1952. évi III. törvény — mi változott? 2012. január 1.

(2) A bírósági eljárásban – nemzetközi egyezményben meghatározott körben – mindenki jogosult anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni.

(5) A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény szabályai szerint illetékes ügyész jár el.

a helyi bíróság (városi bíróság, kerületi bíróság) és a törvényszék.

- a) a helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben a törvényszék,

- b) a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla,

- c) az ítélőtáblához tartozó ügyekben (233/A. §), továbbá a 235. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a Kúria.

(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

(4) Ahol a törvény helyi bíróságról rendelkezik, ott ezen városi bíróságot és kerületi bíróságot is érteni kell.

(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el.

14. § A perben az a helyi bíróság, törvényszék, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.

(2) Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében a Kúria határoz.

22. § (1) A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a törvényszék hatáskörébe.

23. § (1) A törvényszék hatáskörébe tartoznak:

- f) a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül:

- o) azok a perek, amelyeket törvény a törvényszék hatáskörébe utal.

(2) Ha valamelyik pertársra a törvényszéknek hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(4) A főkövetelés járulékai (kamat, költség stb.) – kivéve az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést – az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak; a pertárgy értékébe a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesítenek.

- a) a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék;

- a) a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok között merült fel, valamint ha a területén levő helyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság kijelölhető;

- b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő helyi bíróságok, törvényszékek illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá ha a területén levő helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság kijelölhető;

- c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetekben a Kúria dönt.

47. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy vagy a bíróságra adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.

- ee) a nemzetiségi önkormányzatnak, valamint annak vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;

- ef) a nemzetiségi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereikben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;

(3) Ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Kúria előtt – a 119. §-ban szabályozott esetet kivéve – nem járhat el.

- a) az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára,

- b) a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve

94. § (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes törvényszéknél is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni, és az esetleges hiányok pótlására (95. §) nyomban fel kell hívni; ha a fél a hiányok pótlását figyelmeztetés ellenére is elmulasztja, a keresetet, illetőleg a kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(6) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.

(3) A helyi bíróság mulasztásával szemben benyújtott kifogást a törvényszék három hivatásos bíróból álló tanácsa, a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla három hivatásos bíróból álló tanácsa, az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa, a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria másik tanácsa az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyaláson kívül bírálja el.

(2) A helyi bíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a helyi bíróságnak hatásköre van.

(3) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben az azonos hatáskörű helyi bíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van; a törvényszék az előtte indított perhez a területén működő helyi bíróság előtt folyamatban lévő pert is egyesítheti. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű helyi bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.

### Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése, továbbá a Kúria eljárásának kezdeményezése önkormányzati rendelet felülvizsgálata iránt

155/B. § (1) A bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.

(4) Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

155/C. § (1) A bíróság a Kúriának az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti.

(2) A bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközik.

(3) A Kúria eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti.

(4) A Kúria eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint a Kúria eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

(5) Ha a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek tagjával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen személy elővezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú, illetőleg a szakértő elöljárójához fordul.

(2)

(2) A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradó bíró jogosult írásba foglalt különvéleményét zárt borítékban az okirathoz csatolni. A tanácskozásról készült jegyzőkönyvet és a különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult személy, – fegyelmi eljárás során – a fegyelmi bíróság, valamint a Kúria jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a jogegységi eljárást lefolytató tanácsa tekintheti meg.

(3) Ha a határozatot első fokon a törvényszék hozta, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) az ötszázezer forintot meghaladja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(2) Ha a másodfokú bíróság akár a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem vagy a fellebbezési ellenkérelem folytán, bizonyítást rendel el, ezt közvetlenül vagy megkeresés útján foganatosítja. Az eljárásra a 201. § azzal az eltéréssel irányadó, hogy az ítélőtábla a bizonyítási eljárás lefolytatása végett az elsőfokon eljárt törvényszéket, illetőleg ennek a székhelyén levő helyi bíróságot is megkeresheti.

262/A. § A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye a 361. § a) pontja szerinti esetben.

270. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a felülvizsgálati eljárás során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

(2) A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Kúriától – jogszabálysértésre hivatkozással – a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

- e) ha a határozatot a Kúria hozta;

(4) Ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő valamennyi féllel szemben lejárt, illetve ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsőfokú határozatot hozó bíróság azt az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához, a jogerős határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, illetve ha végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztettek elő, a felülvizsgálati kérelmet a beérkezését követően haladéktalanul fel kell terjeszteni.

273. § (1) A Kúria a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az nem felel meg a 272. § (2) bekezdésében előírtaknak, vagy ha ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az eljárás bármely szakában akkor is hivatalból elutasítja, ha

(3) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot.

