Kkt. — mi változott? 2012. január 1.

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed Magyarország területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre (a továbbiakban: jármű), – a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére.

(2) Magyarország területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik.

(3) Magyarország területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre , azok üzembentartójára és vezetőjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

(4) A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a rendvédelmi szervek

9/B. § (1)–(2)

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyát képező közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltő és szervizállomások, pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és műtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.

(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak – az ingatlan-nyilvántartás szerinti – tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.

(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a következőket mérlegeli:

- a) a közvetlen balesetveszély lehetősége,

- b) a tilalom megszegésének ismétlődése,

- c) a tájra gyakorolt romboló hatás mértéke,

- d) a termőföld engedély nélküli foglalásának súlya.

(2a) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető.

(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét – jogszabályban meghatározott esetekben – felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.

19. § (1) A közúti árutovábbítási és az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységekre

- a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései,

- b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 2009/1072/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, valamint

- c) az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései

e törvénnyel és a 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja alapján kiadott kormányrendelettel együttesen alkalmazandó.

(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető.

(10) A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az engedély felfüggesztése, vagy visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során

- a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,

- b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,

- c) az egyéni vállalkozóra, valamint

- d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá

- e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre

vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli.

19/A. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.

(2) A helyi önkormányzat – a főváros esetében a fővárosi önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi szolgáltatató működését – ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.

(3) A helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg.

(4) A személytaxi szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a helyi önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.

(5) Ha a helyi önkormányzat – a fővárosban a fővárosi önkormányzat – a (3) és (4) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a helyi önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését.

(4) Az (1) bekezdés a)–j) és l) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben – ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, s ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja – 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) pontban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(6) A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét – az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig – az eljáró hatóság letétként kezeli.

- a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

(11) Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását

- ab) az (1) bekezdés c)–e) és l) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,

(7)

(4) A nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.

21/H. § Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a közigazgatási bírságnyilvántartásba a nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, illetve az általa meghatalmazott személy, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, elnökhelyettese és köztisztviselője, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.

- a) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

- a) az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi,

- b) a járművet egy napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult,

28/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományának tagjaira (a továbbiakban: külföldi állomány), valamint azoknak a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott hozzátartozójára az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A külföldi állomány tagja, valamint az (1) bekezdés szerinti hozzátartozója a saját tulajdonában lévő, és a saját részére, vagy hozzátartozója személyes használatára – szolgálati célú tartózkodása idejére ideiglenesen – behozott gépjárművét (a továbbiakban: külföldi állomány gépjárműve) külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel is használhatja Magyarország területén.

(3) Ahol e törvény vagy a közúti közlekedési igazgatásról szóló jogszabály lakóhelyet, lakcímet vagy tartózkodási helyet említ, ott a külföldi állomány tekintetében az igazolt elhelyezési helyet is érteni kell.

(4) A külföldi állomány gépjárműve – a közlekedésbiztonsági üzemeltetési műszaki feltételek kivételével – mentesül a közúti járművek forgalomba helyezésére és forgalomban tartására vonatkozó jogszabályban meghatározott üzemeltetési műszaki feltételek alól.

(3) A bírság ismételten kiszabható.

(4) Az e törvény 8. § (1) bekezdés h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díjellenőrzésre vonatkozó, továbbá a miniszter által rendeletben megállapított, közlekedési infrastruktúrával összefüggő állami feladatok pénzügyi forrásait a költségvetési törvényben a 33. § (5) bekezdésében meghatározott szerv költségvetésében kell megállapítani.

33. § (1) Az út kezelői:

- a) a koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság;

- b) az a) pontban nem említett

- ba) országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100%-os részesedéssel rendelkezik vagy

- bb) helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os részesedéssel rendelkezik;

- c) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levő ingatlanon fekvő magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelő (használó) tekintendő.

(2) A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet a díjfizetés ellenőrzése érdekében a díjfizetés ellenében használható országos közutakról szóló jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről, amelyet köteles a pótdíjfizetési felszólítás megküldésére jogosult szervezetnek haladéktalanul átadni.

(4) Az útdíjakból származó bevételt a közlekedési hálózat egésze fejlesztésének lehetővé tételére, a közlekedési szektor javára és a teljes közlekedési rendszer javítására kell felhasználni.

(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító támogatás nyújtására használható fel, ezen bevétel a 33. § (5) bekezdése szerinti szerv költségvetésének részét képezi.

33/B. § (1) A díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(4) A használati díj és az útdíj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerint általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő jármű-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.

(5) Amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek, a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a) Ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a közúti központi nyilvántartási szervhez elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre, az (5) bekezdés szerinti 60 napos határidő a tényleges üzembetartó ismertté válásától számítandó.

(7) A használati díj szedésére a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában megjelölt közútkezelő vagy az általa megbízott szervezet jogosult.

(8) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelők jogosultak.

33/C. § (1) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával, hatósági ellenőrzés keretében eljárva a következő intézkedések megtételére jogosultak:

- a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

- b) jogszerű intézkedés céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,

- c) a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

- d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,

- e) jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyv átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.

(3) Az (1) bekezdés a)–b) és d)–e) pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult.

44/A. § (1) A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet) meghatározott illetékes hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

- 18. belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó, akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye Magyarország területén van;

- a) a Kormány, hogy 1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályai 2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait, 3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerződések szabályait, 4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját, 5. A közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, továbbá a járművek üzemeltetésének általános feltételeit, 6. a közúti járművek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait, 7. a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését, 8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, 9. a közúti közlekedés szabályait, 10. a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát, 11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait, 12. a transzeurópai közúthálózatnak Magyarország területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket, 13. a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, 14. a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművel történő közlekedés időszakos és területi korlátozására vonatkozó szabályokat, 15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra és egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait, 16. a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, 17. a közúti járművekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, típusbizonyítványokra, műszaki vizsgálatokra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét és az ellenőrzés részletes szabályait, 18. az e törvény 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult szervezet vagy szervezetek kijelölését, 19. az útdíj alapjául szolgáló költségek felosztásának, valamint az útdíj számításának elveit, a díjköteles utak használatáért történő elektronikus díjfizetést lehetővé tévő rendszer bevezetésére, üzemeltetésére, az úthasználati díjak beszedésére, ellenőrzésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat, a 33/A. § (2) bekezdése szerinti útdíj fizetésére kötelezettek körét, 20. a 21. §-ban meghatározott bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését, 21. a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását, 22. a 33. § (3) bekezdése szerinti közreműködő igénybevételére vonatkozó szabályokat, 23. a 29. § (1) bekezdése szerinti elszámolás és vagyonkezelésbe adás részletes szabályait, 24. a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmát, 25. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 26. a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági auditálás, felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyűjtés részletes szabályait, 27. az e törvény szerinti közúti biztonsági auditori tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közúti biztonsági auditori tevékenységre vonatkozó engedély megszerzésének és az auditorok nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a engedélyezésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közúti biztonsági auditorok alap- és továbbképzésére vontkozó részletes szabályokat, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 28. a közlekedéspolitika részeként az intelligens közlekedési rendszerek nemzeti stratégiáját, 29. az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló szabályokat, 30. a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, 31. a reklámtábláknak, a reklámhordozóknak és egyéb reklám célú berendezéseknek a közutak melletti elhelyezésére vonatkozó részletes szabályokat, 32. a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait

- b) a miniszter, hogy 1. a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának részletes szabályait, 2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait, 3. 4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályait, 5. az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének műszaki és eljárási szabályait, 6. a közutak ellenőrzésének szabályait, 7. a közutak tervezésére és a műszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat, 8. a közúti hidak nyilvántartására és műszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat, 9. az útépítés felügyeleti ellenőrzés szabályait, 10. az útépítésre, illetőleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minőségi követelményeket, 11. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit, 12. a közúti járművek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat, 13. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait,valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait, 14. a járműfenntartó tevékenység végzésének feltételeit, a szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetőleg a járműjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, tüzelő- és kenőanyagokra vonatkozó minőségi követelményeket, továbbá a járműfenntartó tevékenység bejelentésének és a járműfenntartó tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait, 15. a gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálattal kapcsolatos szabályokat, 16. a nemzetközi forgalomban közlekedő gépjárművekre vonatkozó szabályokat, 17. az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait, 18. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait, 19. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait, 20. a veszélyes áruk szállításának és szállításra való feladásának szabályait a vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, 21. a vonatkozó nemzetközi szerződések hatálya alá nem tartozó járművekkel történő veszélyes áru szállítás szabályait, 22. a közúti járművek újrafelhasználható alkatrészei szakszerű kinyerésének (bontásának) feltételeit, és e tevékenység végzésének személyi, dologi és szakmai feltételeit, 23. a közutak forgalombiztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának) szakmai szabályait, 24. a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályait, 25. az alagutak tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait, 26. a 33. § (4) bekezdése szerinti eszközre vonatkozó követelményeket, 27. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, a díjfizetés, valamint a szakkíséret és kíséret személyi és tárgyi feltételeiről szóló szabályokat, 28. a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó műszaki szabályzatok, előírások, útmutatók megalkotására és kiadására vonatkozó eljárási szabályokat, 29. az e törvény 32. § (4) bekezdésében meghatározott állami feladatok végrehajtásának és a feladatok ellátásához szükséges források felhasználásának szabályait, 30. az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, 31. a telítettség megállapításának módját, 32. az intelligens közúti közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének feltételeit, 33. a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló iránymutatásokat,

- g) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben 1. a külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott, a külön jogszabály szerinti díjköteles utak használatáért díjszedésre jogosult szervezetet, 2. a díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, 3. a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj, valamint ezek megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj, illetve a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén a többletpótdíj mértékét, 4. a fizetés módját és feltételeit, valamint 5.

- ma) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tagjai, járművei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata tekintetében az eltérő rendelkezéseket, valamint

(5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főváros esetében a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás folytatásának, a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működésének – a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli – műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeit, valamint a település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét rendeletben határozza meg.

(6) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat – a 9/C. § (1) bekezdésében, a 15. § (3) bekezdésében, a 15/A. § (1) bekezdésben és a 15/C. § (1) bekezdésében és a 33/A. §-ban meghatározott díj és pótdíj kivételével – a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.