1952. évi III. törvény — mi változott? 2011. január 1.

A 2010. december 31. és 2011. január 1. között hatályba lépett módosítások. 20 sor került be, 18 sor került ki.

← Előző módosítás (2010. december 31.)Következő módosítás (2011. január 7.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 1676 változatlan sor ⋯

184. § (1) Ha a perben meghallgatandó személy magyarul nem beszél, és az általa használt nyelvben az eljáró bíróságnak nincs kellő jártassága, a meghallgatásnál tolmácsot kell alkalmazni.

(2) Tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha a süket vagy néma személy meghallgatása írásbeli érintkezés útján nem lehetséges.

(2) A hallássérült személyt kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, illetve kihallgatni, vagy a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a meghallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, illetve kihallgatni. A beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

(3) A tolmácsra a törvénynek a szakértőkre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

⋯ 1032 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatályai – a (2) bekezdés b) pontja esetén a meghagyás kötelezett részére történő kézbesítésének joghatályai is – fennmaradnak, ha a keresetlevelet az elutasító vagy megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a jogosult a bírósághoz

- a) benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja,

- b) a XXVI. Fejezet szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elektronikusan előterjeszti.

(4) A (3) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A keresetlevélhez mellékelni kell a kérelmet elutasító, illetve az eljárást megszüntető végzést.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

318. § (1) A bíróság a 315. § (1) bekezdésében meghatározott pert megszünteti, ha a jogosult az illetékfizetési, továbbá

- a) tényállás-előadási és bizonyíték-előterjesztési kötelezettségét,

- b) a XXVI. Fejezet szerinti vállalkozások egymás közötti pereiben – a keresetlevélnek a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon elektronikusan történő előterjesztési kötelezettségét

a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesítette.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

319. § (1) Ha a jogosult a 318. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit teljesíti, az iratok megérkezésétől számított harminc napon – az Ötödik Rész alkalmazása esetén tizenöt napon – belül a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. A bíróság az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra szóló idézéssel együtt a feleknek a közjegyző által megküldött aktanyomat egy példányát is kézbesíti.

(2) A XXVI. Fejezet hatálya alá tartozó perben, ha a jogosult a 318. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeit teljesíti, a pert a továbbiakban a vállalkozások egymás közötti pereire vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni.

320. § (1) Az ellentmondás folytán kitűzött tárgyalásra a keresetlevél alapján kitűzött első tárgyalás szabályait, a további eljárásra pedig az elsőfokú eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket – vagy ha annak a 387. § alapján helye van, az Ötödik Rész rendelkezéseit – kell megfelelően alkalmazni. Az első tárgyalási nap időpontjára vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határidőt a 318. § (1) bekezdésében meghatározott, a jogosult által beadott iratoknak – illetőleg az aktanyomatnak, ha ez utóbbi később érkezik meg – a bírósághoz való érkezésétől kell számítani.

(2) A bíróság a végrehajtható okiratnak a kézbesítése vagy a meghagyás végrehajtói kézbesítése után előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperest legkésőbb az eljárást befejező határozatában pénzbírsággal sújtja, ha az alperes a jóhiszemű joggyakorlás követelményeivel ellentétesen vagy egyébként nyilvánvalóan alaptalanul terjesztett elő ellentmondást kivéve, ha a fizetési meghagyás kézbesítésének vélelmét megdönti.

⋯ 280 változatlan sor ⋯

- l)

- m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt, valamint a 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó,

- n) a családtámogatási ellátásról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási,

- o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott,

- o) a vagyonátadó bizottságnak, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vagyonátadás és a használat tárgyában hozott határozatát,

- p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá

- q) ha törvény azt megengedi.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(4)

339/A. § A bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.

339/A. § A bíróság a közigazgatási határozatot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.

339/B. § Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.

⋯ 29 változatlan sor ⋯

- b) a keresetet az első fokú határozatot hozó szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot nem ez a szerv hozta,

- c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival – ideértve a baleseti táppénzt és a baleseti járadékot is – kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási szerv vagy nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha az elsőfokú határozatot nem ez a szerv hozta,

- d) illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye – található,

- e) ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a perre a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes,

- e) ha az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed, továbbá ha az ügyben a fővárosi székhelyű közigazgatási szerv kizárólagos illetékességgel jár el, a perre – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes,

- f) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot – a méltányossági jogkörben hozott határozat kivételével – megváltoztathatja,

- g)

### XXI. Fejezet — A sajtóhelyreigazítási eljárás

### XXI. Fejezet — A sajtó-helyreigazítási eljárás

342. § (1) Sajtóhelyreigazítást [Ptk. 79. §] az érintett személy a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított harminc napon belül írásban kérheti a sajtótól. A helyreigazítást az érintett személyen kívül, de az ő hozzájárulásával a feladatkörében érintett miniszter – bíró és bírósági dolgozó hivatalos működésével összefüggően az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke – is kérheti, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti.

342. § (1) Helyreigazításának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiatartalom-szolgáltatótól vagy a hírügynökségtől.

(2) A határidőben kért helyreigazítás közlését csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítási kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

(2) A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

(3)–(4)

343. § (1) Ha a médiatartalom-szolgáltató vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellene keresetet indíthat.

343. § (1) Ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylő fél az időszaki lap szerkesztősége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató, illetőleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat.

(2) Az I–XIV. fejezet rendelkezéseit a sajtó-helyreigazítási eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.

(2) Az I–XIV. fejezet rendelkezéseit a sajtóhelyreigazítási perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A sajtóhelyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.

(3) A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106–110. §) van helye. Az (1) bekezdésben megjelölt szerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége (48. §).

(4) A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és a napilap, folyóirat (időszaki lap) esetében – amennyiben az rendelkezésre áll – csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt.

(4) A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidőben igényelte, és napilap, folyóirat, időszaki lap esetében a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt, internetes sajtótermék esetében a kifogásolt közlemény kinyomtatott változatát – amennyiben azok rendelkezésre állnak – csatolni kell.

344. § (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az időszaki lap szerkesztősége, a hírügynökség vagy a rádió-, illetve a televízió társaság székhelye található. A bíróság illetékességét a rádió vagy televízió társaság helyi stúdiójának székhelye is megalapítja.

344. § (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a hírügynökség vagy a médiatartalom-szolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza.

(2) A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

(3) A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.

345. § (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. Sajtóhelyreigazítási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.

345. § (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. Sajtó-helyreigazítási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.

(2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állanak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.

(2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.

(3) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazítás közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.

(3) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazító közlemény közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.

346. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni.

(2) A sajtóhelyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

(2) A sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

### XXII. Fejezet

⋯ 413 változatlan sor ⋯

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

- a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben;

- a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének kikérésével;

- b) az ügygondnok részére járó díjazást az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

- c) a bírósági letétkezelés szabályait;

- d)

⋯ 21 változatlan sor ⋯