1952. évi III. törvény — mi változott? 2016. július 1.

A 2016. június 30. és 2016. július 1. között hatályba lépett módosítások. 61 sor került be, 41 sor került ki.

← Előző módosítás (2016. június 30.)Következő módosítás (2016. augusztus 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 1995 változatlan sor ⋯

(2) Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak.

(3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, valamint – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.

(3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, valamint – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.

(4) Az eredeti elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. Ugyanilyen bizonyító ereje van az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak.

(5) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat – ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is – teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje – a magánokirat tartalmát illetően – megegyezik az eredeti okiratéval.

(5) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat – ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is – teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje – a magánokirat tartalmát illetően – megegyezik az eredeti okiratéval.

(6) Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

- b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

- c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

- d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

- e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;

- f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

- e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;

- f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt helyezett el;

- g) olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.

(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és – ha jogszabály így rendelkezik – minősített bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.

(3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

197. § (1) A magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.

(2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás, vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik.

(2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy bélyegzőt megelőző szöveget – elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat – az ellenkező bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik.

(3) A magánokiraton levő aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát – kétség esetében – más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégből íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja.

(4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat aláírójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző szolgáltatót keresi meg.

(4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetében, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.

(5) A bíróság a 8. § megfelelő alkalmazásával pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki a saját, illetőleg az általa képviselt fél aláírásának valódiságát jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból tagadta.

⋯ 956 változatlan sor ⋯

313. § A pénz fizetésére irányuló lejárt követelés a közjegyző hatáskörébe tartozó, külön törvényben szabályozott fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthető.

314. § (1) Csak a 313. §-ban meghatározott fizetési meghagyásos eljárás útján vagy a 127. §-ban meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a 24. és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered.

314. § (1) Csak a 313. §-ban meghatározott fizetési meghagyásos eljárás útján vagy a 127. §-ban meghatározott módon vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a 24. és 25. § szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete (a továbbiakban együtt: idézési cím), és ha a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered.

(2) Ha a felperes a keresetével kizárólag olyan követelést érvényesít, amelyet az (1) bekezdés alapján csak fizetési meghagyásos eljárás útján lehet érvényesíteni, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításával [130. § (1) bek. c) pont] egyidejűleg a bíróság tájékoztatja őt a fizetési meghagyásos eljárás megindításának lehetőségéről és módjairól.

⋯ 54 változatlan sor ⋯

(2) A kötelezett ellentmondását követően

- a) az elektronikus kommunikációt választó jogosult vagy képviselője,

- a) az elektronikus kapcsolattartást választó jogosult vagy képviselője,

- b) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult,

- c) jogi képviselővel eljáró jogosult esetén, a jogi képviselő az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, a XXVIII. Fejezetben meghatározottak szerint terjeszthet elő.

- c) a jogi képviselővel eljáró jogosult a jogi képviselő útján az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és okirati bizonyítékait, továbbá minden egyéb beadványt kizárólag elektronikusan, a XXVIII. Fejezetben meghatározottak szerint terjeszthet elő.

(3) Ha a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásban a kapcsolattartás a jogosult részéről elektronikus úton történik, és a jogosult az ellentmondás előterjesztését követően az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti.

(3) Ha a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásban a kapcsolattartás a jogosult részéről elektronikus úton történik, és a jogosult az ellentmondás előterjesztését követően az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és okirati bizonyítékait a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti.

322. § (1) A jogerős fizetési meghagyás ellen a XIII. Fejezet szabályai szerint perújításnak van helye. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amelyik – ellentmondás esetén – elsőfokú bíróságként a perré alakult eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezett volna.

⋯ 362 változatlan sor ⋯

340/B. § (1) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben 2016. január 1. napjától ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő teljes körű azonosítását biztosító és általános nyomtatványkitöltő (a továbbiakban: ÁNYK) űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(2) A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(3) A közigazgatási perben a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(3) A közigazgatási perben a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, ha a közigazgatási eljárás kizárólag elektronikus úton zajlott és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(3a) Ha a közigazgatási eljárás nem kizárólag elektronikus úton zajlott, a közigazgatási szerv a hozzá elektronikus úton benyújtott iratokat elektronikus úton köteles továbbítani, az ügy egyéb iratait papír alapon is továbbíthatja. Az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint köteles jelezni az ügy iratainak papír alapú benyújtását. Az ügy iratait legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott, a 394/H. § (2) bekezdése szerinti befogadás-visszaigazolásnak a közigazgatási szervhez érkezését követő három munkanapon belül kell továbbítani a bírósághoz. A közigazgatási szerv köteles feltüntetni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát. Az ügy iratainak beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld a közigazgatási szervnek. Az értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

(4) Az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szerv köteles gondoskodni

- a)

⋯ 75 változatlan sor ⋯

341/J. § (1) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben 2016. január 1. napjától az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a 341/F. § (2) bekezdése szerint jár el, a jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(2) Ha a jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a 341/F. § (2) bekezdése szerint jár el, a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(3) Ha a felperes a keresetlevelet a 341/F. § (2) bekezdése szerint a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél terjeszti elő, a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző köteles gondoskodni

⋯ 102 változatlan sor ⋯

- a) a munkajogi igény [Mt. 285. § (1) bekezdés] érvényesítésével kapcsolatos, továbbá

- b) a közalkalmazotti,

- c) kormányzati szolgálati és közszolgálati,

- c) kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati,

- d) a szolgálati és

- e) a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perben (a továbbiakban: munkaügyi per).

⋯ 386 változatlan sor ⋯

### Elektronikus kapcsolattartás

386/U. § (1) A perben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.

386/U. § (1) A perben a beadványokat és azok okiratnak minősülő mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban és mellékletében foglalt nyilatkozat hatálytalan.

(2) A perben az elektronikus kapcsolattartásra a 394/C–394/M. §-t kell alkalmazni.

⋯ 125 változatlan sor ⋯

### Elektronikus kapcsolattartás a féllel

394/B. § (1) A polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is – a fél vagy a képviselője – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.

394/B. § (1) A polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is – a fél vagy a képviselője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja. Ha e törvény lehetővé teszi a beadvány adathordozón történő benyújtását, az e fejezet alkalmazásában elektronikus úton benyújtott beadványnak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus út választása esetében az eljárás folyamán – ideértve az eljárás minden szakaszát és a rendkívüli perorvoslatot is – a félnek vagy képviselőjének a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. A beadvány elektronikus úton történő benyújtását az (1) bekezdés szerinti elektronikus út vállalásának kell tekintetni. Az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4)

(5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. A bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy védekezését, nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja.

(5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. A bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja, vagy – ha arra köteles – elektronikus úton köteles benyújtani.

(6) Ha a fél az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus benyújtás alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(2) A (10)–(12) bekezdésben foglalt kivétellel

- a) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a képviselő részére a bíróság is elektronikusan kézbesít;

- b) ha a gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be;

- c) ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan a jogi képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére.

- a) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: belföldi gazdálkodó szervezet) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a belföldi gazdálkodó szervezet részére a bíróság is elektronikusan kézbesít;

- b) ha a belföldi gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a belföldi gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be;

- c) ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére.

(3) A gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(3) A belföldi gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben, a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(4) A közigazgatási szerv akkor is, ha nem minősül gazdálkodó szervezetnek és ha nem közigazgatási perben jár el, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(4) A közigazgatási szerv – akkor is, ha nem minősül belföldi gazdálkodó szervezetnek, és ha nem közigazgatási perben jár el –, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el. Ebben az esetben, a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

(5) Az ügyész az e törvény szerinti, valamint azokban a perekben, amelyeket külön törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít az ügyész részére.

(5) Az ügyész az e törvény szerinti, valamint azokban a perekben, amelyeket külön törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít az ügyész részére.

(6) E fejezet alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni a 73/C. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(7) E fejezet alkalmazásában a gazdálkodó szervezet képviselője a jogi képviselő. Ha a gazdálkodó szervezet nem jogi képviselővel jár el, a képviselő a törvényes vagy a szervezeti képviselő, egyéni vállalkozó esetében képviselőnek kell tekinteni magát az egyéni vállalkozót.

(7) E fejezet alkalmazásában a belföldi gazdálkodó szervezet képviselője a jogi képviselő. Ha a belföldi gazdálkodó szervezet nem jogi képviselővel jár el, a képviselő a törvényes vagy a szervezeti képviselő, egyéni vállalkozó esetében képviselőnek kell tekinteni magát az egyéni vállalkozót.

(8) Ha a gazdálkodó szervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, a gazdálkodó szervezet új képviselője az első beadványa benyújtásával egyidejűleg igazolja képviseleti jogosultságát.

(8) Ha a belföldi gazdálkodó szervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, a belföldi gazdálkodó szervezet új képviselője az első beadványa benyújtásával egyidejűleg igazolja képviseleti jogosultságát.

(9) A fél, aki egyébként saját személyében elektronikus útra nem köteles a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát elektronikusan és papír alapon is bejelentheti. Ha a fél a jogi képviselet visszavonását elektronikus úton jelenti be, úgy kell tekinteni, hogy a fél a 394/B. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kapcsolattartást vállalja, akkor is, ha a továbbiakban nem kíván jogi képviselővel eljárni.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(6) A bíróság papír alapon vagy adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő részére a bírósági irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz e bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja.

(7) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt elektronikus adathordozón is benyújtsa, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az elektronikus adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.

(7) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt adathordozón is benyújtsa, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával. Ha a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt a bíróság hívja fel a szakvélemény adathordozón történő benyújtására, úgy a 394/G. § (7) bekezdése nem alkalmazandó.

### A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti,

- b) az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a megkereső bíróságnak elektronikus úton válaszolhat a megkeresésre.

(2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása során 2016. január 1. napjától úgy kell eljárni, hogy a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti és a másik bíróság, a közigazgatási szerv és más hatóság is elektronikusan kézbesít az azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

(2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása során 2016. január 1. napjától úgy kell eljárni, hogy a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti és a másik bíróság, a közigazgatási szerv és más hatóság is elektronikusan kézbesít az azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

### Az elektronikus kapcsolattartás szabályai

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(2) Az Országos Bírósági Hivatal az erre szolgáló informatikai rendszer (a továbbiakban: az Országos Bírósági Hivatal rendszere) alkalmazásával biztosítja, hogy a bírósággal kézbesítési szolgáltatást nyújtó rendszer (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) útján folyamatosan lehessen kapcsolatot tartani, és a bíróság, valamint

- a) ha az elektronikus kapcsolattartás kötelező, a jogi képviselő, a gazdálkodó szervezet, a közigazgatási szerv, az ügyész, továbbá a jegyző,

- a) ha az elektronikus kapcsolattartás kötelező, a jogi képviselő, a belföldi gazdálkodó szervezet, a közigazgatási szerv, az ügyész, továbbá a jegyző,

- b) ha az elektronikus kapcsolattartás választható és azt a fél, annak képviselője vagy a szakértő választja, a fél vagy képviselője, valamint a szakértő

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó] közötti kapcsolattartás biztosítása céljából az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.

(3) A bírósági iratot a bíróság az Országos Bírósági Hivatalon keresztül, a kézbesítési rendszer útján kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.

(4) A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot szervezeti elektronikus aláírásával kell ellátnia. A bíróság által készített, szervezeti elektronikus aláírásával ellátott irat közokirat.

(4) A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet szerinti elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. A bíróság által készített, elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokirat.

(5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság elektronikus aláírása nyilvános kulcsával titkosítva küldheti meg a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldheti elektronikus aláírása nyilvános kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó nyilvános kulcsával titkosítva kézbesíti a fél részére.

(5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság által közzétett titkosító kulccsal titkosítva küldheti meg a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldheti titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.

(6) Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt – ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít – űrlapon kell előterjesztenie. Ha a beadvány vagy a melléklete előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elfogadott dokumentumformátumok valamelyikén kell benyújtania. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a honlapon közzéteszi az elfogadott dokumentumformátumokat.

(6) Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt – ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít – űrlapon kell előterjesztenie. Ha a beadvány vagy a melléklete előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elfogadott fájlformátumok valamelyikén kell benyújtania. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a honlapon közzéteszi az elfogadott fájlformátumokat.

(7)

(7) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány adathordozón történő benyújtására űrlapot rendszeresít. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint a benyújtandó adathordozó formátumát és darabszámát. Az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről a 394/H. § (2) bekezdése alapján kapott befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. A fél vagy képviselője köteles az adathordozón minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét elhelyezni vagy az azon szereplő dokumentumokat azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével hitelesíteni. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az adathordozón elhelyezett fájlban köteles hivatkozni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számára. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni. Ha az adathordozó benyújtására a fentiek megsértésével kerül sor, az adathordozón megtett jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.

(8) Az Országos Bírósági Hivatal az űrlapokat a honlapon közzéteszi. A honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező.

(9) Ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal ennek tényéről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad. Az Országos Bírósági Hivatal a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. A honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással. Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít.

(9) Ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal e tényről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad. Az Országos Bírósági Hivatal a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. A honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással. Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít. A fél a módosított űrlap közzétételét követően a beadványát lejárt űrlapon nem nyújthatja be. Az Országos Bírósági Hivatal az ilyen beadványt nem fogadja be, erről a felet automatikus hibaüzenettel értesíti. A lejárt űrlapon benyújtott kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(10) A törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere.

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(6) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján az általa megadott elektronikus levélcímére – az érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten – értesítést kap.

(7) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére; az elektronikus tértivevény igazolja, hogy az iratot átvették. Az internetes hivatkozás megnyitását megelőzően a kézbesítési rendszer útján az elektronikus úton kapcsolatot tartó számára megismerhetővé kell tenni legalább a bíróság nevét, a bírósági irat érkezésének időpontját, és az ügy számát.

(7) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére; az elektronikus tértivevény igazolja, hogy az iratot átvették. Az internetes hivatkozás megnyitását megelőzően a kézbesítési rendszer útján az elektronikus úton kapcsolatot tartó számára megismerhetővé kell tenni legalább a bíróság és a felek nevét, az ügy tárgyát, a bírósági irat érkezésének időpontját, és az ügy számát.

(8) Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.

(8) Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.

(8a) A (8) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(10) A kézbesítésre a 99. § (5) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(11) A kézbesítési rendszer az (1)–(10) bekezdésben szabályozott elektronikus igazolások és tértivevények másolatát automatikusan megküldi a küldeményt feladó és fogadó félnek is.

394/I. § (1) Ha a polgári perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik, és az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik,

- a) a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja,

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(4) Azt, hogy a keresetlevél és a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell.

(5) Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő is betartásra került.

394/K. § A papír alapú okiratok – jogszabályban meghatározott módon történő – digitalizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok digitalizálásához szükséges időt – legfeljebb azonban öt munkanapot – a határidő számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

394/L. § Ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is jogosult – és az elektronikus kapcsolattartás nem a gazdálkodó szervezet, illetve közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével történik – a keresetlevélhez, illetve az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni kell valamennyi személy közös nyilatkozatát arról, hogy

394/L. § Ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is jogosult – és az elektronikus kapcsolattartás nem a belföldi gazdálkodó szervezet, illetve közigazgatási szerv azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével történik – a keresetlevélhez, illetve az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni kell valamennyi személy közös nyilatkozatát arról, hogy

- a) hozzájárul, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtják be,

- a) hozzájárul, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtják be,

- b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő kézbesítése.

394/M. § (1) A keresetlevelet, a beadványt, valamint az okirati bizonyítékot a kézbesítési rendszer által befogadható méretben kell benyújtani. A befogadható méretre vonatkozó adatokat az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi.

(2) Ha a keresetlevél, a beadvány vagy az okirat, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadványt több, a kézbesítési rendszer által befogadható méretű részletben kell benyújtani. Az egyes részletekhez tartozó űrlapokon meg kell jelölni, hogy a beadvány összesen hány részletből áll, továbbá az adott részlet sorszámát. Az űrlapokból a részletek összetartozásának egyértelműen ki kell tűnnie.

(2) Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadvány adathordozón is benyújtható. Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az adathordozót a bíróság – az adathordozón szereplő fájlok nyomtatása nélkül – postai úton kézbesíti a felek és képviselőik részére. A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi. A befogadható mérethatárt el nem érő nagyságú, adathordozón benyújtott jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.

(3)

⋯ 45 változatlan sor ⋯

(2) A peres és nem peres eljárás során felvett és nyilvántartott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a bírósági ügyintéző által peres és nemperes eljárásban ellátható feladatokat rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

- a) a bírósági ügyintéző által peres és nemperes eljárásban ellátható feladatokat;

- b) a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás során alkalmazandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

- a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével;

⋯ 84 változatlan sor ⋯

kell alkalmazni.

397/J. § 2016. július 1. napjától a kötelező elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XL. törvénnyel megállapított

- a) 321/A. § (2)–(3) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban,

- b) 340/B. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,

- c) 341/J. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,

- d) 386/U. § (1) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben,

- e) 394/C. § (2) bekezdését a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben

kell alkalmazni.

398. § E törvény 313–323. §-a összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvének 10. cikkével.

399. § E törvény 323. §-a az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.