(4) Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében – ha annak sikere valószínűnek mutatkozik – a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

(5) A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve – tárgyalás tartása esetén – a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

274. § (1) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető.

(6) A tanács elnöke jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével a legfőbb ügyészt álláspontjának kifejtésére hívhatja fel.

(7) A legfőbb ügyész álláspontját a felekkel közölni kell, és arra a tanács elnöke által tűzött határidőn belül észrevételt tehetnek. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a legfőbb ügyész nem a tanács elnökének kezdeményezésére fejti ki álláspontját.

(8) Abban az eljárásban, amelyben a legfőbb ügyész álláspontját kifejtette, részére a Kúria felülvizsgálati határozatát meg kell küldeni.

275. § (1) A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

(2) A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

(3) Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

(4) Ha a határozat – a (3) bekezdésben foglalt eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabályt sért, a Kúria a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(5) Ha a Kúria az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

(6) Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik – a határozathoz képest – a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.

(7) Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

(2) A bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. §-ában meghatározott kérdés megítélésére igazságügyi elmeorvosszakértőt rendel ki. Az elmeorvosszakértő kirendelése csak a 309. § (3) bekezdésében meghatározott okból mellőzhető. Ha a szakértői vizsgálattal kapcsolatban az alperes hosszabb ideig tartó megfigyelésére van szükség, vagy az alperes a szakértői vizsgálaton ismételt idézés ellenére sem jelenik meg, a bíróság elrendelheti az alperes megfelelő fekvőbeteg-gyógyintézetben való – legfeljebb harminc nap időtartamú – elhelyezését. Az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

311. § (1) A gondnokság alá helyezés, valamint a választójogból való kizárás hatálya a gondnokság alá helyezésről rendelkező ítélet jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos.

(4) A gondnokság alá helyezést, valamint a választójogból való kizárást be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett névjegyzékbe. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés esetén a névjegyzékben fel kell tüntetni, ha a bíróság csak egyes ügycsoportok tekintetében korlátozta a gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét. Ha az ítélet erről rendelkezik, a névjegyzéknek tartalmaznia kell a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának bíróság által megállapított időpontját is. A névjegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fűződő jogi érdeküket igazolják.

(5) A bíróság a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól számítógépes nyilvántartást vezet. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli. Az elnök jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében az országos névjegyzék adatairól – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – felvilágosítást ad. Az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben olyan módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adatkérő személye megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés, illetve adatfelhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.

312. § (1) A gondnokság alá helyezés megszüntetése, cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítása, amelyek vonatkozásában a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatása, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell megindítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha pedig a gondnokság megszüntetését vagy módosítását, a választójogból való kizárást vagy a választójogból való kizárás megszüntetését az kéri, a gondnokolt ellen. Ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt vagy ismeretlen helyen, illetve külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(4) Ha a bíróság a gondnokság alá helyezést módosítja, megszünteti, a választójogból kizár, vagy a választójogból való kizárást megszünteti, a gondnokoltak névjegyzékében az alperesre vonatkozó adatokat az ítéletnek megfelelően módosítani kell.

(5) A gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása, megszüntetése, a választójogból való kizárás, a választójogból való kizárás megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. §) illeti meg.

(6) A Magyarország területére történő beutazásra és az ott való tartózkodásra vonatkozó ügyekben hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az illetékességet az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapozza meg. Ha az eljárt hatóság székhelye alapján az illetékesség nem állapítható meg, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(7) Ha az első fokon eljárt közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed – a (12)–(13) bekezdésben foglalt kivétellel – a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(9) Közigazgatási perekben a törvényszék által első fokon hozott határozatok tekintetében – ha törvény a fellebbezést megengedi – a másodfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.

- l) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény,

(13) A menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján indult felülvizsgálati eljárásokban a felperes belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nincs, tartózkodási helye, ezek hiányában – a menekültügyi nyilvántartás szerinti – szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti a törvényszék – a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Törvényszék – jár el. Ha a felperesnek nincs belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve szálláshelye, az utolsó belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nem volt, utolsó tartózkodási helye, ennek hiányában – a menekültügyi nyilvántartás szerinti – utolsó szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti a törvényszék – a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Törvényszék – jár el.

327/A. § (1) Az ügyész akkor kérheti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, ha a határozat az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívásban (a továbbiakban: ügyészi felhívás) a törvénysértés orvoslására megállapított határidő elteltét követően sem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

(2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbe vonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét – a per megindítása előtt – bármelyik törvényszéknél előterjesztheti (94. §). A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet. Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani.

(2) Ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi felhívás folytán hozta, a bíróság a perről az ügyészt értesíti.

