1952. évi III. törvény — mi változott? 2011. július 13.

- c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti, az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is. A tanú, illetve szakértő elővezetését el kell rendelni, ha a tanú, illetve a szakértő a szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére ismételten nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette vagy engedély nélkül eltávozott.

## ÖTÖDIK RÉSZ — KIEMELT JELENTŐSÉGŰ PEREK

### XXVI. Fejezet

386/A. § (1) Az I–XIV. fejezet szabályait az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a megyei bíróság hatáskörébe tartozó

- a) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – a 24. § és 25. § rendelkezései szerint számítva 400 millió forintot meghaladó – követelések érvényesítésére indított perekben,

- b) azokban a megállapításra irányuló perekben (123. §), amelyek esetében a per tárgyának értéke – ha marasztalás kérhető lenne – meghaladná az a) pontban meghatározott értéket.

(2) Az e Részben foglaltakat a XV–XXV. fejezet szerinti különleges eljárásokban nem kell alkalmazni.

386/B. § A jelen fejezet szerinti kiemelt jelentőségű pereknél az elsőfokú bíróság köteles erre irányuló kérelem hiányában is elrendelni az ügyek soron kívüli intézését. Az elsőfokú bíróság által elrendelt soronkívüliség az eljárás minden szakaszára, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra is kiterjed.

386/C. § (1) A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A bíróság a keresetlevél érkezésétől számított 60 napon belülre köteles a per első tárgyalását kitűzni, kivéve, ha a törvény a határidő kezdő időpontját illetően korábbi időpontot határoz meg. A tárgyalási időpontra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a fél részére a tárgyalásra szóló idézést külföldre kell kézbesíteni és a kézbesítéshez szükséges idő a tárgyalás határidőn belüli megtartását nem teszi lehetővé.

(2) A folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő két hónapon belülre kell kitűzni, kivéve, ha a szakértői bizonyítás következtében ennél hosszabb tárgyalási időköz szükséges.

386/D. § A bíróság a 177. § szerint elrendelt szakértői bizonyítás során, a szakvélemény elkészítésére legfeljebb 30 napos, különösen bonyolult ügyekben legfeljebb 60 napos határidőt engedhet. A határidő különösen indokolt esetben egyszer és legfeljebb az eredetileg meghatározott napok számával meghosszabbítható, kizárólag a szakértő indokolt kérelmére.

386/E. § A bíróság a kiemelt jelentőségű perek elbírálása érdekében szükség szerint egymást követő tárgyalási napokra is tűzhet tárgyalást, amennyiben a per körülményei ezt lehetővé és indokolttá teszik.

386/F. § Az elsőfokú határozatot – kivéve, ha annak kihirdetését a bíróság elhalasztotta [218. § (1) bek.] – annak meghozatalától számított legkésőbb nyolc napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő három napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig három napon belül kézbesíti.

386/G. § A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bíróság legkésőbb tizenöt napon belül megküldi az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú eljárást befejező határozatot a felekkel kézbesítés útján az elsőfokú bíróság közli az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezését követő legkésőbb nyolc napon belül. Ha a másodfokú bíróság a határozata kihirdetését elhalasztotta [218. § (1) bek.], a már írásba foglalt határozatát a jelenlévő feleknek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti.

386/H. § (1) A bíróság a 213. § (2), illetve (3) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén köteles rész vagy közbenső ítéletet hozni, amennyiben ezt bármelyik fél indítványozza és e körben a feleknek további, a bíróság által elrendelt bizonyítási indítványa nincsen. A bíróság a rész vagy közbenső ítélet meghozatalára irányuló indítványt kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a 213. § (2), illetve (3) bekezdésben foglalt eljárásjogi feltételek nem állnak fenn.

(2) A bíróság a kérelem tárgyában legkésőbb a rész- vagy közbenső ítélet hozatalára irányuló indítványt követő tárgyaláson határoz. A kérelemnek helyt adó döntésről a bíróság külön, alakszerű határozatot nem hoz. A kérelem elutasításáról a bíróság külön végzést hoz, mely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal, hogy az elutasító végzés ellen csatlakozó fellebbezés nem nyújtható be. Az elsőfokú bíróság a végzés elleni fellebbezést az elbíráláshoz szükséges periratokkal együtt a másodfokú bírósághoz a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül felterjeszti, és arról a másodfokú tanács annak érkezésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül határoz.

(3) A bíróság a részítélettel el nem bírált kereseti kérelem, illetve keresetrész tárgyalását – ha az ügy körülményei indokolttá teszik – a részítélet jogerős eldöntéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában egyebekben a 155. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz az (1) bekezdése szerint indítványt, vagy ugyanabban a perben ismételten alaptalan indítványt tesz, őt a rész- vagy közbenső ítélet hozatalát elutasító határozatban pénzbírsággal kell sújtani.

386/I. § A kiemelt jelentőségű perekben a 272. § (1) bekezdés alapján benyújtott felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

386/J. § A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság nem köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni.

386/K. § Az e fejezet rendelkezései alapján zajló perekben kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötmillió forint.

386/L. § Az 56. § (3) bekezdés szerinti, a beavatkozást megengedő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen a beavatkozó fellebbezéssel élhet; ennek jogerős elintézéséig a beavatkozó a perben nem vehet részt, újabb beavatkozási kérelmet nem nyújthat be.

386/M. § A 173. § rendelkezései helyett a kiemelt jelentőségű perek tekintetében az alábbi rendelkezések irányadóak:

(1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a bíróság a tanú személyi adatainak zártan kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a tanú személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, írásban rögzíti és zártan kezeli.

(2) Ezután a tanút a (3) bekezdésben foglaltak szerint részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa előadottakról miként szerzett tudomást.

(3) A kihallgatást az elnök vezeti. A tanú kihallgatását kezdeményező fél indítványa esetén a tanúhoz először a tanúkihallgatást indítványozó fél intézhet közvetlenül kérdéseket, majd – az ellenérdekű fél ilyen tartalmú indítványa esetén – az ellenérdekű fél. A feleket követően az elnök, valamint a bíróság többi tagja jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni.

(4) Amennyiben az egyik fél sem él a (3) bekezdés szerinti indítványtételi joggal a tanút elsőként az elnök hallgatja ki, illetve a bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. Ezt követően a tanúkihallgatást indítványozó, majd az ellenérdekű fél intézhet közvetlenül kérdéseket a tanúhoz.

(5) A fél részéről a tanúhoz intézett

- a) a tanú befolyásolására alkalmas, illetőleg a választ magában foglaló,

- b) az ügyre nem tartozó,

- c) indokolatlanul ismételten ugyanarra a tényre irányuló kérdés esetén az ellenérdekű fél tiltakozást jelenthet be. Tiltakozással érintett kérdés megengedhetősége felől az elnök határoz.

(6) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy személyesen meghallgatott félnek előadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetén szembesítéssel kell megkísérelni.

## HATODIK RÉSZ — KISÉRTÉKŰ PEREK

### XXVII. Fejezet — Az általános szabályok alkalmazása

## HETEDIK RÉSZ — ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ A POLGÁRI PERBEN

### XXVIII. Fejezet

## NYOLCADIK RÉSZ — VEGYES RENDELKEZÉSEK

### XXIX. Fejezet — A törvény hatálya, felhatalmazások