1952. évi III. törvény — mi változott? 2014. március 15.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – sérelemdíjra tarthat igényt, feltéve hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Ha az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztásából eredően a fél kárt is szenved és az a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj iránti igény, illetve a kárigény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A sérelemdíj, illetve a kártérítés megítélését nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsértés közvetlenül nem volt felróható.

(3a) A (3) bekezdésben foglalt szankciókat a bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet – ha nincs jogi képviselője – perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, a támogató perben való részvételéről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni. A bíróság jogszabályban meghatározott esetben és módon a felet – kérelmére – részben vagy egészben mentesíti a pervitellel összefüggő költségek előlegezése, illetve viselése alól.

(6) Ha a bíróság jogszabályban meghatározott esetben közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás) és a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsul meg, a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.

- b) az a) pont alá eső személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt;

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

- b) azok a perek, amelyeket a közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránt indítanak;

- g) a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perek közül:

- ga) azok a perek, amelyekben felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérik, ideértve azokat a pereket is, amelyekben a felróhatóságtól független szankció mellett – e jogok megsértése miatt – sérelemdíj, illetve kártérítés iránti igényt is érvényesítenek,

- gb) a közösséghez tartozással összefüggő – a ga) pont alá nem tartozó – személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek;

(2) A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani.

49. § (1) A perben mint fél személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el (perbeli cselekvőképesség), aki

- a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik,

- b) olyan cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy

- c) aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet.

50. § (1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek és a támogatónak ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.

(2) A perbeli jog- és cselekvőképesség, a törvényes képviselet, a támogatói minőség, illetőleg a felhatalmazás igazolása nem szükséges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hivatalos tudomása van.

65/A. § (1) Ha a bíróság a szülői felügyelettel, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésével vagy az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perben a kiskorú gyermek mint érdekelt meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg a kiskorú részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a kiskorút a felek és a felek képviselői távollétében hallgatja meg.

### A támogató részvétele a perben

65/C. § (1) Ha a fél részére a gyámhatóság támogatót rendelt ki, akkor a támogató

- a) a féllel egyidejűleg a per során valamennyi eljárási cselekménynél – ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is – jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint a per folytatásának nem akadálya,

- b) a jognyilatkozat megtételének elősegítése érdekében a féllel – a tárgyalás rendjét meg nem zavaró módon – egyeztethet.

(2) A támogató az általa támogatott fél helyett nyilatkozattételre nem jogosult.

(3) A bíróság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a felet és a jelen lévő támogatót tájékoztatja.

(4) A támogató perbeli eljárási cselekményen való részvételéről a támogatott fél gondoskodik, a bíróság ezzel kapcsolatos intézkedést nem tesz.

(5) A támogató a támogatói minőségét a gyámhatóság határozatával, vagy a gyámhatóság által e célra kiadott tanúsítvánnyal igazolja. A gyámhatóság határozatát vagy tanúsítványát az első olyan eljárási cselekménynél kell a bíróságnak bemutatni, amelyen a támogatott személy a támogatóval együtt vesz részt.

(2a) Kötelező közvetítői eljárás esetén a perköltséghez – a fél kérelmére – hozzá kell számítani a közvetítő költségeit és díját, valamint a fél egyéb, a közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeit.

(4) A támogató költségeinek megtérítésére a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4a) A bíróság a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezheti a felet az ellenfél közvetítői eljárásban szükségképpen felmerült költségeinek megtérítésére, ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel és a fél e körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget. Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, a felek a perköltségként érvényesíteni kívánt közvetítői eljárás költségeit egymás közt egyenlő arányban viselik.

(4b) Kötelező közvetítői eljárás esetén a fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető az ellenfél perköltségének megtérítésére, ha az ellenfél igazolja, hogy közvetítő felkérését kezdeményezte vagy az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítő felkérése vagy a közvetítői eljárás megindítása a fél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.

(6) A bíróság az ügy összes körülményeire figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti a jogi személy gazdálkodó szervezet alperest a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a 121/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget.

(4) A gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben – az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében – a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet csak természetes személy vagy közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég (a fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb érdekelt) terjeszthet elő.

- e) a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását, a jelen levő más perbeli személyek nevét;

121/A. § (1) A jogi személy gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek.

- b) a gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben – az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében – a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását [96. § (4)–(6) bek.];

- g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) – felhívás ellenére – nem vonta perbe, továbbá – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a pert a munkavállaló ellen indították.

(5) A feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, valamint a tanúkat és a szakértőket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot (120. §) szab ki. Ha a félnek vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti, őt a bíróság pénzbírsággal sújthatja.

(6) Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően – a bíróság a feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát.

(6a) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

- a) a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez,

- b) a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye,

- c) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben – ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – a pénzbírság kiszabásának szükségességéről az elnök mérlegeléssel dönt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyiségi jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.

(2) A bíróság – amennyiben annak sikerére esély mutatkozik, különösen ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól [137. § (1) bek. a) pont]. Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a 137. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják, ebben az esetben a bíróság az eljárást folytatja és a (3) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének külön törvényben meghatározott szabályairól.

(4) A kötelező közvetítői eljárás megindítása érdekében felfüggesztett tárgyalást folytatni kell, ha

- a) bármelyik fél igazolja, hogy a közvetítői eljárás befejeződött,

- b) bármelyik fél igazolja, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vett, de a közvetítői eljárás nem indult meg, vagy

- c) a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozat közlésétől számított két hónap telt el anélkül, hogy a felek az a) és b) pontban megjelölt valamely igazolást becsatolták volna.

(5) Ha a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező bírósági határozat közlésétől számított két hónapon belül a megindított közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be és a felek ennek tényét legkésőbb a határidő lejárta előtt nyolc nappal a bíróságnak közösen bejelentik, a tárgyalás mindaddig nem folytatható, amíg a közvetítői eljárás be nem fejeződik. A feleknek bejelentésükkel egyidejűleg hitelt érdemlő módon igazolniuk kell, hogy a közvetítői eljárás folyamatban van.

(3) Felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen – a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozat kivételével – külön fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot maga is megváltoztathatja.

(4) Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság által kirendelt eseti gyám gyakorolja a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogokat.

- b) a tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára, kiskorú családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

(2) Nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyekben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a 24. §, valamint 25. § (3) és (4) bekezdése alapján, továbbá a 25. § (3) bekezdésének az egyesített perekre történő megfelelő alkalmazásával megállapított értéke a hárommillió forintot nem haladja meg. Ez az értékhatártól függő kizárás nem vonatkozik a sérelemdíj iránt indított perekre, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekre, valamint azokra az ügyekre, amelyek ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, vagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, továbbá valamennyi olyan ügyre, amely megállapításra irányul.

- c) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyekben.

281. § (1) Ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége és közte, valamint törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a bíróság a fél képviseletére ügygondnokot rendel ki.

282. § A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek gyermekének származására, tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet (292. §) lehet összekapcsolni.

285. § (1) A bontóperben tartott első tárgyaláson a bíróság a személyesen megjelent feleket meghallgatja. Ha valamelyik házastárs cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, továbbá ha a bíróság előtt való megjelenése más elháríthatatlan akadályba ütközik, a személyes meghallgatás nem kötelező.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, vagy ha a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni.

- a) a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése,

290. § (1) A házasság érvénytelenítése vagy felbontása esetében a bíróságnak a közös kiskorú gyermek tartása, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése felől – szükség esetén – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.

(2) A bíróság a házasság felbontása felől – ha a felek a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kérték egyező akaratnyilvánítással – addig nem dönthet, míg az ott meghatározott valamennyi kérdésben egyezség nem jött létre, és azt a bíróság jogerős végzésével jóvá nem hagyta. Ha a házassági perben a névviseléstől való eltiltás iránti kérelmet is előterjesztettek, arról a bíróság a házasság felbontásával (érvénytelenné nyilvánításával) egyidejűleg dönt. Részítélet hozatalának egyik kérdésben sincs helye.

(3) Ha az apaság megállapítása iránti pert vagy az apasági vélelem megdöntése iránti pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani, az egyenesági rokon beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendeléséről a bíróság értesíti a gyámhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségeiről.

(4) Keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.

(3) Ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gyámja nem jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetőleg új eseti gyám kirendelésére.

### XVI/A. Fejezet — AZ APASÁG VÉLELMÉNEK MEGDÖNTÉSE NEMPERES ELJÁRÁSBAN

301/A. § (1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, az eljárásra a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokat – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet.

(3) Az eljárásban szünetelésnek nincs helye.

301/B. § (1) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén az anya belföldi lakóhelye vagy belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye található.

(2) Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.

301/C. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni:

- a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható;

- b) a kérelmezők, valamint a kérelmezők képviselőinek nevét, lakóhelyét, valamint a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét;

- c) ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek nevét, lakóhelyét, születési idejét, ha van törvényes képviselője, annak nevét és lakóhelyét;

- d) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét;

- e) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg;

- f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

(2) A kérelemhez csatolni kell a gyermek eredeti vagy hitelesített születési anyakönyvi kivonatát, a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát, valamint azokat az okiratokat, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához szükségesek, kivéve ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni. Ha az apaság vélelmét megalapozó házasság a kérelem beadásának időpontjában már megszűnt, a kérelemhez csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot. Ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában még nem született meg, a kérelemhez szakorvosi igazolást kell csatolni a születés várható időpontjáról.

301/D. § (1) A bíróság a kérelmezőket és mindazon személyeket, akiknek hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen hallgatja meg.

(2) Az idézésben a bíróság tájékoztatja az érintetteket a 301/E. §–ban meghatározott feltételekről és jogkövetkezményekről.

(3) A bíróság eljárása során megvizsgálja az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállását, valamint megállapítja azokat az adatokat, amelyek a személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéshez szükségesek.

301/E. § (1) A bíróság végzésben állapítja meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja, ha

- a) a kitűzött meghallgatáson a kérelmezők és mindazon személyek, akiknek a hozzájárulása az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen jelen vannak és

- b) az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a bíróság az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet elutasítja.

(3) Ha a bíróság az apaság vélelemének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozatának jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket – a körülmények megváltozása esetén – újból nem peres eljárásban érvényesítsék. A kérelmet elutasító határozat jogereje azt sem zárja ki, hogy a perindításra jogosult személyek igényüket – a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szabályok szerint – peres eljárásban érvényesítsék.

301/F. § (1) A bíróság az apai elismerő nyilatkozatot és az annak teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat nem emelkedik jogerőre, az eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan.

301/G. § Az elsőfokú bíróság az apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős határozatot, valamint a külön jegyzőkönyvbe foglalt – teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett – nyilatkozatokat közli az illetékes anyakönyvvezetővel.

301/H. § A bíróság az eljárási költségek viseléséről a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján határoz.

- b) a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset – annak bírósága előtt – összekapcsolható az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek tartására, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére irányuló keresettel vagy a szülő gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel összekapcsolni nem lehet;

(4) Ha a szülői felügyelet visszaállítása iránt nem az a szülő indít keresetet, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ezt a szülőt a perben külön bejelentés nélkül is a felperes melletti beavatkozó jogállása illeti meg. A bíróság azonban akkor is köteles őt személyesen meghallgatni, ha beavatkozóként a perben nem kíván részt venni.

(1a) A keresetlevélben – ha arról a felperesnek tudomása van – fel kell tüntetni az alperes előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat. A gondnokság alá helyezési perben a bíróságnak az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell.

(2) A keresetlevélhez az előadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, így különösen az alperes tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken az alperesnek haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve. Ha a gyámhatóság a felperes, a keresetlevélhez csatolnia kell az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt, az alperes lakóhelyén készített környezettanulmányt, ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén pedig az erre vonatkozó határozatot is.

