<!-- 1935. évi XXII. törvény az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény becikkelyezéséről.
     Hatályos állapot: 1935-10-26, 1 időállapotból.
     Forrás: https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/1935-22-00-00 (hiteles szöveg)
     Ez a fájl automatikus feldolgozás eredménye — nem hiteles jogforrás. -->
# 1935. évi XXII. törvénycikk

az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény becikkelyezéséről.

(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytár 1935. évi október hó 26-án kiadott 13-ik számában.)(Magyarország megerősítő okirata a Nemzetek Szövetségénél 1935. évi június hó 17-ik napján iktattatott be.)

1. § Az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában tervezett alakjában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő :

(Hivatalos magyar fordítás.)

Egyezménytervezet (42. sz.)a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában (módosíttatott 1934-ben).

A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete, ott az 1934. évi június hó 4-én tizennyolcadik ülésszakára összeülvén,

miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat az Értekezlet hetedik ülésszakán elfogadott, s a foglalkozási betegségek kártalanítására vonatkozó egyezmény részleges módosítása tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének ötödik pontjában van felvéve és miután elhatározta hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény alakjába foglalja,

az ezerkilencszázharmincnégy évi június hó huszonegyedik napján elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amely a foglalkozási betegségek kártalanításáról szóló 1934. évi (módosított) egyezménynek neveztetik.

1. cikk. 1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a jelen egyezményt megerősítő minden tagja kötelezi magát, hogy a foglalkozási betegségekben szenvedők vagy igényjogosult hozzátartozóik részére az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó országos törvényei általános alapelveinek alkalmazásával kártalanítást biztosít.

2. Ennek a kártalanításnak mértéke nem lehet kisebb annál, amelyt az országos törvényhozás az üzemi balesetekből származó károkra megállapít. E rendelkezés fenntartásával minden tag tetszésétől függ, hogy a szóbanforgó betegségekkel összefüggő kártalanítások fizetésére vonatkozó feltételeknek országos törvényeiben való megállapításánál és az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó törvényeinek e betegségekre való alkalmazásánál a célszerűnek látszó módosításokat és hozzáigazításokat alkalmazza.

2. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a jelen egyezményt megerősítő minden tagja kötelezi magát, hogy az alábbi táblázatban megjelölt anyagok által okozott betegségeket és mérgezéseket foglalkozási betegséggé minősíti, ha a betegség vagy a mérgezés az említett táblázatnak megfelelő helyén szereplő foglalkozások, iparok vagy eljárások körében foglalkoztatott munkavállalókat sujtja és az országos törvényhozás alá tartozó vállalatban végzett munkának következménye.

Táblázat

| A betegségek és a mérgező anyagok felsorolása | A megfelelő foglalkozások, iparok vagy eljárások felsorolása |
| --- | --- |
| Ólom, ennek vegyületei és összetételei okozta mérgezés, a mérgezés közvetlen következményeivel együtt. | Ólmot tartalmazó érceknek, ideértve a cinkgyárak ólomtartalmú hamuját is, kezelése. |
|  | Ócska cinknek és darabos ólomnak vegyítése. Olvasztott ólomból és ólomtartalmú vegyületekből készült tárgyak gyártása. |
|  | Sokszorosító iparok. |
|  | Ólomösszetételű anyagok gyártás |
|  | Akkumulátorok gyártása és javítása. |
|  | Ólmot tartalmazó zománcok készítése és felhasználása. |
|  | Ólomreszelékkel és ólomtartalmú hamuval csiszolás. |
|  | Festőmunkák, amelyek ólmot tartalmazó mázok, kötőanyagok és festékek készítésével vagy kezelésével járnak. |
| Higany, ennek foncsorai és összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. | Higanytartalmú ércek kezelése. |
|  | Higanyösszetételű anyagok gyártása. |
|  | Mérő vagy laboratóriumi készülékek gyártása. |
|  | Kalapgyártáshoz nyersanyagok készítése. |
|  | Tűzbenaranyozás. |
|  | Izzólámpák készítésénél higanyos szivattyuknak használata. |
|  | Higanytartalmú durranó savas sóból gyutacsok (gyujtózsinórok) gyártása. |
| Lépfenefertőzés. | Lépfenés állatokkal érintkező munkások. |
|  | Állati hulladékok kezelése. |
|  | Áruk berakása, kirakása vagy szállítása. |
| Keresőképtelenséget vagy halált okozó, tüdőgümőkórral járó vagy a nélkül silikózis. | Azok az iparok vagy eljárások, amelyeket a nemzetközi törvényhozás a silikózis veszélyével járóknak jelöl meg. |
| Foszfor vagy összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. | Minden olyan eljárás, amely foszfornak vagy összetételeinek termelésére, kivonására vagy felhasználásra irányul. |
| Arzén vagy összetételei okozta mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. | Minden olyan eljárás, amely arzénnek vagy összetételeinek termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul. |
| A benzol vagy homologja, valamint ezek nitro- és aminoszármazékai által okozott mérgezés, e mérgezés közvetlen következményeivel együtt. | Minden olyan eljárás, amely a benzol vagy homologja, valamint ezek nitro- és aminoszármazékai termelésére, kivonására vagy felhasználására irányul. |
| A zsírsorozat szénhidrogénjeinek halogén vegyületei által okozott mérgezés. | Minden olyan eljárás, amely a zsírozat szénhidrogénjei halogén vegyületeinek termelésére, kivonásra vagy felhasználásra irányul, s amelyet a nemzeti törvényhozás kijelöl. |
| Mindazok a károsodások, amelyeket : |  |
| a) a rádium és a rádioaktív anyagok, |  |
| b) a röntgensugarak okoznak. | Minden olyan eljárás, amely a rádium, a rádioaktív anyagok vagy a röntgensugarak hatásának ki van téve. |
| A bőr egyszerű rákos megbetegedései. | Minden olyan eljárás, amely kátrány, szurok, bitumen, ásványolajok, paraffin vagy összetételei, illetőleg az említett anyagokból származó készítmények vagy üledékek kezelésével vagy felhasználásával jár. |

