1986. évi II. TÖRVÉNY
a sajtóról
(A végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelettel egységes szerkezetben)
[A vastag betűs szöveg az 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.), a vékony betűs szöveg a 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) szövege.]
A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.
Az Országgyűlés – ezen alapvető jogosultság maradéktalan érvényesülésének elősegítése érdekében – a következő törvényt alkotja:
A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 21. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli:
I. Fejezet — Alapvető rendelkezések¶
A törvény hatálya¶
Tv. 1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén folytatott sajtótevékenységre, valamint a magyar állampolgárok és a magyar szervezetek által külföldön folytatott sajtótevékenységre.
(2) A más államoknak a Magyar Köztársaságban levő vagy oda akkreditált diplomáciai képviselete, konzuli képviselete, valamint diplomáciai képviselet irányításával működő intézmények, továbbá a nemzetközi szervezetek Magyarországon folytatott sajtótevékenységére nemzetközi szerződés vagy viszonosság az irányadó. A viszonosság kérdésében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.
R. 1. § A Tv. és e rendelet alkalmazásában
a) könyv: a legalább három szerzői ív terjedelmű – időszaki lapnak nem minősülő – irat;
b) sokszorosítógép: minden olyan technológiai eszköz (gép, berendezés), amely sajtótermék többszörösítésére alkalmas, ide nem értve a jellemzően egyedi példányok elkészítésére szolgáló eszközöket (magnetofon, írógép stb.);
c) sokszorosítás: a sajtótermékeknek sokszorosítógéppel történő többszörözése;
d) sokszorosító szerv: a sokszorosítógépet üzemben tartó szerv.
A sajtó feladata¶
Tv. 2. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata – a hírközlés más eszközeivel öszhangban – a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.
(2)
(3) A sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.
Tv. 3. § (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekeményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
(2)
Felvilágosítási kötelezettség¶
Tv. 4. § (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni. Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, illetőleg ha az minősített adatot, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést.
(2) A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni.
(3) A felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg.
R. 2. § Ha a felvilágosítás vagy adat más szerv tevékenységét is érinti, a felvilágosítást adó szerv a felvilágosítást az érintett szervvel egyeztetve adja meg.
Tv. 5. § A sajtó – az érdekelt hozzájárulása nélkül is – tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól.
Válaszadási kötelezettség¶
Tv. 6. §
R. 3. §
II. Fejezet — A SAJTÓ SZERVEZETE ÉS AZ ÚJSÁGÍRÓ¶
Az időszaki lap alapítója¶
Tv. 7. § (1) Időszaki lapot természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága alapíthat.
(2) Az időszaki lap alapítója:
- a) meghatározza a lap célját, jellegét, valamint irányvonalát és azt ellenőrzi,
- b) gondoskodik a lap működésének feltételeiről,
- c) dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről [18. § (2) bekezdés a) pontja],
- d) vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért.
Az időszaki lap kiadója¶
Tv. 8. § (1) Időszaki lapot a lap alapítója, továbbá lapkiadói tevékenységre jogosult szervezet adhat ki.
(2) Ha az időszaki lapot kiadói tevékenységre jogosult szervezet adja ki, a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket – a lap alapítójának megbízása szerint – a kiadó biztosítja.
(3) A kiadó a szerkesztőség vezetője tekintetében – az alkalmazás, a munkaviszony-megszüntetés és a fegyelmi felelősségre vonás kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszabály a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében további kivételt tehet.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízó¶
Tv. 9. §
A Magyar Távirati Iroda¶
Tv. 10. § A Magyar Távirati Iroda mint országos hír-, sajtó- és fotóügynökség ellátja a belföldi hírszolgálat feladatait, és részt vesz a külföldre irányuló tájékoztatásban.
Az újságíró¶
Tv. 11. § (1) A sajtónál hivatásszerű tájékoztatási tevékenységet végző személy (a továbbiakban: újságíró) a hivatása gyakorlása után:
- a) bármely szervezettől vagy magánszemélytől jogosult felvilágosítást kérni;
- b) a felvilágosítást adó személy nevét jogosult – annak kérelmére köteles – titokban tartani; bűncselekményre vonatkozó felvilágosítás esetén a bűntető jogszabályok rendelkezései az irányadók;
- c) a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket, a maguk teljességében köteles ismertetni;
- d) köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek – kérelmére – bemutatni; azt nem közölheti, ha ehhez a nyilatkozatot adó személy azért nem járul hozzá, mert nyilatkozatát az újságíró megváltoztatta;
- e) köteles megtagadni az olyan közlés tartalmi kialakításában való közreműködést, amely ellentétben áll e törvény rendelkezéseivel.