308/A. § Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű és az alperes érdekének védelme ezt indokolja, a Ptk. 2:25. §-ában és 2:26. §-ában meghatározott zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a bíróság is elrendelheti ideiglenes intézkedéssel a tárgyalást megelőzően, a 308. § (2) bekezdés előzetes bizonyításra vonatkozó rendelkezésének megfelelő alkalmazásával, illetve a tárgyalás elhalasztása esetén. Az ideiglenes intézkedésre hivatalból is sor kerülhet. A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a gyámhatóságnak.

310. § (1) A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A gondnokság alá helyezés iránti perben a bíróság a külön törvény szerinti nyilvántartás adatait megtekinti, e körben hiánypótlás elrendelésének nincs helye.

(2) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 13/A. §-ában meghatározott kérdés megítélésére igazságügyi elmeorvosszakértőt rendel ki. Az elmeorvosszakértő kirendelése csak a 309. § (3) bekezdésében meghatározott okból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való – legfeljebb harminc nap időtartamú – elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(3) Ha az alperesnek ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ha ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt, kivéve ha az ingatlannal való rendelkezés tekintetében a bíróság az alperes teljes cselekvőképességét fenntartotta.

(4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett nyilvántartásba.

(5) A bíróság a gondnokság alá helyezettek – a gondnokoltak nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott – adatairól számítógépes nyilvántartást vezet.

312. § (1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(2) A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata esetén a gyámhatóság keresete az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a gondnokság alá helyezés fenntartására is irányulhat.

(4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár, vagy a választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak nyilvántartásában az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.

### Határozat az előzetes jognyilatkozat alkalmazásáról

312/A. § (1) Ha a gondnokság alá helyezési perben a bíróság az alperes gondnokság alá helyezéséről dönt, és az előzetes jognyilatkozat ítélettel érintett részének alkalmazása indokolt, akkor a bíróság erről ítéletének rendelkező részében határoz.

(2) Az előzetes jognyilatkozat teljes vagy részleges alkalmazását elrendelő, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait érintő egyéb jogerős határozatnak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó törvényben meghatározott adatait, valamint azok változásait az elsőfokú bíróság bevezeti az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve szükség esetén törli onnan.

(3) Ha a felet a közjegyző a fizetési meghagyásos eljárás során költségkedvezményben részesítette, a díj megfizetéséről és viseléséről a 315. § (1) bekezdésében foglalt esetben a bíróság határoz és kötelezi a felet a költségkedvezmény folytán meg nem fizetett díjnak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) részére való megfizetésére. E határozatát a bíróság a MOKK-nak is kézbesíti. Ha a fél a per során költségkedvezményben részesül, ez a díj megfizetése alól őt nem mentesíti.

- f) dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,

### XX/A. Fejezet — A JEGYZŐ BIRTOKVÉDELMI ÜGYBEN HOZOTT HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA IRÁNTI PER

341/B. § Az I–XIV. Fejezet rendelkezéseit a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: birtokvédelmi határozat) megváltoztatása iránti perekben e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

341/C. § (1) A per elintézéséből – a 13–15. §, valamint a 21. §-ban foglalt eseteken kívül – ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

- a) az, aki mint ügyintéző a birtokvédelmi határozat meghozatalában részt vett,

- b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa,

- c) a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig,

- d) az, akit a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell.

341/D. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 341/C. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt kizáró ok áll fenn.

341/E. § A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.

341/F. § (1) A keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

- a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát,

- b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

(2) A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.

(3) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106–110. §). Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

(4) Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság a 129. § szerint jár el.

341/G. § (1) A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja.

(2) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

341/H. § A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye.

341/I. § (1) Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.

(2) Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.

342. § (1) Helyreigazításának – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti – közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől.

### XXII. Fejezet — A KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZEMÉLYISÉGI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE IRÁNT INDÍTOTT PEREK

347. § A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése [Ptk. 2:54. § (5) bek.] iránt indított perekben az I–XIV. Fejezet rendelkezéseit e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

348. § (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy – ha az alperes nem természetes személy – belföldi székhelye található.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján az illetékes bíróság nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

348/A. § (1) A keresetet csak ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésére vonatkozó keresettel lehet összekapcsolni. A perben viszontkereset előterjesztésének, beavatkozásnak nincs helye.

