Kkt. — mi változott? 2021. június 13.

(6) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát. A jegyző a tárolásra való alkalmasságról hatósági bizonyítványt állít ki.

(7) Az ingatlan a (6) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha

- a) az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,

- b) az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és

- c) az ingatlanon tárolt, a (6) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás – tekintettel a lakókörnyezet jellegére is – nem jelentős.

(8) Ha a (6) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzemben tartó a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 500 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(9) Ha az ingatlannak a (6) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (7) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (8) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót a (6) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.

(10) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (8) és (9) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (6) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban hatósági bizonyítvány kiállítására nem került sor.

(8a) A vizsgaközpontnak a közúti járművezetők, valamint a közúti szakemberek vizsgára bocsátásával összefüggő feladatai ellátásában a képző szerv a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott körben közreműködik.

(1c) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m), o) és p) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.

- b) – ha a NIF Zrt. vagy a közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője építtetői feladatai ellátása során a helyi közút építtetőjeként jár el – a helyi közút létesítésének céljára megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen az állam tulajdonába megszerzett földrészlet.

(1d) Ha a NIF Zrt. a helyi közút építése során lát el építtetői feladatokat a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, az építtető vagy megbízottja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházás megvalósításához szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja.

(1e) Az építtető által az állam részére megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen az állam javára megszerzett földrészlet, és az országos vagy helyi közutakkal kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett ingatlanok, egyéb eszközök e törvény erejénél fogva az építtető vagyonkezelésébe és az építtető és a tulajdonosi joggyakorló között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek. Az országos vagy helyi közutak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése napján az építtető vagyonkezelői joga e törvény erejénél fogva megszűnik az építtető által az állam javára megvásárolt, kisajátított, létrehozott vagy megszerzett ingatlanok, valamint egyéb eszközök tekintetében.

(1f) A NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan, vagy a beruházással érintett területrésze, az ingatlanon, vagy annak egy részén más szerv javára fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, illetve ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően. A vagyonkezelői jog bejegyeztetésére az (1c) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3d) A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a létrehozott beruházás a kapcsolódó közúti beruházás forgalomba helyezésének napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, könyv szerinti értéken az illetékes vagyonkezelő vagyonkezelésébe és a tulajdonosi joggyakorlóval fennálló, hatályos vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül, amely vagyonkezelő köteles a tulajdonosi joggyakorlónál a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az építtető az ideiglenes és a végleges forgalomba helyezés közötti időszakban végez más vagyonkezelésében álló állami ingatlanon értéknövelő beruházást, felújítást.

(9) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A magánút közforgalom elől elzárásának tényére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.

(11) Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közúti infrastruktúra beruházások, a kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, gyalogút, járda, valamint kerékpárforgalmi létesítmények és tartozékainak esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett, saját használatú út” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanon vezető út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv kezelésében vagy vagyonkezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros-forgalom számára megnyitott út.