(2) Ha a sajtó a nyilatkozathoz [11. § (1) bekezdés d) pont] vagy a válaszhoz [6. § (2) bekezdés] megjegyzést fűz, köteles az érdekelt erre vonatkozó észrevételét közölni.
(3) Ha a szerkesztő az újságíró által nyilvános közlésre átadott anyag tartalmát lényegesen megváltoztatja, az újságíró hozzájárulása szükséges a neve alatt történő közléshez. A nyilatkozatot adó személynek az (1) bekezdés d) pontjában előírt hozzájárulását ilyen esetben ismételten be kell szerezni.
(4) Az újságírót hivatása gyakorlása során a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg.
III. Fejezet — SAJTÓIGAZGATÁSI SZABÁLYOK¶
A nyilvántartásba vétel¶
Tv. 12. § (1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. Ezt a jogot törvény a feltétlenül szükséges és arányos mértékben — más alapvető alkotmányos jog érvényesülése érdekében — korlátozhatja.
(2) Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A bejelentés alapján az időszaki lapot nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel előtt az időszaki lap nem terjeszthető.
(3) A Magyar Honvédséget irányító és vezető miniszter, valamint a rendvédelmi és rendészeti szerveket felügyelő miniszter a felsorolt szervek által belső használatra kiadott oktatási, kiképzési vagy nevelési célokat szolgáló sajtótermékre a nyilvántartásba vétel jogát gyakorolja.
R. 4. §
R. 4/A. § (1) Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A belföldi időszaki lapot a bejelentés alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – a bejelentés megtételétől számított tíz munkanapon belül – nyilvántartásba veszi.
(2)
(3) A nyilvántartásbavételt meg kell tagadni, illetve törölni kell a nyilvántartásból az időszaki lapot a Tv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
R. 5. § A bélyegek, szabványok, térképek előállítására és nyilvános közlésére külön jogszabályok az irányadók.
R. 6. § (1) Időszaki lap esetében a bejelentést a lapalapító, vagy a kiadó teheti meg.
(2) Abban a kérdésben, hogy valamely sajtótermék bejelentési kötelezettség alá esik-e, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalása az irányadó.
(3) Az időszaki lap alapítója vagy kiadója köteles a nyilvántartásba bejegyzett adatok változását, a lap grafikai megjelenésének változását, az időszaki lap megjelenése szünetelését, valamint az időszaki lap megszűnését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak az adatok vagy a grafikai megjelenés változásától, a szünetelés kezdő időpontjától, valamint a megszűnéstől számított nyolc munkanapon belül bejelenteni.
R. 7. § Az időszaki lap nyilvántartásbavételének alapjául szolgáló bejelentésben meg kell jelölni:
a) a lap címét, célját;
b) a lap alapítóját és annak címét;
c) a szerkesztőség vezetőjének nevét és címét;
d) a szerkesztőség címét;
e) a kiadó nevét és címét.
R. 8. § (1) A bejelentéshez csatolni kell:
a) ha az alapító vagy a kiadó jogi személy: gazdasági társaság esetében 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyesület, alapítvány, szövetség esetében jogerős bírósági nyilvántartásba vételt tanúsító végzés hiteles másolatát,
b) lapkiadói tevékenységre jogosult szervezet tevékenységi körét igazoló okirat hiteles másolatát és
c) az időszaki lap grafikai megjelenésének tervezetét.
(2) Ha a bejelentő az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz.
(3) Az időszaki lap grafikai megjelenésének tervezetét, ennek változását elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak bejelenteni.
R. 9–10. §
R. 11–12. §
R. 13. § (1) A sokszorosító szerv vezetője sajtótermék sokszorosításának megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a megrendelő bejelentési kötelezettségének eleget tett.
(2) A sajtótermék sokszorosítása akkor kezdhető meg, ha ahhoz időszaki lap esetében a szerkesztőség vezetője, illetőleg megbízottja, egyéb sajtótermék esetében a megrendelő szerv felelős vezetője, illetőleg megbízottja vagy a megrendelő aláírásával hozzájárul (imprimatúra).
(3)
R. 14. § A sokszorosító szerv vezetője köteles a sokszorosított sajtótermékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban időrendben fel kell tüntetni a sajtótermék megrendelőjének a nevét, továbbá a sajtótermék címét, alakját (formátum, méret), terjedelmét és példányszámát.
R. 15. § A sokszorosító szerv az imprimatúrát [13. § (2) bekezdés] és a kéziratot a sokszorosítás befejezésétől számított hat hónapig megőrzi; három hónap elteltével azonban a sokszorosító szerv a kiadóval történt megegyezés alapján az imprimatúrát (kéziratot) további megőrzés végett a kiadónak adhatja át.
R. 16. § A Tv.-ben és e rendeletben a sokszorosító szervre vonatkozó rendelkezések végrehajtását a sokszorosító szerv helye szerint illetékes városi – községekre is kiterjedően –, fővárosi kerületi, illetőleg megyei jogú városi önkormányzat jegyzője ellenőrzi.
Tv. 13. §
R. 17. §
Tv. 14. § (1) Az engedélyt, illetve a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék külsőleg hivatalos lap (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57—60. §-a) látszatát kelti, illetve címével, grafikai megjelenésével, külalakjával vagy egyéb jellemzőjével már bejegyzett laphoz hasonló módon jelenik meg, és ez a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
(2)
R. 18. §
Tv. 15. § (1) Az időszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye.
(2) A bíróság — kérelemre — felülvizsgálja a sajtótermék előállítása és nyilvános közlése iránti kérelmet, illetőleg a nyilvántartásba vételt elutasító, továbbá a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozatot.
(3)
R. 19–20. §
A szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó adatok¶
Tv. 16. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a sajtóterméken fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum).
(2) A jogszabályban meghatározott sajtótermékből tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a köteles- és tiszteletpéldányok rendelkezésre bocsátását rendeletben szabályozza.
R. 21. § (1) Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni:
a) a kiadó és a kiadásért felelős személy nevét;
b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felelős személy nevét;
c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát;
d) a szerkesztésért felelős személy nevét;
(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt, a megrendelő által kívánt egyéb adatok csak az impresszum után, attól elkülönítve tüntethetők fel.
(3) A Nemzetközi Szabványos Azonosító Könyvszámozás (ISBN, illetőleg sorozatok esetében ISSN) jelzését, az egyéb nemzetközi jelzéseket és a sajtótermék árát a külön jogszabály szerint kell megállapítani és feltüntetni.
R. 22. § Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését – egyes sajtótermékeken az impresszum mellőzését – is előírhatja.
R. 23. § A rádió és a televízió műsorában a szerkesztésért felelős személy nevét kell feltüntetni.
R. 24. § A sajtótermék kéziratát (műpéldányát) – az időszaki lap kivételével – a szerző köteles aláírni.
R. 25. § Időszaki lapnál a szerkesztőség vezetője, egyéb sajtóterméknél a kiadó (megrendelő) köteles gondoskodni arról, hogy a sajtótermék szerzője legalább a nyilvános közléstől számított hat hónapig kétséget kizáróan megállapítható legyen.
R. 26. § (1)
(2) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tudományos célú kötelespéldányokat – a kiadó (megrendelő) terhére – a sokszorosító szerv, az igazgatási célú kötelespéldányokat pedig a kiadó szolgáltatja.
(3) Tiszteletpéldány adható a sajtótermék szerzőjének, azoknak a személyeknek, akik a mű eszmei tartalmának kialakításában közreműködtek, a kiadó felügyeletét ellátó szervnek, valamint a kiadó és a felügyeletét ellátó szerv dolgozói közül azoknak, akik részére a tiszteletpéldány juttatása munkakörükre tekintettel indokolt, továbbá sajtó és propaganda célokra. A tiszteletpéldányokat a kiadó (megrendelő) szolgáltatja, és azok az arra jogosult szerv (személy) tulajdonává válnak.
A nyilvános közlés tilalma¶
Tv. 17. § (1) Nem szabad nyilvánosan közölni azt a sajtóterméket,
- a) amelynek elkobzását a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elrendelte,
- b) amelyet a bűntető ügyben eljáró vagy a szabálysértési hatóság lefoglalt addig, amíg a lefoglalást meg nem szüntetik,
- c) amelynek nyilvános közlését az ügyész felfüggesztette vagy a bíróság megtiltotta [15. § (3) bekezdés],
- d) amelyről a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatok (16. §) hiányoznak.
(2)
IV. Fejezet — VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶
A felelős személyek¶
Tv. 18. § (1) A sajtótermék előállítása és nyilvános közlése tárgyában kiadott engedélyben foglaltak, továbbá – az engedélyezés alá nem eső sajtótermék esetében is – az e törvény rendelkezéseinek megtartásáért a sokszorosító, a kiadó és a nyilvános közlést végző, illetőleg az ilyen szerv vezetője, valamint a szerkesztő az őt terhelő kötelezettségek tekintetében tartozik felelőséggel.
(2) A sajtó feladatainak a teljesítéséért
- a) az időszaki lapnál a szerkesztőség vezetője,
- b) a sajtó más szervénél a szerv vezetője, illetőleg – vele együtt – az általa az egyes szervezeti egységek irányításával megbízott személy (főosztályvezető, önálló főszerkesztő, szerkesztőségvezető stb.) a felelős.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a sajtónak felvilágosítást adó személy, valamint az újságíró (11. §) és más szerző felelősségét.
Tv. 19. § (1) Aki e törvényben és a végrehajtásra kiadott rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, a külön jogszabályban meghatározott büntetőjogi, szabálysértési, polgári jogi, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
(2) A 4. § (1) bekezdésében, a 6. §-ban és a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését – a jogosult kérelmére – a bíróság is elrendelheti. A sajtó szervének perbeli jogképességére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 343. § (3) bekezdését alkalmazni kell.
(3) Ha a sajtóban közölt tájékoztatás a személyhez fűződő jogot vagy a hiteles tájékoztatás követelményét sérti, külön jogszabály szerint helyreigazításnak is helye van.
(4)–(6)
(7) Ha a Magyar Távirati Irodát a bíróság jogerős határozattal helyreigazításra kötelezi, a sajtónak az eredeti közleményt átvevő más szervei is kötelesek a helyreigazítást közölni.
(8) A sajtó a tájékoztatás anyagát a nyilvános közléstől számított harminc napig – ha helyreigazítást kértek, az eljárás befejezéséig – köteles megőrizni.
Értelmező rendelkezések¶
Tv. 20. § E törvény alkalmazásában:
- a) sajtó: az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség.
- b) sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és a televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt –, a zeneművet, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz;
- c) sajtótevékenység: a sajtótermék előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenység;
- d) nyilvános közlés: a sajtótermék árusítása, szétküldése, kézbesítése, üzletszerű kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság előtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása;
- e) tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése;
- f) időszaki lap: az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.) fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl.
Hatálybalépés¶
Tv. 21. § (1) Ez a törvény 1986. szeptember hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az 1986. szeptember hó 1. napját megelőzően kiadott engedélyek érvényességét a törvény nem érinti.
(3) E törvény végrehajtásáról – az a)–c) pontban foglaltak kivételével – a Kormány gondoskodik. Felhatalmazást kap
- a) az igazságügyért felelős miniszter, hogy a bírósági ügyről, valamint – a rendészetért felelős miniszterrel együttesen és a legfőbb ügyésszel egyetértésben – a bűntetőeljárás nyomozási szakaszáról szóló tájékoztatás részletes szabályait – amelynek során e törvény 4. §-a (1) bekezdésének, 5. §-ának és a 6. §-a (1) bekezdésének a rendelkezéseitől eltérhet.
- b) a kultúráért felelős miniszter, hogy – az időszaki lap, valamint a helyi stúdió alapításának kivételével – a sajtótermékek engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az impresszum feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat;
- c) a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, hogy az időszaki lap szerkesztősége vezetőjének, a helyi stúdió működéséért és a szolgáltatott műsorért felelős személyeknek, valamint az újságíróknak az alkalmazási feltételeit, továbbá az időszaki lap, valamint a helyi stúdió alapításának a részletes szabályait megállapítsa.
R. 27. §
Tv. 22. § (1)
(2) Ahol büntető vagy szabálysértési jogszabály terjesztést említ, ezen a továbbiakban nyilvános közlést, ahol szabálysértési jogszabály a sajtótermék felelős szerkesztőjét említi, ezen a továbbiakban a szerkesztőség vezetőjét kell érteni.
(3) A 15. § (1) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott perek, valamint a nyilvános közlés megtiltása iránti bírósági eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
Tv. 23. §