(2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének időpontját, valamint – ha rendelkezésre áll – az azt alátámasztó bizonyítékot is csatolni kell. A keresetlevélben a felperesnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik-e.

348/B. § (1) A per minden szakaszában kötelező a jogi képviselet.

(2) A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények ugyanabból a ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze. Azonos ténybeli alap esetén az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő pereket is egyesíteni kell azzal, hogy a továbbiakban az a bíróság jár el, amelyhez a legkorábban érkeztetett keresetlevelet benyújtották.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján egyesített perben a felperes a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogsértésből eredő kár megtérítése iránti követelést is érvényesít, a bíróság elrendeli annak önálló ügyként történő tárgyalását, és azt a per jogerős elbírálásáig felfüggeszti. A bíróság a felfüggesztés megszüntetését követően a pert az általános szabályok szerint tárgyalja.

(4) A felperes a keresetlevélben foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik.

(5) A bíróság a személyiség lényeges vonásának minősülő, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségjegy vonatkozásában azt vizsgálja, hogy a közösséget bántó jogsérelem alkalmas lehet-e arra, hogy általában véve a közösséghez tartozó személy személyiségi jogának a sérelmét is okozza.

(6) A jogsértés körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértés közösségre gyakorolt hatására – tekintettel megállapított sérelemdíjat egy összegben kell megítélni, ami a sérelemdíj iránti igényt érvényesítő felpereseket egyetemlegesen illeti meg.

- a) a jogviszony keletkezésének, módosulásának, megszüntetésének jogszerűsége, valamint a kártérítés, illetve a sérelemdíj iránti igény vitás,

- a) a gazdálkodó szervezet a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti;

- b) ha a gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként (illetve kötelezettként, adósként) vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be;

396. § E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

397/B. § (1) A közigazgatási ügyekben 2012. december 31. napjáig a törvényszék mint elsőfokú bíróság által meghozott határozattal szemben előterjesztett fellebbezést 2013. január 1-jét követően a törvényszék egy másik tanácsa mint másodfokú bíróság bírálja el.

397/C. § (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvénnyel megállapított 56. § (3) és (4) bekezdésének, 57. § (1) bekezdésének és 83. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény hatálybalépését követően bejelentett beavatkozásokra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvénnyel megállapított 130. § (1) bekezdés g) pontjának, 167. § (7) bekezdésének, 168. § (1b) bekezdésének, 173. § (1a) bekezdésének, 185. § (1b) bekezdésének, 257. § (2) bekezdésének és 271. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

397/D. § A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv 2013. július 1. és 2013. szeptember 1. napja között kézbesített szakvéleményére alapított perben a keresetlevél 2013. szeptember 15. napjáig akkor is előterjeszthető, ha a szakvélemény kézbesítésétől számított hatvan nap eltelt. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, és a pert az általános szabályok szerint kell lefolytatni. A 386/R. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

397/E. § E törvénynek az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel megállapított 386/U. §-át a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

397/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban e § alkalmazásában: Módosító Törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 2014. március 15. napján folyamatban lévő ügyekben a 2014. március 15. napját követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a személyiségi jog, valamint a szerződésen kívül okozott kár érvényesítésére vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben 2014. március 15. napján vagy azt követően kezdődik meg a jogsértés.

(3) E törvénynek

- a) a perbeli cselekvőképességre,

- b) az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntésére,

- c) a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perre, valamint

- d) a gazdálkodó szervezet fogalmára

vonatkozó, a Módosító Törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módosító Törvénnyel megállapított 80. § (6) bekezdését, 121/A. § (1) bekezdését, 285. § (5) bekezdését, valamint 394/C. § a) és b) pontját a 2014. március 15. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(5) Ha 2014. március 15. napján folyamatban lévő gondnokság alá helyezési per folyamán az alperes előzetes jognyilatkozatot tesz, ennek tényét haladéktalanul be kell jelentenie az eljáró bíróság részére.