- a) a Kormány, hogy 1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályai 2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait, 3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait, 4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját, 5. A közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, ezen tevékenységek végzéséhez használható járművek üzemeltetésének általános feltételeit, továbbá az e járművek vezetőinek képzésére vonatkozó feltételeket, 6. a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait, 7. a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését, 8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, továbbá a vizsgaközpont kijelölését, 9. a közúti közlekedés szabályait, 10. a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát, továbbá az engedélyezett járműtípusokkal, a jóváhagyásra kötelezett alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre kijelölt műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és a kijelölés eljárási szabályait, 11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait, 12. a transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket, 13. a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, 14. a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművel történő közlekedés időszakos és területi korlátozására vonatkozó szabályokat, 15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a pénzkövetelés biztosítása elrendelése esetén ennek összegét, továbbá az ezek megfizetésével kapcsolatos költség összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait, 16. a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, 17. a közúti járművekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, típusbizonyítványokra, műszaki vizsgálatokra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét és az ellenőrzés részletes szabályait, 18. a 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bc) alpontja, valamint a 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közútkezelő kijelölését, 19. a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat 20. a 21. §-ban meghatározott bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését, valamint az automatikus döntéshozatal feltételeit, 21. a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását, 22. a 33. § (3) bekezdése szerinti közreműködő igénybevételére vonatkozó szabályokat, 23. a 29. § (1) bekezdése szerinti elszámolás és vagyonkezelésbe adás részletes szabályait, 24. a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, 25. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 26. a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági auditálás, felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyűjtés részletes szabályait, 27. az e törvény szerinti közúti biztonsági auditori tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közúti biztonsági auditori tevékenységre vonatkozó engedély megszerzésének és az auditorok nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a engedélyezésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közúti biztonsági auditorok alap- és továbbképzésére vontkozó részletes szabályokat, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 28. a közlekedéspolitika részeként az intelligens közlekedési rendszerek nemzeti stratégiáját, 29. az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről, bejelentéséről szóló szabályokat, 30. a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, 31. a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklámcélú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére és eltávolítására vonatkozó részletes szabályokat, 32. a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait 33. a kerékpárutak adatainak nyilvántartását végző szerv kijelölését, valamint a kerékpárutak nyilvántartásával összefüggő feladatok ellátásának részletes szakmai szabályait, 34. az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában díjfizetési kötelezettséggel érintett várakozási területek kijelölését, azok kategóriáját, várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási időszakot, a fizetendő várakozási díj mértékét, a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, valamint a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, 35. az Információs Hivatal állományának tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általa üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket 36. a 33/A. § szerinti használati díj és pótdíj központi költségvetésbe történő befizetésének rendjét, részletes szabályait, továbbá az elszámolás számviteli szabályait; 37. a közúti hírközlő hálózatok kapacitásainak hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat; 38. a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon történő elhelyezésére és eltávolítására, az azok elhelyezéséért fizetendő elhelyezési díj mértékére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, 39. a 33. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti országos kerékpárút-törzshálózat és a főutakkal párhuzamos kerékpárutak lakott területen kívüli és lakott területi szakaszainak – ideértve az e hálózathoz tartozó, kerékpározás céljára használt magánutakat és útnak nem minősülő egyéb útvonalakat is – kijelölését, valamint a 33. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjai szerinti, a fenntartási, a fejlesztési és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetési feladatok ellátásával megbízott 100%-os állami tulajdonú gazdálkodó szervezet kijelölését, 39a. a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésével, engedélyezésével, használatával és visszavonásával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó kiegészítő és eltérő szabályokat, 39. 40. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait, 41. a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását, 42. elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezésére és az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettségre vonatkozó hatósági eljárás részletes szabályait, 43. az elektromos töltőberendezés üzemeltetők és az elektromobilitás szolgáltatók tevékenységére, valamint az elektromobilitás felhasználók tájékoztatására vonatkozó részletes szabályokat, 44. az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére vonatkozó, a nemzeti szakpolitikai keret végrehajtásáról szóló, az Európai Bizottság felé benyújtandó jelentés részét képező, az elektromos-töltőinfrastruktúra kiépítését szolgáló részletes intézkedéseket, 45. az engedélyezési és bejelentési kötelezettség megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait, 46. az elektromos töltőberendezés üzemeltető, az elektromobilitás szolgáltató és az elektromobilitás felhasználó közötti együttműködést biztosító jogviszony további részletes szabályait, valamint az együttműködéshez szükséges műszaki feltételeket, 47. az elektromos meghajtású gépjármű töltésére vonatkozó mérési és mennyiségi, energiahatékonysági eredmények kimutatására alkalmas adatok kezelésének és továbbításának részletes feltételeit, 48. az elektromobilitás szolgáltatást érintő bejelentési kötelezettség alapján eljáró és az elektromos töltőberendezés üzemeltetésének engedélyezését végző Hivatal feladat- és hatáskörét 49. a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az igénybe vevő óvadékfizetési kötelezettségének részletes szabályait 50. a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra történő belépés és az előzetes tájékoztatás feltételeit, valamint a helyi önkormányzat tűrési kötelezettségét

- j) a miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelős miniszter egyetértésével – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben – a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések, valamint a jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos hatósági feladatok szabályait,