és továbbképzésére vontkozó részletes szabályokat, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 28. a közlekedéspolitika részeként az intelligens közlekedési rendszerek nemzeti stratégiáját, 29. az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről, bejelentéséről szóló szabályokat, 30. a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, 31. a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklámcélú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére és eltávolítására vonatkozó részletes szabályokat, 32. a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait 33. a kerékpárutak adatainak nyilvántartását végző szerv kijelölését, valamint a kerékpárutak nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátásának részletes szakmai szabályait, 34. az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését, azok kategóriáját, várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, a fizetendő várakozási díj mértékét, a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, 35. az Információs Hivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általa üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket 36. a 33/A. § szerinti használati díj és pótdíj központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait; 37. a közúti hírközlő hálózatok kapacitásainak hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat; 38. a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon történő elhelyezésére és eltávolítására, az azok elhelyezéséért fizetendő elhelyezési díj mértékére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, 39. a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak – ideértve az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb útvonalakat is – kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjai szerinti, a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését, 39a. a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat, 39. 40. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait, 41. a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását, 42. elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezésére és az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait, 43. az elektromos töltőberendezés üzemeltetők és az elektromobilitás szolgáltatók tevékenységére, valamint az elektromobilitás felhasználók tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat, 44. az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó, a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtásáról szóló, az Európai Bizottság felé benyújtandó jelentés részét képező, az elektromos-töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló részletes intézkedéseket, 45. az engedélyezési és bejelentési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait, 46. az elektromos töltőberendezés üzemeltető, az elektromobilitás szolgáltató és az elektromobilitás felhasználó közötti együttműködést biztosító jogviszony további részletes szabályait, valamint az együttműködéshez szükséges műszaki feltételeket, 47. az elektromos meghajtású gépjármű töltésére vonatkozó mérési és mennyiségi, energiahatékonysági eredmények kimutatására alkalmas adatok kezelésének és továbbításának részletes feltételeit, 48. az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettség alapján eljáró és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezését végző Hivatal feladat- és hatáskörét 49. a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az igénybe vevő óvadékfizetési kötelezettségének részletes szabályait 50. a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra történő belépés és az előzetes tájékoztatás feltételeit, valamint a helyi önkormányzat tűrési kötelezettségét 51. az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős közútfejlesztési gazdasági társaság vagy szerv kijelölésére, valamint feladat- és hatáskörére irányadó szabályokat, 52. az országos közúthálózat vagyonkezelési feladatainak ellátásáért felelős közútkezelő gazdasági társaság vagy szerv kijelölésére, valamint feladat- és hatáskörére irányadó szabályokat, 53. a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges, a magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés során eljáró állami tulajdonú gazdasági társaságot, 54. a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését ellátó állami tulajdonú gazdasági társaságot, 55. az országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért felszámított díjak (pótdíjak) beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését ellátó útdíjszolgáltatási gazdasági társaságot, 56. a közúti hírközlő hálózat vagyonkezelési feladatait ellátó hálózatkezelő gazdasági társaságot

- o) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,

- q) a miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,

- r) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységhez kapcsolódó, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint emelő-, rakodó gépek, az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű – telepített – gépsorok részét képező gépeket működtető gépkezelők képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat

(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének, valamint az utazó munkavállalók, a kabotázstevékenység és a közúti szállítás kiküldetési előírásai megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

- k) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,

- l) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke,

- m) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv.