1959. évi IV. törvény — mi változott? 2011. július 1.

A 2011. június 30. és 2011. július 1. között hatályba lépett módosítások. 2 sor került be, 14 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. június 30.)Következő módosítás (2011. augusztus 10.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 2029 változatlan sor ⋯

(3) Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.

(4) Természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lévő tulajdoni illetőségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis.

(4)

Ptké.83/A. § (1) Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 81. §-ával megállapított Ptk. 261. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően kötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésre kell alkalmazni azzal, hogy a hatálybalépését megelőzően kötött jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés vonatkozásában sincsen akadálya

Ptké.83/A. §

a) a követelés, illetve a tartozás tekintetében történő jogutódlásnak (engedményezés, tartozásátvállalás, a jogutódlás egyéb esetei),

b) a szerződés módosításának,

c) a követelés biztosítékául szolgáló ingatlanra bejegyzett jelzálogjogról történő lemondással egyidejűleg más ingatlanon jelzálogjog alapításának (fedezetcsere), vagy

d) a szerződés megszüntetése és azonos vagy más hitelezővel a kötelezett által kötött új szerződés (kölcsönkiváltás) jelzálogjoggal való biztosításának,

ha – a b) és d) pontban foglalt esetben – a biztosítandó követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb.

(2) A követelés mértéke a korábbinál nem terhesebbnek akkor tekinthető, ha annak összege – az alkalmazott árfolyamok különbözőségéből és az eredeti kölcsöntartozás megszüntetésével, illetve az azt kiváltó kölcsön folyósításával összefüggésben igazoltan felmerülő díjakból, költségekből adódó többletköveteléstől eltekintve – nem haladja meg az eredeti követelés még fennálló összegét.

Ptk.262. § (1) Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(2) Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölése nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meghatározható.

⋯ 3183 változatlan sor ⋯