3. cikk. A jelen egyezménynek hivatalos megerősítéseit a Nemzetek Szövetségének Főtitkárával kell közölni, aki azokat lajstromozza.

4. cikk. 1. A jelen egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csak azokat a tagjait kötelezi, amelyek részéről történt megerősítést a Főtitkárság lajstromozta.

2. Hatályba lép attól a naptól számított 12 hónap mulva, amidőn a Főtitkár két tag részéről történt megerősítést lajstromozott.

3. Ezt követőleg a jelen egyezmény minden tagra attól az időponttól kezdve lép hatályba, amelyben részéről történt megerősítés lajstromoztatott.

5. cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítés lajstromoztatott, a Nemzetek Szövetsége Főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden egyes tagjával közli. Ugyancsak közli velük a Szervezet többi tagja által utóbb bejelentett megerősítéseknek lajstromozását is.

6. cikk. 1. A jelen egyezményt megerősítő minden tag azt az egyezmény hatálybalépését kezdő időpontjától számított ötévi időtartam elteltével számított ötévi időtartam elteltével a Nemzetek Szövetségének Főtitkárához intézett írásbeli jegyzékkel felmondhatja, aki azt lajstromozza. A felmondást csak a Főtitkárságnál történt lajstromozástól számított egy év elteltével válik hatályossá.

2. A jelen egyezményt megerősítő az a tag, amely az előbbi pontban említett ötévi időtartam elteltétől számított egy év alatt a jelen cikkben meghatározott felmondási lehetőséggel nem él, további öt év tartamára kötelezett marad, s a jelen egyezményt ennélfogva az e cikkben megállapított feltételekkel az öt-öt évre terjedő időtartamok elteltével mondhatja fel.

7. cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított minden tízéves időtartam elteltével a jelen egyezmény alkalmazásáról az Egyetemes Értekezletnek jelentést tenni köteles, s határoz afelől, hogy a teljes vagy részleges módosítás kérdését az Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.

8. cikk. 1. Abban az esetben, ha az Értekezlet a jelen egyezmény teljes vagy részleges módosítását tartalmazó újabb egyezményt fogadna el és az újabb egyezmény nem rendelkezik másképpen :

a) a módosítást tartalmazó újabb egyezménynek valamely tag által történt megerősítése a jelen egyezmény közvetlen és jogszerű felmondását vonja a fenti 6. cikkben foglaltakra tekintet nélkül maga után, feltéve, hogy a módosítást tartalmazó újabb egyezmény hatálybalépett ;

b) a módosítást tartalmazó újabb egyezmény hatálybalépésének időpontjával megszűnik annak lehetősége, hogy a tagok a jelen egyezményt megerősíthessék.

2. A jelen egyezmény minden esetben úgy alaki, mint tartalmi tekintetben hatályban marad azokkal a tagokkal vonatkozásban, amelyek azt megerősítették és a módosítást tartalmazó egyezményt nem erősítik meg.

9. cikk. A jelen egyezmény francia és angol szövege egyképpen hiteles.

Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1934. évi június hó 23-ikán bezártnak nyilvánított tizennyolcadik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.

Aminek hiteléül aláírásukkal 1934. augusztus 9. napján ellátták :

Az értekezlet elnöke és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatója.

3. § A minisztérium felhatalmazást kap, hogy a silicosis nevű foglalkozási betegséggel és a zsírsorozat szénhidrogénjeinek halogén vegyületei által okozott mérgezésekkel vonatkozásban rendelettel állapítsa meg azokat a foglalkozásokat, iparokat vagy eljárásokat, amelyekre e törvény hatálya kiterjed.

4. § Ezt a törvényt a m. kir. belügy-, illetőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