### Eljárás ügyészi felhívás, illetve felügyeleti intézkedés esetében

337. § (1) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész felhívással élt, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv a határozatnak felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az ügyészi felhívás elbírálásáig, illetve a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig – legfeljebb azonban harminc napra – felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott.

(2) Ha az ügyészi felhívás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi.

(3) Ha az ügyészi felhívás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre vonatkozóan, amelyek felől az új közigazgatási határozat egyáltalán nem, vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új közigazgatási határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

(4)

(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre, továbbá e rendelkezést közbeszerzési ügyekben a közbeszerzésekről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

(3) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az első fokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Kúria erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet.

### Az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti per

341/A. § Az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

- a) a perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a kötelezettséget elmulasztó helyi önkormányzat székhelye található,

- b) a keresetlevelet az illetékességgel rendelkező bíróságnál kell benyújtani,

- c) a keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell tartalmaznia,

- d) a bíróság a keresetlevelet 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozata beszerzése céljából,

- e) a perindítás hatályai a keresetnek az alperessel való közlésével állnak be,

- f) tárgyalás tartását a felperes – a 338. § (8) bekezdés b) pontját ide nem értve – a keresetlevélben, az alperes a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti; ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye,

- g) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye.

358. § (1) A fellebbezést a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el.

### XXIV. Fejezet — Az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás

359/B. § (1) Ha a fél az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglaltak szerint alkotmányjogi panaszt terjeszt elő, azt az elsőfokú bíróság haladéktalanul továbbítja az Alkotmánybírósághoz.

(2) Ha a bíróság a 213. § (2) bekezdése alapján részítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását – ha az ügy körülményei indokolják – az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

(3) Ha a bíróság a 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítéletet hozott és a fél alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, a bíróság a per tárgyalását a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan – ha az ügy körülményei indokolják – az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

(4) A felfüggesztést rendelő bírósági határozat ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e határozatot maga is megváltoztathatja.

359/C. § (1) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti, e határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) Az első fokon eljárt bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott határozat végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggeszti, ha az Alkotmánybíróság erre hívja fel a bíróságot. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A bíróság a felfüggesztésről szóló jogerős végzést megküldi az Alkotmánybíróságnak.

360. § Ha az Alkotmánybíróság

- a) alkotmányjogi panasz eljárásban a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, és ezért az – az Alkotmánybíróság eltérő döntése hiányában – az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható, vagy

- b) megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét és a bírósági határozatot megsemmisíti, az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét – az Alkotmánybíróság határozata alapján és a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával – a Kúria állapítja meg.

361. § A Kúria az alkotmányjogi panasz orvoslása érdekében az alábbiak szerint határoz:

- b) ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, s szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el az azt befejező határozat egyidejű hatályon kívül helyezésével, melynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett;

- c) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisítette, az Alkotmánybíróság határozatából következően – a d) pontban foglalt kivétellel – az első vagy a másodfokon eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el;

- d) ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisítette, a megsemmisített döntést hozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében az Alkotmánybíróság határozatának egyidejű megküldése mellett, és erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja.

362. § (1) Az eljárás a 361. § a) és b) pontjában meghatározott esetben az indítványozó – az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül előterjeszthető – kérelmére, a 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben hivatalból indul. A 361. § c) és d) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú határozatot hozó bíróság az Alkotmánybíróság döntését az ügy irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Kúriához. A Kúria nemperes eljárásban határoz.

(2) A Kúria indokolt esetben az alkotmányjogi panasz indítványozóját, illetve az Alkotmánybíróság határozatában megjelölt ügyben lefolytatott eljárásban részt vevő ellenérdekű felet meghallgatja. A szabályszerűen megidézettek vagy valamelyikük elmaradása az ügy elintézését nem gátolja.

(3) A Kúria határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Ha e Fejezet másként nem rendelkezik, eljárása során a Kúria az általános szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

367. § A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.

386/A. § (1) Az I–XIV. fejezet szabályait az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a törvényszék hatáskörébe tartozó

- d) a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben a fél, illetve a jogi képviselő az elektronikus kézbesítést vállalhatja akkor is, ha nem kötelező a jogi képviselet; ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta az elektronikus kézbesítést, indokolt kérelmében az eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést; a fél e jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen;

394/D. § (1) E § rendelkezéseit 2013. március 31-ig csak a törvényszékek első fokú hatáskörébe tartozó, 2012. január 1. napját követően indult polgári perekben kell alkalmazni. A § rendelkezéseit 2013. április 1. napjától az ezen időpont után indult, a helyi bíróságok előtti polgári perekben is alkalmazni kell.

- a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével;